Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Április 15-én ünnepli születésnapját Bodrogi Gyula, a magyar színház- és filmművészet egyik legendás alakja. A Nemzet Színésze több mint hat évtizedes pályafutása alatt generációk kedvencévé vált emlékezetes szerepeivel és jellegzetes hangjával. Bár Bodrogi Gyula pályája kezdetén főként klasszikus és kortárs darabok karakterszerepeiben tűnt fel, később a komikusi vénáját is felfedezték.
Április 15-én ünnepli 92. születésnapját Bodrogi Gyula, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a Nemzet Színésze, valamint érdemes és kiváló művész.
Bodrogi Gyula 1934-ben született Budapesten. Édesapja vadászként dolgozott, és már fiatalon megszerettette vele ezt a szenvedélyt, amely később is fontos része maradt az életének.
Karrierje néptáncosként indult: 1951-től három éven át a SZOT együttes szólistájaként lépett fel. Eredetileg rendezőnek készült, ezért 1954-ben jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ám mivel az adott szak nem indult el, színésznek irányították át. Diplomáját 1958-ban szerezte meg, majd a József Attila Színházhoz szerződött, ahol több mint két évtizeden át volt a társulat meghatározó tagja.
1982-ben a Vidám Színpadhoz került, ahol sokféle szerepkörben bizonyított: színészként, művészeti vezetőként, rendezőként, később pedig ügyvezető igazgatóként is dolgozott. 2002-ben örökös taggá választották. Egy évvel később Jordán Tamás hívására a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek azóta is aktív tagja. Emellett 1975-től hosszú időn át oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd az egyetemen – írja a Nemzeti Színház.
Pályája kezdetén főként klasszikus és kortárs darabok karakterszerepeiben tűnt fel, később azonban komikusi vénáját is felfedezték.
Ennek köszönhetően a könnyedebb műfaj egyik ikonikus alakjává vált. Kiváló zenei érzékét és tánctudását számos zenés előadásban kamatoztatta. Emlékezetes alakításai közé tartozik többek között Napóleon szerepe Victorien Sardou darabjában, Böffen Tóbiás William Shakespeare Vízkeresztjében, valamint a francia király Kacsóh Pongrác János vitézében.
Filmszínészként is hamar népszerű lett: természetes játéka és hiteles karakterábrázolása révén a közönség kedvencévé vált. Első filmjét, a Külvárosi legendát Máriássy Félix rendezte 1957-ben, ezt követően pedig szinte minden évben szerepelt mozifilmekben. Olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Húsz óra vagy a Tanulmány a nőkről, de a 2000-es években is aktív maradt.
Fotó: MW Bulvár
Generációk nőttek fel Bodrogi Gyula hangján
Hangját generációk ismerték meg: ő kölcsönözte a hangját Süsünek, a jószívű egyfejű sárkánynak, valamint a Dr. Bubó Csőrmesterének és a Vuk egyik emlékezetes szereplőjének. A Linda című sorozatban a főhős édesapjaként is nagy sikert aratott, és a mai napig gyakran feltűnik szórakoztató műsorokban.
A színészet mellett más szenvedélyei is vannak: elhivatott vadász és lelkes szakács. 1993-ban jelent meg A vadász néha főz is című könyve, amelyben vadásztörténeteit és kedvenc receptjeit osztotta meg. Később, 2009-ben az Irkafirka című kötetében személyes emlékeket, anekdotákat és írásokat gyűjtött össze.
Munkásságát számos rangos díjjal ismerték el. Kétszer is elnyerte a Jászai Mari-díjat, majd érdemes és kiváló művész lett. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, 2005-ben Kossuth-díjat kapott, 2007 óta pedig a Nemzet Színésze címet viseli. Emellett több életműdíjjal és közönségdíjjal is jutalmazták, valamint Budapest XIII. kerületének díszpolgárává választották – írja a Wikipédia.
Próbál túllépni felesége halálán Bodrogi Gyula
Ahogy arról az Origo már beszámolt, január 28-án elhunyt Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. Bodrogi Gyula felesége halála után élete egyik legnehezebb időszakát éli. Bár a pár évtizedek óta külön élt, kapcsolatuk a végsőkig megmaradt.
„Nagyon nehéz, egyelőre nem is tudom elhinni. Már csak a hiány van, tehetetlen az ember, nem lehet visszahozni”– mondta Bodrogi Gyula néhány héttel felesége halála után.
