Balázs Péter öröksége: szerepek, amelyekért egy ország rajongott

Kevés magyar művész tudott olyan sokoldalú életművet teremteni, mint a Vígszínház legendás egykori tagja és a szolnoki teátrum későbbi vezetője. Balázs Péter pályája több mint hat évtizedet ölel fel, és olyan meghatározó színházi, filmes, valamint szinkronszerepeket adott a közönségnek, amelyek mára a kulturális emlékezet részévé váltak.

Balázs Péter Budapesten született, művészdinasztia harmadik generációjaként. Apja, Balázs János a Magyar Rádió rendezője volt, édesanyja, Mednyánszky Henriett az Operaház balerinájaként a brit királyi család előtt is fellépett – írja a Kultura.hu.

Balázs Péter és Vásári Mónika a Mária főhadnagy szolnoki előadásának jelenetében - Balázs Péter, 2006

A Színművészeti Főiskolára 1961-ben nyert felvételt, ahol Szinetár Miklós osztályfőnökként segítette indulását. Már főiskolásként kapcsolatba került a televíziós produkciókkal, diplomáját követően pedig a veszprémi társulathoz szerződött, ahol négy évig játszott.

1970 fontos fordulópont lett karrierjében: Várkonyi Zoltán a Vígszínházba hívta „Mesél a bécsi erdő” főszerepére, és Balázs Péter ezt követően negyedszázadon át maradt a körúti színház meghatározó tagja. Több mint 140 színdarabban, és félezernél is több filmben, tévéjátékban szerepelt.

Népszerűségének titka: a humor, a karakter és a felejthetetlen hang

Bár játszott klasszikus tragédiákban – Hamletként, III. Richárdként –, országos ismertségét a vígjátékok, kabaréjelenetek és a különleges hangszíne hozta meg. Vadnay és Nóti bohózatai, televíziós kabarék, varietéműsorok mind hozzájárultak ahhoz, hogy generációk ismerték fel már az első mondat után.

A szinkronművészetben szintén meghatározó: ő kölcsönözte hangját többek között Louis de Funès, Danny DeVito és Hercule Poirot magyar változatainak, valamint a kultikus rajzfilmfigurának, a kétbalkezes Nagy ho-ho-ho-horgásznak.

1965-ben, a beatkorszak közepén Balázs Péter egy Beatles–Rolling Stones stílusú zenekar paródiájával szerepelt először a tévében.

„Balázs Péter 2007-től vezette a Szigligeti Színházat, összesen 14 éven át volt a színház élén, amíg 2021 nyarán át nem adta a stafétát. Az ő vezetése alatt a színház, a társulat és a közönség számára is igazi otthonná vált. Olyan hagyományokat teremtett — mint a Szilveszteri Gála —, amelyek országos figyelmet kaptak és amelyek generációk számára jelentettek felejthetetlen kulturális élményt" – méltatták a színművészt. „A társulat, a város, a közönség és mindazok, akik szerették gyászoljuk, és örökké hálásak vagyunk neki és mindig emlékezni fogunk Rá!" – írták

Főbb rendezései:

• Dario Niccodemi: Hajnalban, délben, este című darabja; 
• Molnár Ferenc: Delila című vígjátéka, 
• Bíró Lajos: Sárga liliom című darabja,
•  Georges Feydeau: A női szabó és Neil Simon: Pletyka című bohózata.

Három emlékezetes alakítás Balázs Péter pályájából

1. A szeleburdi család 1981 (Belvizi)

2. Misi Mókus kalandjai 1982 – A gyümölcsös (Sámuel, a teve) 

3. A nagy ho-ho-horgász 1982–1988 rajzfilmsorozat

Főbb szerepei:

• Manuel (Déry: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról); 
• Alfréd (Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő); 
• Oszkár (Simon: Furcsa pár); 
• Don Adriano de Armado (Shakespeare: Lóvátett lovagok) ; 
• Amiens (Shakespeare: Ahogy tetszik);
• Cheswick (Kesey: Kakukkfészek).

Balázs Péter munkásságáért 1982-ben Jászai Mari-díjat, 1994-ben Pro Comedia-díjat kapott. A színművészt 2012-ben Kossuth-díjjal ismerték el nagy népszerűségnek örvendő, groteszk bájjal és fanyar humorral megformált emlékezetes alakításaiért, mesefilmfigurákat legendássá tevő szinkronizálásáért, igényes rendezői munkássága, közösséget kovácsoló színházteremtő-vezető tevékenysége elismeréseként. 2019-ben Budapestért Díjat, 2024-ben Karinthy-gyűrűt kapott.