Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA londoni űripari konferencián kiemelt figyelmet kapott a magyar stand. Kapu Tibor a HUNOR programot és a magyar űrkutatás eredményeit is képviselte az eseményen. A bemutatkozás új együttműködések megalapozását is segítette.
Kapu Tibor a HUN-REN kutatóival és a HUNOR program képviselőivel együtt mutatta be a magyar űrkutatási eredményeket Londonban. Az eddigi sikerek eddigi sikerei mellett az ISS-en zajló kísérletek és azok lehetséges hasznosítása is fókuszba került.
Fotó: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Kapu Tibor és a kutatók sikeresen képviselték Magyarországot a londoni űripari kiállításon
Űrhajós, űrre nemesített növények és magyar fejlesztésű sugárzásmérő technológiák – ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy a londoni Space-Comm Expo Europe űrkutatási és űripari konferencia egyik legnépszerűbb és leglátogatottabb standja lett a magyar. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kutatói, valamint a HUNOR programot képviselő magyar űrhajósok nem csak a magyar űrkutatás eddigi eredményeit és az ISS fedélzetén végzett HUNOR-program részeként megvalósuló kísérleteket és azok lehetséges gazdasági hasznosítását mutatták be, hanem ígéretes együttműködések megalapozására is sor került – közölte a küldöttséget vezető Szalay Zsolt, a HUN-REN műszaki és természettudományos területekért felelős tudományos alelnöke.
Nagy tömeget vonzó, önálló standdal, a szakmai kérdések megválaszoló kutatókkal, előadásokkal és űrhajósok részvételével zajló panelbeszélgetéssel mutatkozott be a magyar űrkutatás és űripar Európa legnagyobb és legrangosabb űrkutatási és űripari rendezvényén, a londoni Space-Comm Expo Europe-on. A megújult HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat űrkutatással kapcsolatos tevékenysége, újonnan meghirdetett stratégiai űrkutatási programja, valamint a HUNOR-program keretein belül a Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek eredményei komoly érdeklődést keltettek a konferenciára kilátogató több mint 5 ezer szakember – kutatók, iparvállalatok képviselői, kormányzati szereplők – körében.
A standon lehetőség volt személyesen is találkozni Kapu Tiborral a HUNOR-program kutatóűrhajósával, és Cserényi Gyulával, a HUNOR-program kiképzett kutatóűrhajósával.
A magyar részvétel súlyát tovább növelte, hogy Kapu Tibor önálló előadáson mesélt az Axiom-4 küldetésről és a HUNOR-program részként végzett kísérletekről. Ezt követően részt vett egy panelbeszélgetésen is, ahol Tim Peake brit űrhajós, az Axiom Space stratégiai tanácsadója – egyben a konferencia egyik sztárelőadója –, valamint Szalay Zsolt voltak beszélgetőpartnerei.
Fotó: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Az űrhajósok kiemelték, hogy az egyre fejlettebb robotok korában is szükség van az ember által végzett űrmissziókra és kísérletekre. Szalay Zsolt azt hangsúlyozta a beszélgetésen, hogy a robbanásszerűen fejlődő űripar a Magyarországhoz hasonló kisebb országoknak is kiváló lehetőséget kínál arra, hogy néhány kiemelt területen a globális élvonalba kerülve versenyelőnyre tegyen szerint.
A HUN-REN hálózatában jelenleg nyolc intézetben mintegy kéttucatnyi kutatócsoport és közel 160 kutató foglalkozik valamilyen formában az űrkutatással. Őket négy intézet és négy kutató képviselte a kiállításon, ahol kiderült: nagy ereje van az egységes megjelenésnek, a tudományterületek és az intézmények együttműködésének. A standon nem csak mély szakmai beszélgetések zajlottak, hanem jövőbeni együttműködések körvonalai is kirajzolódtak.
A múlt hónapban bejelentett átfogó űrkutatási programunk is azt a stratégiai célt szolgálja, hogy megtaláljuk és kihasználjuk a kutatócsoportok közötti szinergiákat. Ahogy a londoni rendezvényen is kiderült, ennek révén nagyobb érdekérvényesítő képességekkel tudunk tárgyalni a nemzetközi színtéren meghatározó szereplőkkel, köztük a tudományos élet és az üzleti szektor képviselőivel. Két nap alatt is számos megkeresést kaptunk, többek között a Holdra szállásban is érdekelt űripari óriáscégektől; ezekről a közeljövőben tovább folytatjuk az egyeztetéseket. Kiemelt jelentőségű számunkra, hogy társadalmi és gazdasági értelemben is hasznosítani tudjuk a tudományos téren elért eredményeinket
– mondta Szalay Zsolt.
A magyar űrkutatásnak nemzetközi szinten is kiemelten sikeresnek számító területe a sugárzásmérés, a dozimetria. A PILLE dózismérő első változata már az 1970-es években bemutatkozott az űrben, 2003 óta pedig szabványos felszerelése a Nemzetközi Űrállomásnak, és mindmáig ez az egyetlen olyan eszköz, amellyel meghatározható az űrhajósokat az űrséták során érő többletdózis.
Jelentős eredményeket értek el a magyar kutatók a kisméretű műholdak fejlesztésében vagy az űridőjárás vizsgálatában is. A hazai tudományos infrastruktúra is nemzetközi színvonalú: a Sopron mellett működő Zéró Mágneses Laboratórium vagy az Atommagkutató Intézet debreceni, a napszél hatását imitáló gyorsítóberendezései széles körű kutatási lehetőségeket kínálnak.
Magyarországnak és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy fokozottabb szerepet vállaljon a nemzetközi tudományos és ipari együttműködésekben, köztük az ESA és a NASA programjaiban. A Space-Comm Expo Europe-on való első részvétel sikere bebizonyította, hogy érdemes a kapacitásokat és lehetőségeket integráltan képviselni és megjeleníteni a nemzetközi közösség előtt, és a mostani jelenlét a továbbiakat is megalapozta – olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat hivatalos sajtóközleményében.
