Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A Magyar Dolgozók Pártjának egykori főtitkára 1971. február 5-én halt meg a Szovjetunióban, száműzetésben, távol attól az országtól, amelyet hét éven át vasmarokkal irányított. Rákosi Mátyás a 20. századi magyar történelem egyik legsötétebb korszakának meghatározó alakja volt.
Rákosi Mátyás neve összeforrt az 1949 és 1956 közötti diktatórikus rendszerrel, amelyet később maga is „a proletárdiktatúra legkeményebb formájaként” jellemzett. Vezetése alatt Magyarországon koncepciós perek, tömeges internálások, kitelepítések és súlyos jogsértések határozták meg a mindennapokat. A politikai rendőrség, az ÁVH működése, valamint a személyi kultusz kiépítése mély sebeket hagyott a társadalomban.
1971. február 5-én halt meg Rákosi Mátyás
Az Origón már írtunk róla, hogy a pártvezér élete végéig küzdött azért, hogy hazatérhessen. A Rákosi-korszak gazdaságpolitikája, az erőltetett iparosítás és a kollektivizálás, súlyos terheket rótt az országra, miközben az életszínvonal jelentősen romlott. A félelem, a besúgórendszer és az ideológiai megfelelési kényszer nemcsak politikai, hanem emberi sorsokat is derékba tört. Rákosi bukását végül saját rendszere idézte elő. A sztálini vonal merev képviselete és a társadalmi elégedetlenség növekedése hozzájárult ahhoz, hogy 1956 nyarán Moszkvába rendeljék, majd a forradalom leverése után sem térhetett vissza a hatalomba. Élete utolsó éveit a Szovjetunió különböző városaiban, elszigetelten töltötte. Halálával nem zárult le a korszak feldolgozása.
A Rákosi-rendszer öröksége ma is része a történelmi emlékezetnek, tanulságai pedig figyelmeztetésként szolgálnak arra, hová vezethet a korlátlan hatalom, a jogállamiság felszámolása és az emberi méltóság semmibevétele.
Az évforduló alkalmat ad arra, hogy ne csupán egy politikus életére, hanem egy egész nemzedék szenvedéseire emlékezzünk, valamint arra, hogy a történelem legsötétebb fejezetei soha ne ismétlődhessenek meg. Az Origo korábban írt a kitelepítésekről, koncepciós perekről és kényszermunkatáborokról: egy szóval a kommunista terrorról.
