Alapvetően kétfajta helyzet állhat elő gyorshajtás szankcionálása esetén: szabálysértési vagy közigazgatási bírságot kaphat az autós – derül ki a teol.hu cikkéből. Az objektív felelősség elve alapján a jármű üzemben tartóját vonják felelősségre különböző közlekedési szabályszegések elkövetése esetén, például nagyobb mértékű gyorshajtásnál is.

Fotó: Unsplash
Így mentesülhetünk a gyorshajtásért kiszabott bírság alól
Két esetben mentesülhet az üzembentartó a kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól: amennyiben járművét a szabályszegés időpontját megelőzően ellopták és ezt már jelezte a hatóságoknak, vagy ha a gépjárművet az üzembentartó a szabályszegést megelőzően kölcsön adta és erről mindkettőjük által aláírt, hivatalos dokumentum született, vagy a menetlevél igazolja. Tehát, ha valaki arra hivatkozik a közigazgatási eljárás során, hogy a járművet nem ő vezette, akkor csak a fenti feltételek teljesülése esetén mentesül a bírság megfizetése alól.
Ami a tavalyi gyorshajtásokat illeti, az első helyezett egy Ferrari 458 Spider sofőrje volt, akit először január 4-én reggel, a 21-es főút Pásztó melletti szakaszán mérték be, ekkor a sofőr a megengedett 110 helyett 226 km/h-val repesztett az 570 lóerős sportautóval.
A forgalom miatt másodpercekkel később lassítania kellett, így a rendőrök meg is állították, és kiszabták a sofőrre a sebességtúllépésért járó, jogszabályok szerint meghatározott 390 ezer forintos közigazgatási bírságot és a nyolc szabálysértési előéleti pontot. A Ferrarit még ugyanaznap kora délután, egy másik rendőr Salgótarján belterületén ismét bemérte. Ekkor már más vezette az autót, és a gyorshajtás mértéke kisebb volt: 50 helyett 79 km/h-val hajtott a sofőr, amiért 58 500 forintos közigazgatási bírságot és négy szabálysértési előéleti pontot kapott.
A második helyezett egy budapesti férfi volt, aki 90 helyett 196 km/órával hajtott és fotó is készült róla. A büntetése 390 ezer forint volt.
Néhány napja az Origón megmutattuk, hogyan vadásztak le a rendőrök egy gyorshajtót Budapesten.