Iratkozzon fel hírlevelünkre 
2025. október 9-én a Svéd Akadémia kihirdette, hogy Krasznahorkai László kapja az idei irodalmi Nobel-díjat, ezzel másodszor került magyar szerző ilyen rangú elismerés birtokába, Kertész Imre után. Az Origo a díj kapcsán összeszedte, hogy magyarként kik kaptak eddig Nobel-díjat.
Ebben a cikkben bemutatjuk a magyar kötődésű Nobel-díj díjazottait, akiken keresztül a hazai tudomány és kultúra is beírta nevét a világ nagy történetébe.
Fotó: MTI / Nemzeti Archívum
Az alábbi tudósok, kutatók és írók nem feltétlenül mind Magyarországon születtek vagy éltek egész életükben, de munkásságuk és kötődésük révén központi szerepet játszanak a magyar kulturális és tudományos örökségben:
Pozsonyban (az Osztrák-Magyar Monarchia területén) született, tanulmányait részben Magyarországon végezte, de tudományos pályafutását Németországban építette fel. 1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott azzal az indoklással, hogy katódsugaras vizsgálatokra épülő atommodell-kutatásai “új utakat nyitottak az atomfizika megértésében”.
Osztrák–magyar orvos, akit az egyensúlyérzékelés fiziológiai és patológiai vizsgálataiért tüntettek ki
1914-ben az orvostudományi Nobel-díjjal.
Kutatásai döntőek voltak abban, hogy megértsük, miként érzékeljük és tartjuk meg az egyensúlyunkat.
Fotó: AFP / © Harlingue / Roger-Viollet
Kémikus, a kolloidkémia és oldatok szerkezetének vizsgálatára fókuszált. 1925-ben kémiai Nobel-díjat kapott, elismerve azt, hogy bebizonyította a kolloid oldatok heterogén természetét és hozzájárult az ultramikroszkóp feltalálásához.
Magyarországi gyökerekkel rendelkező biokémikus és kutató.
1937-ben nyerte el az orvostudományi Nobel-díjat a biológiai égésfolyamatok, különösen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének feltárásáért.
Munkássága alapvető jelentőségű a sejtanyagcsere megértésében.
Fotó: AFP / Ann Ronan Picture Library
Kémikus, aki az izotópok indikátorként való alkalmazását fejlesztette tovább. 1943-ban kémiai Nobel-díjat kapott azzal az indokkal, hogy a módszereivel új dimenziókat nyitott a nyomelem-analízisben és a radioaktív izotópok alkalmazásában.
Orvos, fizikus és élettani kutató.
1961-ben vehette át az orvosi Nobel-díjat a belső fül és a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusainak feltárásáért — munkája alapjaiban járult hozzá a hallás fiziológiájának megértéséhez.
Fizikus és matematikus, aki emigrációja után is megtartotta magyar kötődését. 1963-ban nyerte el a fizikai Nobel-díjat az atommag- és részecskeelméletek továbbfejlesztéséért, különösen a szimmetriaelvek matematikai alkalmazásáért.
Fotó: ROLAND WITSCHEL / AFP / DPA
Fizikus, feltaláló — legismertebb találmánya a holográfia.
1971-ben kapta a fizikai Nobel-díjat azért, mert új módszert alkotott, amely lehetővé tette a hologram technológiáját és annak fejlesztését.
Kémikus, akinek kutatásai a molekuláris reakciók dinamikájához és kémiai folyamatokhoz kapcsolódnak. 1986-ban kémiai Nobel-díjat kapott olyan elvek és módszer kidolgozásáért, amelyek az elemi reakciókban részt vevő molekulák mozgását írják le.
Író és aktivista, aki a holokauszt emlékezetének őrzésével, az emberi jogok és identitás kérdéseivel foglalkozott.
1986-ban kapta a béke Nobel-díjat, az emberi méltóság fölemelése érdekében végzett munkájáért.
Fotó: MARK SAGLIOCCO / AFP / GETTY IMAGES NORTH AMERICA
Kémikus, akinek fő kutatási területe a karbokationok szerkezete és reakciói voltak.
1994-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat a karbokation-kémiához való hozzájárulásaiért, különösen az organikus reakciómechanizmusok vizsgálata terén.
Közgazdász, aki a játékelméletben ért el kiemelkedő eredményeket. 1994-ben osztozott a közgazdasági Nobel-díjon Nash-sel és Seltennel, azzal az indoklással, hogy munkáik kitágították a nem kooperatív játékok elméletét.
Író és esszéista, műveiben olyan témákat dolgozott fel, mint identitás, traumák és emlékezet.
2002-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat – ő az első magyar író, akit e díjjal tüntettek ki.
Fotó: Bridgeman Images via AFP
Izraeli–magyar biokémikus, aki
2004-ben kapta meg a kémiai Nobel-díjat az ubikvitin-rendszer felfedezéséért, amely a sejtek hibás fehérjéinek lebontását szabályozza.
Kutatásai alapvető szerepet játszanak a rák és neurodegeneratív betegségek megértésében.
Biokémikus, akinek kutatásai kulcsszerepet játszottak az mRNS-alapú vakcinák fejlesztésében. 2023-ban orvosi / fiziológiai Nobel-díjat kapott – ezzel világszinten is elismertté vált.
Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Fizikus, aki az attoszekundumos fényimpulzusok generálásával foglalkozik.
2023-ban osztozott a fizikai Nobel-díjon Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-rel az elektronok ultrarövid időskálás mozgásának vizsgálatáért.
Krasznahorkai László és a magyar irodalmi Nobel-díj újjászületése
Amint már említettük a bevezetőben, 2025. október 9-én a Svéd Akadémia bejelentette:
Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Ezzel ő válik az ország második Nobel-díjas írójává – Kertész Imre után. Ez a döntés nemcsak az ő művészetét ünnepli, hanem erős üzenetet küld a magyar és közép-európai irodalom jelenéről és jövőjéről.
Fotó: LEO NEUMAYR / APA / AFP
Az akadémia indoklása kiemelte, hogy Krasznahorkai műveiben a történelmi perspektíva, a lélektani mélység és a formai újszerűség egyaránt megjelenik — és hogy ezek az elemek összeolvadnak egy „látomásszerű életművé” tett alkotássá.
