Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Idén ugyan csak egy ponton módosultak az öröklési szabályok, a változás mégis komoly következményekkel járhat. Az öröklésről szóló új rendelkezés szerint, ha az elhunytnak nincs törvényes örököse és nem hagyott érvényes végrendeletet, az ingatlanok és ingóságok az elhunyt lakóhelye szerinti önkormányzatra szállnak. Ez azt jelenti, hogy megfelelő végintézkedés hiányában a vagyon akár teljes egészében kikerülhet a családból.
Az öröklésre sokan úgy tekintenek, mint váratlan vagyonszerzésre, pedig a hagyaték nemcsak lehetőség, hanem felelősség is. A szabályok többsége változatlan maradt, ám a leggyakoribb buktatók évek óta ugyanazok, és komoly családi vitákat, sőt anyagi veszteséget okozhatnak – figyelmeztet a Teol.
Fotó: Unsplash
Az öröklés érzelmileg megterhelheti a családot
Ha nincs végrendelet, a törvényes öröklési rend lép életbe. Ilyenkor a vagyon a közeli hozzátartozók között oszlik meg. Ez elsőre egyszerűnek tűnik, a gyakorlatban azonban gyakran konfliktushoz vezet. Nem ritka, hogy az egyik gyermek éveken át gondozta a szülőt, szóban ígéretet is kapott az ingatlanra, ám mivel ez nem került írásba, a hagyaték mégis egyenlő arányban oszlik meg. Az ilyen helyzetek hosszas és érzelmileg megterhelő vitákat eredményezhetnek.
Sokan azt sem tudják, hogy nemcsak a vagyon, hanem a tartozások is öröklődnek, igaz, csak a hagyaték erejéig. Ha az elhunytnak bankhitele, közműhátraléka, adótartozása vagy magánkölcsöne volt, az örökösöknek ezzel is számolniuk kell. Éppen ezért fontos, hogy a hagyatéki eljárás során pontos leltár készüljön, és szükség esetén mérlegeljék az örökség visszautasítását.
Különösen érzékeny kérdés az élettárs helyzete. Bár sokan éveket vagy akár évtizedeket élnek együtt házasság nélkül, végrendelet hiányában az élettárs nem számít automatikusan törvényes örökösnek. Előfordulhat, hogy a közös otthonból is kiszorul.
Előfordulhatnak konfliktusforrások
További bonyodalmat okozhat az eltartási szerződés. Ha az elhunyt ilyen megállapodást kötött, és abban az ingatlan is szerepel, az a szerződés kedvezményezettjére száll, függetlenül a törvényes öröklési rendtől. Így akár a saját gyermek is eleshet a háztól.
Gyakori konfliktusforrás a közös tulajdon is. Ha több örökös szerez tulajdont egy ingatlanban, abból könnyen vita lehet: az egyik eladná, a másik beköltözne, kérdéses, ki fizeti a fenntartási költségeket, és eladás esetén minden tulajdonos beleegyezése szükséges.
Az özvegyek esetében sokszor haszonélvezeti jog keletkezik a házastársi ingatlanon, miközben a gyermekek lesznek a tulajdonosok. Ez megnehezítheti az értékesítést vagy az ingatlan használatát, hiszen a haszonélvezet csak az érintett hozzájárulásával váltható meg vagy szüntethető meg.
Az illeték- és adófizetési szabályokra is érdemes odafigyelni. A közeli hozzátartozók – gyermek, szülő, házastárs – mentesülnek az öröklési illeték alól, de távolabbi rokonok vagy nem rokon örökösök már fizetnek: ingó vagyon után általában 18 százalékot, lakóingatlan után 9 százalékot.
Bizonyos esetekben – például mostoha- és nevelt gyermekeknél 20 millió forintig – mentesség érvényesül. Ha az örökölt ingatlant rövid időn belül értékesítik, az értéknövekmény után személyi jövedelemadót is kell fizetni.
Végül nem szabad megfeledkezni a végrendelet formai követelményeiről sem. A hibásan megfogalmazott, tanúk nélküli vagy elavult végintézkedés érvénytelen lehet. Szakértők szerint érdemes ügyvéd vagy közjegyző segítségét kérni, és időről időre felülvizsgálni a dokumentumot, különösen jelentős élethelyzet-változás esetén.
Ezek a fontos öröklési szabályok, komoly gondot okozhatnak
Sokan hiszik, hogy egy haragos szülő egyszerűen kitagadhatja gyermekét, de ez nem így van. A kitagadás az örökségből szigorú feltételekhez kötött, és a végrendelet készítése során minden részlet számít.
Hatalmas félreértés a magyar állampapírok örökléséről – most minden kiderült!
Manapság egyre többen rendelkeznek állampapírokkal, amelyek elhalálozás esetén törvényes öröklés vagy végrendelet alapján örökölhetők.
