Különleges jelenség tűnik fel hamarosan az esti égbolton – ezt kár lenne kihagyni

Március 20-án több különleges csillagászati jelenség is megfigyelhető lesz az égbolton. A napéjegyenlőség napján a vékony holdsarló és a ragyogó Vénusz együttállása is feltűnik az alkonyati égbolton. A látványos jelenség szabad szemmel is megfigyelhető lehet tiszta idő esetén.

Ritka csillagászati jelenség, a Vénusz és a vékony holdsarló együttállása lesz szabad szemmel is megfigyelhető március 20-án, a csillagászati tavasz első napján – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló szerdán.

A napéjegyenlőség estéjén a Vénusz és a holdsarló látványos párost alkot az alkonyati égbolton
Fotó: Chen Zhiguo / Xinhua via AFP

Vénusz-Hold együttállás és napéjegyenlőség március 20-án

Március 20-án, 15:46 perckor következik be a tavaszi napéjegyenlőség, ekkor köszönt be a csillagászati tavasz. Ezen a napon az éjszaka és a nappal hossza pontosan megegyezik, ezután fél éven át a nappalok hosszabbak lesznek, mint az éjszakák.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint a tavaszi napéjegyenlőség bekövetkezte után néhány órával a rendkívül vékony holdsarló együttállásba kerül a ragyogó Vénusz bolygóval az alkonyati égbolton. A jelenség naplemente után, fél 7 körül szabad szemmel is megfigyelhető lesz a nyugati horizont közelében. A vékony, 3 százalékos ívnek látszó holdsarló, 15 fokos magasságban figyelhető majd meg, míg a Vénusz (Esthajnalcsillag) tőle 5,1 fokkal balra és alacsonyabban helyezkedik el.

A Vénusz a Hold alatt egy ragyogóan fénylő, csillagszerű égitestnek tűnik majd, ami fényesebb, mint bármelyik csillag. Az égitest februárban bukkant ki a Nap mögül. Esthajnalcsillagként május végéig egyre magasabbra emelkedik, és egyre jobban megfigyelhető lesz.

A tájékoztatás szerint a páros szabad szemmel is látható lesz, és tiszta égbolt esetén, kézi távcsővel akár az úgynevezett hamuszürke fény, a holdkorong sötét oldalának halvány derengése is megfigyelhetővé válik.

A jelenség megtekintéséhez a csillagászok nyílt, kitakarásmentes, szabad horizontú helyet javasolnak, mivel az égitestek viszonylag alacsonyan járnak majd a horizonthoz közel.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló Univerzum hírei blogoldalán részletesen is bemutatják a jelenségeket és azok megfigyelését.

Amikor megszületett a „kilencedik bolygó” – a Plútó története

1930. február 18-án egy fiatal amatőr csillagász olyan felfedezést tett, amely évtizedekre átírta a Naprendszerről alkotott képünket. A Pluto felfedezése nemcsak tudományos mérföldkő volt, hanem egy érzelmekkel, vitákkal és identitáskérdésekkel átszőtt történet kezdete is.

Érkezik az ATLAS utódja? Soha nem látott objektum tart felénk

Egy újonnan azonosított égitest tartja lázban a csillagászokat, amely potenciálisan az elmúlt évtizedek leglátványosabb égi jelenségévé válhat. Ha a szerencse mellénk szegődik, április elején egy ritka égi műsor szemtanúi lehetünk: a MAPS-üstökös fényessége annyira megnőhet, hogy akár fényes nappal is láthatóvá válik az égen.