Iratkozzon fel hírlevelünkre 
1944. őszén a II. világháború pusztítása már Budapestet is elérte. A Margit híd felrobbantása a főváros egyik legsúlyosabb civil tragédiáját okozta, amely máig emlékeztet az értelmetlen rombolás borzalmára.
A Margit híd a kor egyik legfontosabb közúti átkelője volt. A német hadsereg már azelőtt hozzálátott Budapest hídjainak aláaknázásához, hogy a front elérte volna a várost: stratégiai céljuk az volt, hogy a szovjet csapatok előrenyomulását megakadályozzák. A város ostroma egyre közeledett, a bombázások erősödtek – a hidak sorsa megpecsételődött.
Fotó: Fortepan / Fortepan
A híd szerkezete és jelentősége a háború előtt
A Margit híd 1935–1937 között jelentős bővítésen esett át, hogy elbírja a növekvő forgalmat. A dél felé való kiszélesítéssel és új főtartók beépítésével a korszak egyik legmodernebb dunai hídja lett. Fővárosi életvonal volt: villamosvonal, jármű- és gyalogosforgalom kötötte össze Budát és Pestet.
Margit híd – a végzetes robbanás napja
1944. november 4-én, kora délután – forgalom alatt – történt a tragédia. A pesti parthoz legközelebb eső szerkezeti nyílásban felrobbantak a töltetek, és a híd több szakasza a Dunába zuhant. A robbanás ereje dominószerűen döntötte le az egymás melletti íveket.
Borzalmas következmények
- Villamos és járművek zuhantak a jeges vízbe
- Százak vesztették életüket – a kutatók 100–600 közé teszik az áldozatok számát
- 40 német utász is meghalt, akik a robbantáshoz készítették elő a hidat
- A mentés hősi munka volt: a csónakosok azonnal a helyszínre siettek, a Bihar gőzös önmagában 70 túlélőt húzott ki a folyóból
A tragédiát napokig elhallgatták: a nyilas hatalomátvétel propagandája mindennél fontosabb volt.
Fotó: Fortepan / Fortepan/Album050
Baleset vagy robbantás? – A máig fennmaradó kérdés
A német hadsereg szerint a detonációt egy gázcsőből szivárgó gáz okozta, amelyet egy cigaretta vagy gyufa gyújtott be – így „balesetként” állították be az esetet.
Ám a mai történészek túlnyomó része úgy véli: ez igenis robbantás volt, rosszul időzítve vagy hibásan kivitelezve.
A teljes pusztítás: a budai oldal sem menekült
1945. január 18-án a még álló részeket is felrobbantották – teljesen értelmetlenül. Ekkor már a szovjetek körbezárták Budapestet, a hidak megsemmisítése semmit nem lassított a harcokon.
Fotó: Fortepan / Bujdosó Géza
Újjászületés romokból
A romos pilléreken ideiglenes gázhidat építettek, hogy biztosítsák a városi gázellátást.
Az eredetihez hasonló, de szélesebb híd az alábbi ütemben készülhetett el:
- 1947.: a déli rész átadása
- 1948. augusztus: a teljes híd helyreállítása
A Margit híd ma már ismét Budapest egyik jelképe – az ostrom és a tragédia mementója.
Fotó: Fortepan / Vízkelety László
Emlékezzünk: a Margit híd civil áldozatainak évfordulója
A felrobbantott Margit híd története nem csupán világháborús esemény:
egy város közlekedésének lüktető ütőere tört el akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá.
Az áldozatok emléke fontos része Budapest kollektív történelmi tudatának.
