Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Magyarország sikeresen megfékezte az elmúlt évtizedek legsúlyosabb állategészségügyi válságát. A ragadós száj- és körömfájás megjelenése hatalmas veszélyt jelentett a hazai marha- és sertésállományra, de a gyors és szigorú intézkedéseknek köszönhetően sikerült elkerülni az ágazat összeomlását.
Magyarország ötven év után szembesült újra a ragadós száj- és körömfájás megjelenésével, amely komoly veszélyt jelentett az állattenyésztésre és az egész agrárágazatra. A gyors és szigorú intézkedéseknek köszönhetően azonban sikerült megfékezni a járványt, megelőzve a magyar sertés- és marhatartás súlyos válságát – tájékoztat a Magyar Nemzet.
Fotó: Krizsán Csaba / MTI Fotószerkesztőség
Az első fertőzési góc márciusban, Kisbajcson jelent meg. A szakemberek attól tartottak, hogy a betegség elsöprő ütemben terjed majd tovább az ország állatállományában, a hatóságok azonban gyorsan reagáltak: az érintett öt Győr-Moson-Sopron vármegyei tejelőszarvasmarha-telepen azonnal elrendelték a szükséges intézkedéseket.
Összesen 9312 szarvasmarhát és 9888 sertést kellett leölni a betegség terjedésének megakadályozása érdekében. A sertéseknél bár nem mutatták ki a vírust, a megelőzés miatt mégis szükség volt a lépésre, hogy a járvány ne szabaduljon el.
Az állategészségügyi hatóság, számos állatorvos és önkéntes bevonásával, óriási terhelés alatt dolgozott. Összesen:
- 4434 telepet vizsgáltak át,
- 84 700 PCR-tesztet végeztek,
- 273 000 ELISA-vizsgálat készült,
- valamint több mint 8000 vadon élő állatot is megvizsgáltak.
Sikeresen megfékezték a ragadós száj- és körömfájás terjedését
A korlátozásokat június 6-án oldották fel, és szeptember 10-én Magyarország visszakapta a WOAH-mentességi státuszát, ami különösen fontos volt a nemzetközi kereskedelem helyreállítása szempontjából.
„A kormány – ahogy általában az ágazatot – az érintett állattartókat sem hagyta magára: állami kártalanítással segítjük a kárt szenvedett telepek újraindulását” – közölte Nagy István agrárminiszter.
Az öt érintett telep összesen 8,15 milliárd forint kártalanítást kapott a leölt állatok után, ezenfelül 79,8 millió forintot fizettek ki a Bérgarancia-alapból, valamint 18,2 millió forint üszőnevelési támogatás is érkezett.
A legtöbb telepen a takarmány és a tárgyi eszközök értékbecslése még zajlik, így ezek megtérítése a következő időszakban várható. Kisbajcson már minden kártalanítási eljárás lezárult, míg más telepeken – például Rábapordányban, Dunakilitiben és Levélen – az utolsó adminisztratív lépések vannak hátra.
