Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huKarácsony másnapján, amikor az ország még ünnepi csendben élt, a diktatúra végrehajtotta régóta előkészített lépését. Mindszenty József letartóztatása nem egy hirtelen döntés volt, hanem egy tudatos politikai leszámolás része, amelynek célja az egyházi ellenállás megtörése volt.
1948. december 26-a a magyar történelem egyik legsötétebb napja lett az egyház számára. Ekkor vette őrizetbe a kommunista hatalom Mindszenty Józsefet, az esztergomi érseket és hercegprímást, akinek személye hosszú ideje akadályt jelentett az egyeduralom kiépítésében.
Fotó: Készítette: Ismeretlen - Szemlélek.net, Közkincs, Wikimedia Commons
Mindszenty József letartóztatása: egy élet kezdete
Mindszenty József – születési nevén Pehm József – már fiatal papként következetesen szembeszállt minden totalitárius törekvéssel. A harmincas években nyíltan bírálta Gömbös Gyula autoriter elképzeléseit, később pedig a nyilaskeresztes mozgalommal is konfliktusba került.
1944-ben püspöktársaival együtt tiltakozott a zsidóüldözések ellen, ami miatt a nyilas hatalom letartóztatta. Csak 1945 tavaszán szabadult, ám a háború után egy még kegyetlenebb rendszer épült ki Magyarországon.
A kommunista hatalom célkeresztjében
Esztergomi érsekként és hercegprímásként Mindszenty nyíltan bírálta az egyházi iskolák államosítását, a hitoktatás visszaszorítását és a katolikus sajtó ellehetetlenítését.
A Rákosi Mátyás vezette párt számára egyre világosabbá vált, hogy amíg a főpap szabadon szólhat, addig nincs teljes hatalom.
Az Államvédelmi Hatóság külön csoportot állított rá, durva sajtókampány indult ellene, majd 1948. december 26-án elérkezett a leszámolás pillanata. A magyar bíborost őrizetbe vették, majd az ÁVÓ hírhedt székházába szállították – olvasható a Rubicon történelmi magazin oldalán.
Fotó: Készítette: Pan Peter12 - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=43914650 / Wikipedia
Kínzások és koncepciós per
Mindszentyt az Andrássy út 60. falai között hetekig kínozták, hogy beismerő vallomást csikarjanak ki belőle. A vádak – hazaárulás, kémkedés, valutaüzérkedés – abszurditása ellenére a koncepciós per forgatókönyve készen állt.
A „nyilvános” tárgyaláson előre válogatott közönség ült, az ítélet pedig előre eldőlt: 1949. február 8-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A nemzetközi tiltakozás mit sem számított.
Fotó: Készítette: Jack Metzger - Ez a kép a Wikimédia Svájccal kötött megállapodás részeként az ETH-Bibliothek gyűjteményéből származik
Évek börtönben és 1956 reménye
Az egészségében megrokkant főpap éveket töltött magánzárkában, majd rabkórházban és házi őrizetben. 1956 októberében, a forradalom napjaiban páncélosok szabadították ki. Rádióbeszédében nem forradalomról, hanem szabadságharcról beszélt, és óvott a belső megosztottságtól.
A szovjet beavatkozás után az amerikai nagykövetségre menekült, ahol tizenöt éven át élt kényszerű bezártságban – írja a Múlt-kor.
Fotó: Készítette: NA - http://www.esztergomi-ersekseg.hu/ (Hungarian Wikipédia), FAL, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=37828614
Életének utolsó évei és öröksége
1971-ben hagyta el Magyarországot, élete utolsó éveit Bécsben töltötte, de továbbra is járta a világ magyar közösségeit. 1975-ben hunyt el, hamvait csak a rendszerváltozás után hozhatták haza.
Sírján a felirat ma is tömören foglalja össze életét:
Fidelissimus in tribulatione pastor – az üldöztetés idején a leghűségesebb pásztor
– írja a Múlt-kor történelmi ismeretterjesztő portál.
A témában ajánljuk még Bertalan Péter történész lapunkon megjelent írását.
