Zenthe Ferenc, azaz „Taki bácsi”, akit az ország sosem felejt

Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
1920. április 24-én született egy olyan művész, akinek hangját, arcát és játékát generációk őrzik emlékezetükben. Zenthe Ferenc nemcsak a magyar színház és film egyik legnépszerűbb alakja volt, hanem olyan színész is, akit a közönség kivételes szeretettel övezett egész pályáján.
Vágólapra másolva!

Sokan talán nem tudják, hogy Zenthe Ferenc eredetileg Rameshofer Ferenc néven született Salgóbányán, 1920. április 24-én. A későbbi legendás művész tehát nem ezen a néven indult, mégis ezen a néven vált a magyar színjátszás egyik ikonikus alakjává.

Budapest, 1960. december 14. Zenthe Ferenc Robert Caplen szerepében Priestley Veszélyes forduló című prózájának próbáján. A darabot 1960. december 16-án mutatja be Vámos László rendezésében a Madách Kamaraszínház (Forrás: MTI/Keleti Éva)

Közgazdásznak készült, mégis a színpadot választotta

Pályája elején nem egyértelműen a színészet felé tartott. Négy szemesztert elvégzett a közgazdaságtudományi egyetemen, mielőtt végleg a művészet mellett döntött volna. 1941-ben felvették a Színművészeti Akadémiára, bár tanulmányait a háború miatt meg kellett szakítania.

Érdekesség, hogy pályája elején palóc tájszólását is le kellett vetkőznie, hogy megfeleljen a korabeli színészi elvárásoknak.

Vidéki színházakból jutott el a Madách Színházig

A háború után Pécsen kezdte a pályáját, majd Győrben és Debrecenben is játszott. Csak 1952-ben került a budapesti Madách Színházhoz, ahol aztán hosszú időn át meghatározó művész lett.

Színészi ereje nem harsányságában, hanem atmoszférateremtő képességében, természetes humorában és emberközeli figuráiban rejlett.

A felvétel 1968-ban készült a budapesti Népstadionban, a Színészek-Újságírók Rangadó (SZÚR) alkalmával. Középen karba tett kézzel Zenthe Ferenc látható.
A felvétel 1968-ban készült a budapesti Népstadionban, a Színészek-Újságírók Rangadó (SZÚR) alkalmával. Középen karba tett kézzel Zenthe Ferenc látható
Fotó: Fortepan / Aradszky László

A filmvásznon is hamar felfedezték

Első filmszerepét 1953-ban kapta, de az igazi népszerűséget hamar a kalandos és romantikus szerepek hozták meg számára. A Rákóczi hadnagya, a 2×2 néha 5, a Mese a 12 találatról vagy a Fapados szerelem című filmek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a közönség kedvence legyen.

Kevesebben tudják, hogy a lovaglást kifejezetten egy filmszerep kedvéért tanulta meg – és ez a tudás később is sokszor jól jött neki.

Zenthe Ferenc és a tévé: itt lett igazán mindenki kedvence

Bár a színházban is sikeres volt, Zenthe Ferenc talán a televízión keresztül vált igazán nemzeti kedvenccé. A Tenkes kapitánya, a Tüskevár, a Bors, a Rózsa Sándor c. filmek mellett, újabb generációk ismerték meg sorozatszereplései után.

A legtöbben azonban valószínűleg Taki bácsiként, a Szomszédok egyik legkedveltebb szereplőjeként őrzik. Ezzel a karakterrel nemcsak népszerű maradt, hanem idősebb korában is a mindennapi magyar televíziózás egyik legismertebb arcává vált.

A rádióban is legendává vált

Nemcsak a képernyőn és a színpadon, hanem a rádióban is maradandót alkotott. Szerepelt A Szabó család című rádiós sorozatban is, amely Európa egyik leghosszabb ideig futó rádiójátéka volt.

Ez is jól mutatja, mennyire sokoldalú színész volt: hangjával ugyanúgy tudott karaktert teremteni, mint puszta jelenlétével.

A Magyar Rádió Szabó család című sorozatának főszereplői. Állnak: Mednyánszky Ági, Zenthe Ferenc, Balogh Erzsi, Benkő Gyula, Moór Marianna, Garics János, középen Gobbi Hilda és Rajz János, elöl Petrik József, Benkő Péter színművészek.
A Magyar Rádió Szabó család című sorozatának főszereplői. Állnak: Mednyánszky Ági, Zenthe Ferenc, Balogh Erzsi, Benkő Gyula, Moór Marianna, Garics János, középen Gobbi Hilda és Rajz János, elöl Petrik József, Benkő Péter színművészek
Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Díjak, elismerések, szeretet

Pályája során számos rangos elismerést kapott: 

kétszeres Jászai Mari-díjas, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész lett, majd 2005-ben megkapta a Nemzet Színésze címet is.

Mindezeknél talán még fontosabb, hogy a közönség szeretete szinte egész életében töretlen maradt. Kevés olyan magyar színész volt, akit ennyire széles körben, ennyire őszinte rokonszenv övezett.

Visszavonultan élte utolsó éveit

Zenthe Ferenc életének utolsó szakaszát már csendesebben, visszavonultan töltötte. Második feleségével remeteszőlősi házában élt, távolabb a nyilvánosság zajától.

2006. július 30-án hunyt el. Halála után is sokak számára megmaradt annak a melegszívű, derűs, szerethető embernek, akit a szerepeiben láttak.

Zenthe Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 43-0-50
Zenthe Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 43-0-50
Fotó: Dr Varga József - http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/foto/farkasreti/zenthe.html, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=5188537 / Wikipedia

Miért maradt ennyire fontos Zenthe Ferenc?

Talán azért, mert Zenthe Ferenc nem csupán jó színész volt. Volt benne valami ritka természetesség, amit nem lehet megtanulni. Olyan művész volt, aki sosem távolodott el a nézőktől: akár hőst, akár kisembert, akár bölcs öregurat játszott, mindig emberközeli tudott maradni.

Ezért van az, hogy születésnapján nemcsak egy nagy színészre emlékezünk, hanem egy olyan alakra is, aki valóban része lett a magyar mindennapoknak.

Zenthe Ferenc, a Nemzeti Színháznál lévő graffitin Sinkovits Imrével és Raksányi Gellérttel
Zenthe Ferenc, a Nemzeti Színháznál lévő graffitin Sinkovits Imrével és Raksányi Gellérttel
Fotó: Wikipedia

Cikkünk a Wikipedia Zenthe Ferenc című szócikke alapján készült.

Ez is érdekelheti:

Kilencven éve született Csukás István

Kilencven éve, 1936. április 2-án született a nemzet művésze, a Kossuth-díjas költő, író, Süsü sárkány és Gombóc Artúr "atyja". Csukás István öröksége a mai napig velünl él.

Így lett a visszahúzódó fiúból világhírű legenda – egy magyar zseni, akit a világ is meghajolva ünnepel

1881. március 25-én született a 20. századi magyar zene egyik legnagyobb alakja, akinek művészete ma is élő része az egyetemes kultúrának. Bartók Béla nemcsak kivételes zeneszerző és zongoraművész volt, hanem olyan tudós és népzenekutató is, aki a magyar és a közép-európai népzene kincseit emelte be a világ zenei örökségébe.

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!