Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu1881. március 25-én született a 20. századi magyar zene egyik legnagyobb alakja, akinek művészete ma is élő része az egyetemes kultúrának. Bartók Béla nemcsak kivételes zeneszerző és zongoraművész volt, hanem olyan tudós és népzenekutató is, aki a magyar és a közép-európai népzene kincseit emelte be a világ zenei örökségébe.
Bartók Béla 1881-ben született Nagyszentmiklóson, zeneszerető családban. Édesapja iskolaigazgatóként dolgozott, emellett zenélt, vezényelt és komponált is, édesanyja pedig tanítónő volt, aki kiválóan zongorázott. Nem csoda, hogy a kisfiú már egészen korán rendkívüli zenei érzékenységet mutatott: négyévesen dallamokat játszott ki egy ujjal a zongorán, ötéves korában pedig édesanyja megkezdte vele a rendszeres zenei tanulást.
Fotó: AFP / © Lipnitzki / Roger-Viollet
Gyermekkora azonban nemcsak a tehetség kibontakozásáról szólt, hanem a veszteségekről és a vándorlásról is. Édesapja korai halála után a család több városban is megfordult, mígnem Pozsonyban és később Budapesten teljesedhetett ki Bartók zenei fejlődése.
A Zeneakadémiától a saját hangig
1899-ben felvételt nyert a budapesti Zeneakadémiára, ahol Thomán Istvánnál zongorát, Koessler Jánosnál zeneszerzést tanult. Korai éveiben Beethoven, Brahms, Liszt, Richard Strauss és Debussy hatása formálta stílusát, de hamar világossá vált, hogy igazi útját nem pusztán a nagy európai mesterek követése jelenti.
Fotó: Készítette: Thaler - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=29120853 / Wikipedia
A fordulatot a népzene hozta el. Bartók felismerte, hogy a valódi magyar népzene nem azonos a korábban népdalnak hitt műdalokkal.
Kodály Zoltánnal együtt falvakba járt, fonográffal gyűjtötte a dallamokat, lejegyezte a parasztzene legősibb rétegeit, és nemcsak magyar, hanem román, szlovák, délszláv, sőt észak-afrikai népzenét is kutatott.
Bartók Béla és a „tiszta forrás”
Bartók életművének egyik legnagyobb ereje éppen abban rejlik, hogy tudományos kutatása és művészete szinte elválaszthatatlan egységet alkotott. A népzene számára nem díszítőelem volt, hanem élő, tiszta forrás. Ennek hatására alakult ki az a sajátos zenei nyelv, amely egyszerre modern, mélyen magyar és mégis egyetemes.
Fotó: Wikipedia
Ennek az új, egyéni hangnak egyik csúcspontja A kékszakállú herceg vára, de ugyanígy meghatározó művei közé tartozik a Cantata Profana, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, a Concertó, valamint a vonósnégyesei és zongoraversenyei is.
Fotó: Wikipedia
Tudós, tanár, világjáró művész
Bartók nemcsak alkotóként volt kivételes, hanem pedagógusként és tudósként is. A Zeneakadémia tanáraként nemzedékeknek adott példát, közben pedig a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként is dolgozott. Népzenei gyűjtései és rendszerező munkája felbecsülhetetlen jelentőségű: több ezer magyar, román és szlovák dallamot mentett meg az utókor számára.
Fotó: Székely Aladár / Wikipedia
A két világháború között Európa-szerte és Amerikában is koncertezett, művészetét a nemzetközi zenei világ is egyre nagyobb figyelemmel kísérte. Bartók azonban soha nem szakadt el gyökereitől:
a szülőföld, a népzene, a magyar kultúra mindvégig meghatározó maradt számára.
Az emigráció fájdalma és az utolsó évek
A második világháború és a fasizmus előretörése elől 1940-ben az Egyesült Államokba utazott. Bár Amerikában élt, lelkileg soha nem szakadt el Magyarországtól, és amerikai állampolgárságot sem kért. Nehéz évek következtek: betegséggel, anyagi gondokkal és magánnyal kellett megküzdenie, ám még ebben az időszakban is maradandó művek születtek.
Leukémiával küzdve komponálta meg többek között a Concertót, majd a III. zongoraversenyt is. 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban. Temetésén alig néhányan vettek részt, de később a világ és a magyar nemzet is méltóképpen ismerte el nagyságát. Földi maradványait 1988-ban hozták haza Budapestre, ahol a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Fotó: Készítette: Dr Varga József - http://www.geod.bme.hu/staff_h/varga/foto/farkasreti/bartok.html, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=4873599 / Wikipedia
Egy életmű, amely ma is él
Bartók Béla művészete ma is különleges helyet foglal el a világ zenetörténetében. Zenéje egyszerre szól a hagyományról és az újításról, a nemzeti identitásról és az emberi egyetemességről. Kevés magyar alkotó volt képes arra, hogy ilyen erővel és tisztasággal szólaltassa meg a nép hangját, és emelje azt a legmagasabb művészet szintjére.
Születésének évfordulóján nemcsak egy világhírű zeneszerzőre emlékezünk, hanem arra az emberre is, aki hitt a kultúra összekötő erejében, és aki valóban csak tiszta forrásból akart meríteni.
Megemlékező cikkünk a Wikipedia, Bartók Béla (zeneszerző) c. szócikke alapján készült.
Ez is érdekelheti:
A költészet világnapja
Minden évben március 21-én ünneplik a költészet világnapját, amely a versek, a költők és az irodalmi hagyományok előtt tiszteleg. Az évforduló célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a költészet szerepére a kultúrában, valamint arra, hogy a versek képesek hidat teremteni emberek, nyelvek és nemzetek között.
