Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Olcsóbb lehet a pénztárcánkhoz képest a kenyér ára, ha lezárul az orosz-ukrán háború és végre béke lesz – erről beszélt a Számháború legújabb adásában Szalai Piroska. A miniszterelnöki főtanácsadó biztos benne, hogy ha béke lesz, akkor gyorsulhat a gazdasági növekedés, az emberek hétköznapjai is könnyebbé válhatnak. Úgy látja, a rezsicsökkentés fenntartható, semmi nem indokolja, hogy a kormány megszüntesse, ahogy azt a baloldali közgazdászok és újabban a Tisza Párt szajkózza.
„Kimondhatjuk, olcsóbb lesz a kenyér ára, legalábbis a keresetünkhöz képest sokkal több kenyeret vásárolhatunk” - ezt mondta a Számháború legújabb adásában Szalai Piroska. A miniszterelnöki főtanácsadóval az orosz-ukrán háború lezárásól egy budapesti békecsúcs gazdasági hatásairól beszélgettünk. Sokak által megfogalmazott kérdés az utóbbi időben, amire Orbán Viktor miniszterelnök is utalt, ha lezárul az orosz-ukrán konfliktus, akkor vajon olcsóbb lesz-e a kenyér ára a magyar boltokban.
Szalai Piroska: a béke olcsóbb kenyérhez és alacsonyabb inflációhoz vezethet
Szalai Piroska szerint nem feltétlen a boltok polcain látjuk már a kenyér árának a mérséklődését, de azzal, hogy a békekötés hatására a hazai fizetések vásárlóereje tovább emelkedik és az energiaárak is mérséklődnek, a pénztárcánkhoz képest igenis olcsóbb lehet. Emlékeztetett rá, hogy amikor Trump először beszélt a budapesti békecsúcs megszervezéséről, a gáz és a villamos energia ára pillanatok alatt csökkenni kezdett. A békének egy ármérséklő, infláció csökkentő következménye is van.
A miniszterelnöki főtanácsadó úgy látja, a befektetők is bíznak a magyar gazdaságban, amit az erősödő forint is alátámaszt.
„Akkor erősödik a forint, ha a magyar gazdasághoz a befektetők is pozitívan viszonyulnak, tehát megbízhatónak tartanak bennünket. Bíznak abban, hogy lesz növekedés, bíznak abban, hogy a gazdaság nem hanyatlani fog, hanem felfelé indul el” - fogalmazott Szalai Piroska, aki hozzátette, hogy a gazdaság stabil lábakon áll, ráadásul most jelentett be a kormány csomó olyan intézkedést, ami a lakosság életkörülményein jelentősen fog javítani. Annak ellenére, hogy számos válság tépázta az elmúlt években az uniós gazdaságokat, több területen sikerült előrelépnünk. A lakosság pénzügyi vagyona 2019 óta háromnegyedével nőtt, tavaly is 12,8 százalékkal, ami sokkal nagyobb, mint az Európai Unió átlaga.
A műsorban reagált a rezsicsökkentést ért kritikákra is, szerinte bármit is állítsanak a baloldali közgazdászok és a Tisza Párt, még mindig Magyarországon a legolcsóbb a gáz és a villamos energia ára az unióban. Ezzel szemben a Tisza javaslata, ami a rezsicsökkentés felszámolását eredményezné, azonnal az energiaárak drasztikus emelkedésé váltaná ki, ami órási terhet jelentene a magyaroknak. Románia éppen Brüsszel javaslatára lépett hasonlóan idén júliusban, egyből több mint 60 százalékkal emelkedett a villamos áram ára.
Szalai Piroska hangsúlyozta, a rezsicsökkentés nem pazarlás, nélküle nem tudtuk volna elérni, hogy jelentősen csökkenjen azon háztartások aránya, akik a lakásukat nem tudták kifűteni. Ebből a körből mintegy fél millióan léptek ki csak az elmúlt 15 évben. Leszögezte, a rezsicsökkentés fenntartható, hiába állítja ennek ellenkezőjét a Tisza Párt.
