Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgyre több magyar befektető választ külföldi platformokat, azonban az adózás továbbra is Magyarországon „marad”. Az adózás szabályai nem egyszerűsödtek, sőt a nemzetközi befektetések terjedésével az adókötelezettség egyre összetettebb lett.
A közelgő szja-határidő miatt különösen fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal: egy kisebb hiba az adóbevallásban is komoly következményekkel járhat, hiszen a NAV egyre fejlettebb eszközökkel ellenőrzi az adatokat – figyelmeztet az Index.
A magyar adózás egyik alapelve, hogy a magyar adóilletőségű magánszemély a teljes világjövedelme után fizet adót. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy teljesen mindegy, melyik országban található a befektetés vagy melyik platformon keletkezik a bevétel, az adókötelezettség Magyarországon keletkezik. Sokan azt gondolják, hogy ha egy külföldi szolgáltató nem von le adót, akkor nincs teendőjük, pedig éppen ez az a pont, ahol a legtöbb hiba történik az adózás során.
Az adózás felelőssége a befektetőnél van
A külföldi szolgáltatók jellemzően nem minősülnek magyar értelemben vett kifizetőnek, ezért nem történik automatikus adólevonás, és az adóbevallás sem készül el helyettünk. Ez azt jelenti, hogy az adó megállapítása teljes mértékben a befektető feladata. A gyakorlatban ez magában foglalja a jövedelem típusának meghatározását, az adóalap kiszámítását, az adó mértékének megállapítását, majd az adó bevallását és befizetését. Különösen bonyolult lehet ez devizás ügyletek esetében, ahol az árfolyamváltozás is hatással van a fizetendő adóra.
A külföldi befektetésekből származó jövedelmek adózása több kategóriába sorolható, és ezek között jelentős különbségek vannak. Az egyik legkedvezőbb forma az ellenőrzött tőkepiaci ügylet, ahol az adózás szempontjából előny, hogy a nyereségek és veszteségek összevonhatók, és csak a nettó eredmény után kell adót fizetni. Ebben az esetben általában 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli a jövedelmet.
Ha azonban egy ügylet nem felel meg ennek a kategóriának, akkor árfolyamnyereségként kell adózni, ami már kedvezőtlenebb lehet.
Az osztalékból származó jövedelem szintén külön szabályok szerint adózik. A legtöbb esetben a forrásország már levon valamilyen mértékű adót, amelyet bizonyos feltételek mellett be lehet számítani a magyar adóba. Az adózás itt tehát nemcsak a magyar szabályoktól, hanem a nemzetközi egyezményektől is függ.
A kamatjövedelmek esetében gyakran okoz problémát, hogy a különböző platformok eltérő elnevezéseket használnak, például „reward” vagy „yield”, azonban az adózás szempontjából ezek sokszor kamatnak minősülnek. Ilyenkor a jövedelem után szintén adót kell fizetni, és bizonyos esetekben további közterhek is felmerülhetnek.
A kriptoeszközökből származó jövedelmek külön kategóriát jelentenek az adózásban. Itt az adó általában akkor keletkezik, amikor a befektető a kriptót hagyományos pénzre váltja. Bár a szabályozás célja az adózás egyszerűsítése volt, a pontos nyilvántartás vezetése továbbra is elengedhetetlen a helyes adó megállapításához.
A NAV előtt az adózás nem marad rejtve
A nemzetközi adatcsere rendszerek fejlődésével az adózás átláthatóbbá vált, és a NAV egyre több információhoz jut hozzá a külföldi számlákról is. Az adóhatóság összeveti a beérkező adatokat az adóbevallásokkal, és eltérés esetén vizsgálatot indíthat. Ez azt jelenti, hogy a „nem vallom be, mert úgysem derül ki” szemlélet ma már komoly kockázatot jelent az adózás területén.
Súlyos bírságot kaphatnak a vállalkozások, ha nem tartják be ezeket a határidőket
Két fontos határidőre kell figyelniük a vállalkozóknak a következő időszakban: május 20. és június 1. szerepeljen mindenki naptárában. Az első, lényegében szinte mindenkit érintő dátum 2026. május 20. (szerda), mert aznap éjfélig kell benyújtani a személyi jövedelemadó (SZJA) éves bevallást a 2025-ös adóévre vonatkozóan.
