A Voks 2025 résztvevőinek száma jóval túlszárnyalja a Tisza-féle konzultációét

Legalább kétszer annyian vesznek részt a Voks 2025-ön, mint a Tisza Párt szavazásán – derül ki Deák Dániel friss videóelemzéséből, amelyet a XXI. Század Intézet közölt. A Voks 2025 így komoly nyomásgyakorlást jelent az uniós színtéren.

Már májusban átlépte az 1,6 milliót a Voks 2025 szavazólapokat visszaküldők száma, így a június 20-i határidőig várhatóan a 2 milliót is meghaladja majd ez a szám – hangzott el Deák Dániel videós elemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint erre utal, hogy 

Orbán Viktor a Parlamenti Szalonon kijelentette: legalább kétszer annyian vesznek részt a Voks 2025-ön, mint a Tisza Párt szavazásán, amit saját bevallásuk szerint 1 millió 137 ezren töltöttek ki.

Kiemelte: a Voks 2025 komoly nyomásgyakorlást jelent az uniós színtéren, emellett 

csattanós válasz Magyar Péterék konzultációjára, melyen Brüsszel és Kijev akaratának megfelelően az ukrán tagság támogatását hozták ki eredményként.

 

Magyar Péter és az Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásáért lobbizó brüsszeli politikusok: Ursula von der Leyen és Manfred Weber

Jelentős erődemonstráció

Deák Dániel elmondta, az eddigi legsikeresebb nemzeti konzultáció a 2017-es volt, ami a Soros-tervről szólt, melyen összesen 2 millió 350 ezer ember vett részt, ami 

akkora erődemonstrációt jelentett, hogy az akkori bevándorláspárti elképzelések lekerültek a napirendről.

Még a hazai baloldal is elengedte kommunikációjában ezeket a kérdéseket, hiszen látták a hatalmas társadalmi ellenállást. Ez alapján kijelenthető, hogy a mostani Voks 2025 szavazás kifejezetten eredményes, hiszen ha a nemzeti konzultációhoz hasonlítjuk, akkor 

az eddigi egyik legsikeresebb ilyen jellegű szavazás lesz,

de ha a Tisza konzultációjához, akkor pedig látványos a különbség: várhatóan dupla annyian küldik vissza a Voks 2025 szavazóíveit, mint ahányan a Tisza konzultációján részt vettek.

Orbán Viktor március 7-én, egy uniós csúcsot követően jelentette be, hogy a kormány véleménynyilvánító szavazást indít az ukrán uniós tagságról, miután 27 tagállamból 26 elfogadott egy dokumentumot, amely a háború folytatásáról és arról szól, hogy Ukrajnát meg kell erősíteni, hogy még tovább tudjon harcolni. Már ekkor is jelezte a kormányfő, hogy a Voks 2025 szavazást a nemzeti konzultáció mintájára fogják lebonyolítani, így a mostani visszaküldési adatokat ezekhez érdemes viszonyítani.

Ha a Voks 2025 eredménye az lesz, hogy a magyarok nagy arányban elutasítják az ukrán uniós tagságot, akkor annak belpolitikai üzenete világos: a Tisza Párt komoly kudarcot szenvedett, minden próbálkozásuk ellenére sem tudták azt elérni, hogy megváltozzon a magyarok álláspontja, de még azt sem tudták elérni, hogy legalább a látszat az legyen, hogy a magyarok többsége támogatja Ukrajna uniós tagságát – fogalmazott. 

Hozzátette: ráadásul 

a Tisza konzultációja és a Voks 2025 visszaküldési aránya arra is rávilágít, hogy Magyar Péter a már 2022-ben is egybeterelt ellenzéki szavazókon túl nem igazán tudott elérni másokat,

így a virtuális térben hiába kelti azt az érzetet, hogy ők a többség, a valóságban ez egyáltalán nincsen így. Hiszen ha ők lennének többségben, akkor az ő konzultációjukat töltötték volna ki többen, nem pedig a kormány szavazását.

A belpolitikai üzenetek és következmények mellett természetesen ugyanilyen fontos, ha nem fontosabb, a külpolitikai üzenet – hangsúlyozta Deák Dániel. Elmondta: 

ha Magyarországon több millióan kifejezik azt az álláspontjukat, hogy elutasítják Ukrajna uniós tagságát, akkor az világos üzenet Brüsszel számára is,

Orbán Viktor pedig sokkal nagyobb politikai felhatalmazással és legitimitással szállhat szembe az ilyen jellegű törekvésekkel az uniós csúcsokon. Ugyanezt láttuk korábban a bevándorlás kapcsán is, mely témában nemzeti konzultációkon és szavazásokon erősítették meg a magyarok a kormányzati álláspontot, így az elmúlt tíz évben sikeresen ki lehetett védeni a bevándorláspárti törekvéseket. Zárásként Deák Dániel elmondta: a Voks 2025 emellett példát mutat más európai országoknak is, hiszen eddig ebben a kérdésben csak Magyarországon kérdezték meg az embereket. Az Ukrajna uniós felvételéhez szükséges egyhangúság helyett ugyanis 11 európai uniós tagország közvéleménye ellenzi a hadviselő ország gyorsított csatlakozását – utalt az elemző a Századvég friss Európa Projekt kutatására.