Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huKevés budapesti épület mondhatja el magáról, hogy falai között mulatók, botrányok, világsztárok és legendás előadások váltották egymást. Az Operettszínház 1922-es megnyitásával azonban végleg új korszak kezdődött: a Nagymező utcai épület a könnyed szórakoztatás és a magas művészet találkozóhelyévé vált. 2025-ben, több mint egy évszázaddal később is élő bizonyítéka annak, hogy az operett és a musical időtálló műfajok – és Budapest kulturális szíve továbbra is itt dobog.
Az Budapesti Operettszínház megnyitása 1922-ben nem csupán egy új kulturális intézmény születését jelentette, hanem egy korszakváltást is Budapest művészeti életében. A Nagymező utca ikonikus épülete addigra már sok mindent látott: mulatót, orfeumot, háborús bezárást és újrakezdést. 2025-ből visszatekintve jól látszik, hogy az Operettszínház nemcsak túlélte a 20. század viharait, hanem világszinten is jegyzett zenés színházzá vált.
Fotó: Fortepan / Kotnyek Antal
A kezdetek – Somossy Károly és az orfeum világa
Az épület története szorosan összefonódik Somossy Károly nevével, aki a 19. század végén a pesti éjszakai élet egyik meghatározó alakja volt. Miután összeveszett Carlé Henrikkel, a népszerű varieté egyik igazgatójával, Somossy saját útjára lépett:
Megvásárolta a Nagymező utca 17. alatti épületet. Fellner és Helmer tervei alapján mulatóvá alakíttatta, majd 1894-ben megnyílt a Somossy Orfeum
Az orfeum igazi nemzetközi látványosság volt: külföldi sztárok és hazai kedvencek voltak a repertoáron. Carola Cecília primadonna volt a fő attrakció, illetve a hírhedt Barrison-lányok pikáns előadásai.
A fényűzésnek azonban ára volt: a magas honoráriumok miatt az orfeum 1899-ben csődbe ment.
Fotó: Wikipedia
Fővárosi Orfeum – műfaji sokszínűség és kísérletezés
Somossy után Waldmann Imre vette át az intézményt, amely Fővárosi Orfeum néven működött tovább egészen 1916-ig. A műsor továbbra is rendkívül színes maradt: artisták, egzotikus énekesek, alpesi és olasz együttesek, vízijátékok, „élő fényképek” és vendégszereplések a bécsi Burgtheaterből
Ez az időszak a „boldog békeidők” nosztalgikus lezárása volt. Az első világháború kitörésével a szórakoztató palota bezárt, és egy korszak végleg lezárult.
Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück und Sohn
Az Operettszínház megnyitása – 1922. december 22.
Az igazi fordulópont 1922-ben érkezett el. Az épületet Ben Blumenthal amerikai vállalkozó bérelte ki, és Vágó László, Málnai Béla, valamint Szentgyörgyi István tervei alapján színházzá alakíttatta.
A nagy nyitás
- 1922. december 22. – ünnepélyes megnyitó
Nyitóelőadás: Olivia hercegnő (Földes Imre – Buttykay Ákos)
- 1923. február 9-től: Fővárosi Operettszínház néven működött
Ezzel Budapest vezetése hivatalosan is saját otthont adott az operett műfajának, és megkezdődött az úgynevezett „Ezüst Operett” korszaka.
Fotó: Fortepan / Középületépítő Vállalat - Kreszán Albert - Koczka András - Kemecsei József
Válságok, újrakezdések és túlélés
Az Operettszínház története nem volt mentes a nehézségektől: 1929–1930 között rövid ideig prózai színházként működött. Ezután a gazdasági válság és a folyamatos bezárások nehezítették a színház életét. Nem mellesleg vezetőváltásokkal is szembe kellet néznie.
A Király Színház megszűnése után azonban az Operettszínház lett Budapest egyetlen operettjátszó helye, ami hosszú távon megszilárdította szerepét.
A műfaji bővülés – operettől a musicalig
A 20. század második felében az Operettszínház nyitott az új zenés műfajok felé:
Legendás musicalek a repertoárban
- My Fair Lady
- West Side Story
- Hegedűs a háztetőn
- Chicago
- A muzsika hangja
- Valahol Európában
A Rock Színház 1996-os beolvadása új lendületet adott a musical irányvonalnak.
Legendás művészek otthona
Az Operettszínház neve összeforrt a magyar zenés színház legnagyobb alakjaival. Csak néhány név a legendák közül:
- Honthy Hanna, Latabár Kálmán, Rátonyi Róbert, Antalffy József
- Oszvald Marika, Lehoczky Zsuzsa, Kishonti Ildikó
- Feleki Kamill, Sárdy János, Zentai Anna
Ők nemcsak előadásokat, hanem színháztörténelmet teremtettek.
Fotó: Fortepan / Virány László
Az épület – múlt és modernitás találkozása
Az 1894-ben a színházépület impozáns nézőtérrel, páholyokkal, aranyozott stukkókkal és legendás csillárral készült.
Fontos felújítások
- 1966–1971 – jelentős belső átalakítás
- 1999–2001 – teljes rekonstrukció
- 2014 – megújult nézőtér
Ma az Operettszínház 901 férőhelyes, légkondicionált, és a legkorszerűbb európai színpadtechnikával rendelkezik.
Az Operettszínház 2025-ben – élő hagyomány
2025-re az Operettszínház: évente közel 500 előadást tart és mintegy félmillió nézőt vonz. Látogatottsága közel 100%-os.
Produkciói – mint a Rómeó és Júlia, Elisabeth, Mozart! vagy Abigél – nemzetközi sikereket arattak. A színház rendszeresen vendégszerepel Európában, Japánban és az Egyesült Államokban is.
Miért fontos ma is az Operettszínház?
Az Operettszínház nem csupán egy teátrum.
Élő kulturális örökség, közösségi találkozópont illetve Budapest egyik szimbóluma.
1922-es megnyitása óta generációk számára jelenti a szórakozást, az érzelmeket és a zenei élményt – és 2025-ben is bizonyítja, hogy a hagyomány és a modernitás kéz a kézben járhat.
Kapcsolódó tartalmaink:
A jó színház az érzelmekről és az igazságról szól
Bojtos Luca már nagyon fiatalon eldöntötte, hogy operaénekes lesz. Gyerekszínészként hat éven át játszott a Budapesti Operettszínház és a Madách Színház színpadán. Pályája kezdetén szerepelt a Virtuózokban, és együtt énekelt José Curával is. Orbán János Dénes és Pejtsik Péter Hamupipőke című operettmusicaljében Firtost, a Tündérkirálynőt alakítja; elmondása szerint nem véletlen, hogy megtalálta a szerep. Nem volt egyszerű szubrettből primadonnává válnia: el kellett hinnie, hogy lehetséges. Szerinte az, hogy milyen energiákkal játszik egy művész, attól függ, mennyire mer rákapcsolódni a saját érzéseire. Nézete szerint a jó színháznak az érzelmekről és az igazságról kell szólnia.
Igazi ritkaság - sosem látott felvétel került elő a Nemzeti Színház 60 évvel ezelőtti felrobbantásáról - videó
Sosem látott filmfelvétel került elő a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház 60 évvel ezelőtti, 1965. március 15-én történt felrobbantásáról - közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI) az MTI-vel pénteken.
