Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Egyre több szakember vitatja a gyökérkezelés hosszú távú előnyeit és biztonságát. A fog egészségét érintő döntésekben ma már egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a szervezetre gyakorolt rejtett hatások is.
A gyökérkezelés évtizedekig a fogmegtartás alapvető eljárásának számított, ám Dr. Konrád László tapasztalatai szerint a kezelt fogak gyakran nem maradnak teljesen problémamentesek.
Fotó: Arterego
A szakember szerint a dentin mikroszkopikus csatornáiban visszamaradó baktériumok és toxinok a fogat holt szövetté teszik, és a szervezetben amolyan csendes gócként működhetnek, akár úgy is, hogy a páciens nem érez fájdalmat, és a röntgen sem mutat egyértelmű elváltozást.
A fog szerkezete három fő rétegből – zománc, dentin és belső idegszövet – épül fel.
A gyökérkezelés során e belső, idegeket és kötőszöveteket tartalmazó rész eltávolításra kerül, ám a dentin finom csatornahálózata miatt így is visszamaradhatnak mikroorganizmusok és toxinok.
Fogmegtartás vagy szervezeti kockázat?
„A gyökérkezelt fog lényegében holt szövetté válik, amely a legprecízebb kezelés után is rejthet baktériumokat” – hangsúlyozza Dr. Konrád.
A fogorvos szerint ezek a rejtett gyulladások hosszú távon terhelhetik az immunrendszert, különösen krónikus betegségek esetén.
Emiatt Konrád doktor úgy döntött, nem végez több gyökérkezelést, és inkább a fertőzött fog eltávolítását, valamint modern implantátummal történő pótlását tartja biztonságosabbnak. Az implantáció és szükség esetén a csontpótlás ma már gyors, stabil és hosszú távon is egészséges megoldást lehet.
A szakember hangsúlyozza: a cél nem csupán egy fog megmentése, hanem a teljes szervezet egészségének védelme.
A rendszeres kontroll, a professzionális tisztítás és a megfelelő tápanyagbevitel segíthet abban, hogy a rágószervezet hosszú távon is egészséges maradjon.
