Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Egy évszázada hunyt el az a művész, akinek neve összeforrt a népszínművel és Budapest kulturális aranykorával. Blaha Lujza nemcsak színpadon volt jelenség: személye, hangja és játéka egy egész korszakot határozott meg a magyar színjátszás történetében.
Blaha Lujza 1926. január 18-án halt meg Budapesten, 76 éves korában. A magyar színjátszás egyik legnagyobb alakjaként pályája során tömegeket vonzott a színházakba, dalai pedig generációk emlékezetébe égtek bele. Egyénisége és művészete olyan erővel hatott, hogy már életében legendává vált - írja a Múltkor.
Fotó: Wikimedia Commons
Miért lett Blaha Lujza a „nemzet csalogánya”?
Blaha Lujzát azért nevezték a „nemzet csalogányának”, mert ő volt az első magyar színésznő, aki a népszínműveken keresztül valóban az egész ország közönségét megszólította. Énekhangja nemcsak szép volt, hanem közérthető és érzelmileg közvetlen, dalait a falusi és a városi közönség egyaránt magáénak érezte.
A jelzőt a korabeli sajtó és a közönség ragasztotta rá, mert énekével és játékával a „nemzet hangjaként” működött: dalai gyorsan elterjedtek, előadásai eseményszámba mentek, és személye a magyar nyelvű színház sikerének szimbólumává vált. A „csalogány” elnevezés így nem pusztán a hangjára utalt, hanem arra a szerepre is, amelyet a magyar színjátszás és a közösségi önazonosság formálásában betöltött.
A színésznő Reindl Ludovika néven született 1850-ben Rimaszombaton. Gyermekkorát vándortársulatok között töltötte, ahol már egészen fiatalon színpadra lépett. Hangját hamar felfedezték, és még tinédzserként szerződtették a Népszínházhoz. Pályája innen ívelt felfelé, és néhány év alatt országos ismertséget szerzett.
Milyen színdarabokban aratta legnagyobb sikereit?
Nevét elsősorban a népszínművek tették halhatatlanná. Legnagyobb sikerei közé tartozott:
- A falu rossza;
- A sárga csikó;
- A piros bugyelláris.
1875-től az újonnan alapított Népszínház meghatározó művésze lett, amelyet személye a német nyelvű színházak méltó vetélytársává emelt. Budapest kulturális életében intézménnyé vált: alig akadt előkelő vendég a fővárosban, aki ne látott volna legalább egy előadást tőle.
Mikor és miért kapta nevét a Blaha Lujza tér?
1920-ban, még életében nevezték el róla Budapest egyik legforgalmasabb terét, a Rákóczi út és a Nagykörút találkozásánál. A döntés nem volt véletlen: itt állt a Népszínház, legnagyobb sikereinek helyszíne. A névadás jól mutatta, milyen kivételes helyet foglalt el a főváros és az ország életében.
Fotó: Fortepan/Klösz György
1910-ben végleg visszavonult a színpadtól, de emléke élénken élt tovább. Halálát követően temetése nemzeti eseménnyé vált, amelyet kortársai Kossuth és Rákóczi búcsúztatásához hasonlítottak. Blaha Lujza öröksége ma is része a magyar kulturális emlékezetnek.
1913-ban Blaha Lujza adta elő Móricz Zsigmond A leányom című színművének betétdalát, amely az előadás egyik emlékezetes eleme lett.
Dalai – köztük a Cserebogár, sárga cserebogár – messze túlnőttek a színház falain. Ezeket az énekeket nemcsak az előadásokon hallotta a közönség: dúdolták az utcán, énekelték otthon és vidéki mulatságokon is.