Amikor színt kapott a magyar képernyő – az első színes film története

1968. április 4-én történelmi pillanatnak lehettek tanúi a magyar nézők. Az első színes film ezen a napon került képernyőre a magyar köztelevízióban, és ezzel egy lassú, de jelentős változás indult el a hazai televíziózás történetében.

A magyar televíziózás ekkor még jórészt fekete-fehér világ volt, hiszen nálunk az első rendszeres tévéadás is csak 1957-ben indult. Miközben Nyugaton már az 1950-es évektől zajlottak a színes televíziózás kísérletei, Magyarországon majdnem egy évtizedet kellett várni arra, hogy a technológia először a nézők elé kerüljön.

1968. április 4-én mutatták be az első színes filmet a magyar köztelevízióban
Fotó: Vadim Babenko / Unsplash

Első színes film: Fekete István művével próbálták ki az új technológiát

Az első színes film Fekete István népszerű regényének adaptációja, A koppányi aga testamentuma volt. A filmváltozatot Zsurzs Éva készítette, és nemcsak irodalmi alapanyaga, hanem technikai jelentősége miatt is mérföldkővé vált.

A bemutató dátuma sem volt véletlen: 

1968. április 4-én, a korabeli „felszabadulás napján” sugározták az alkotást. 

A magyar köztelevízió ezzel a filmadaptációval próbálta ki a színes műsorszórás lehetőségét, amely akkor még inkább technikai demonstrációnak számított, mintsem tömegekhez eljutó újdonságnak – írta meg a Blikk.

Első színes magyar tévéfilm: Koppányi Aga testamentuma
Fotó: A koppányi aga testamentuma film / Facebook / Képkivágás

Kevesen láthatták élőben

Bár a bemutató történelmi jelentőségű volt, a valóságban akkor még csak nagyon kevesen élvezhették színesben az adást. A műsort ugyanis csupán néhány száz, elsősorban szakmai célra kiosztott készüléken lehetett fogni.

A szélesebb közönség számára a színes televíziózás még jó ideig inkább ígéret maradt, mint mindennapi élmény. Ennek ellenére 1968. április 4-e mégis korszakhatár lett: 

ettől a naptól kezdve már nemcsak elképzelés, hanem valóság volt a színes kép a magyar képernyőn.

Orion AT501 az első sorozatban gyártott magyar televízió készülék, amelynek a gyártása 1956 januárjában kezdődött meg
Fotó: Készítette: Szent-Tamási Mihály - FOTO:Fortepan — ID 13814:Adományozó/Donor: Szent-Tamási Mihály., CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=45589328 / Wikipedia

Lassan terjedt el a színes televíziózás

A következő fontos lépés 1969-ben érkezett el, amikor megindultak a rendszeres kísérleti színes adások. Ez már nem egyszeri technikai kuriózum volt, hanem egy tudatosan épített átmenet kezdete.

A fejlődés újabb állomása 1971 volt, amikor elindult a második csatorna. Ezzel párhuzamosan egyre több lett a színes műsor, és fokozatosan átalakult a televíziózás vizuális világa, vele együtt pedig a nézők elvárása is.

Egy újabb mérföldkő: az első színes helyszíni közvetítés

A színes televíziózás történetéhez egy másik fontos dátum is kapcsolódik. 

Az első színes helyszíni közvetítésre 1970. április 4-én került sor, amikor a katonai díszszemlét közvetítették színesben. 

Ez már azt jelezte, hogy a technológia nemcsak filmek és stúdióműsorok esetében, hanem élő események közvetítésére is alkalmassá vált – írja a Wikipedia.

Több volt, mint technikai újítás

A színes televíziózás megjelenése nem csupán technológiai előrelépést jelentett. A képernyő világa átalakult: más lett a látvány, erősebbé vált az élmény, közelebbinek tűntek a történetek, a filmek és a közvetítések.

Az első színes film bemutatása így nemcsak a magyar televízió technikatörténetének fontos állomása, hanem a hazai médiakultúra egyik emlékezetes fordulópontja is. 

Egy olyan pillanat volt, amikor a jövő először villant fel a képernyőn – még ha akkor csak kevesek nappalijában is.

 

Ez is érdekelheti:

A háztartási robot, aki velünk tartott a világűrbe is

Emlékszik még a modern háztartási robotra, amely Csákányi László hangján szólalt meg? Igen, a Mikrobi nevű rajzolt robotról van szó, amely az 1970-es évek közepe óta áll a magyar nézők szolgálatában, hiszen az 1975-ben készült és először 1976-ban sugárzott, két évadot megélt Mikrobi című animációs sci-fi sorozat a hazai animáció egyik legszívderítőbb darabja.

Így lett a visszahúzódó fiúból világhírű legenda – egy magyar zseni, akit a világ is meghajolva ünnepel

1881. március 25-én született a 20. századi magyar zene egyik legnagyobb alakja, akinek művészete ma is élő része az egyetemes kultúrának. Bartók Béla nemcsak kivételes zeneszerző és zongoraművész volt, hanem olyan tudós és népzenekutató is, aki a magyar és a közép-európai népzene kincseit emelte be a világ zenei örökségébe.