Amikor a szervezet saját maga ellen fordul – sokan nem is tudják, hogy betegek

Egy kis fáradtság. Enyhe hasi húzódás. Száraz szemek. Olyan tünetek, amelyeket sokan ártalmatlannak gondolnak. Pedig akár egy olyan betegség első jelei is lehetnek, amely során a szervezet saját maga ellen fordul. Az autoimmun betegségek esetében ugyanis nem vírus vagy baktérium támadja meg a testet, hanem maga az immunrendszer okozza a problémát.

Az immunrendszer normál esetben megvédi a szervezetet a kórokozóktól. Felismeri az idegen anyagokat, miközben a saját sejteket békén hagyja. Autoimmun betegségnél azonban ez a mechanizmus felborul. A szervezet tévesen veszélyforrásként azonosítja a saját szöveteit, és úgynevezett autoantitesteket termel ellenük – írja a Bild. 

Sokan csak legyintenek bizonyos tünetekre, pedig autoimmun betegség állhat mögöttük
Fotó: Unsplash

Ilyen tünetei vannak az autoimmun betegségeknek

Ennek következtében tartós vagy visszatérő gyulladások alakulnak ki, ezért ezeket a betegségeket krónikus kórképeknek tekintik.

A panaszok attól függnek, melyik szerv vagy szervrendszer érintett. Gyakori tünet lehet a bőrkiütés, az ízületi fájdalom vagy az emésztési probléma. Előfordulhat hasi fájdalom, hasmenés, láz és izomfájdalom is.

Sokan állandó fáradtságra, kimerültségre és teljesítménycsökkenésre panaszkodnak. Jellemző a hullámzó lefolyás: a tünetek időnként felerősödnek, majd enyhülnek, később pedig újra visszatérnek.

A szakemberek szerint az autoimmun betegségek kialakulása mögött több tényező együttes hatása állhat. Szerepet játszhat a genetikai hajlam, fertőzések, hormonális változások, környezeti hatások, stressz vagy egyes gyógyszerek is.

Az egyik lehetséges magyarázat az úgynevezett keresztreakció. Ilyenkor bizonyos kórokozók hasonlítanak a szervezet saját szöveteire, ezért az immunrendszer mindkettőt megtámadja.

A szakértők több mint 60 autoimmun betegséget tartanak számon. Ide tartozik például az 1-es típusú cukorbetegség, a Hashimoto-thyreoiditis, a Basedow-kór, a sclerosis multiplex, a Crohn-betegség, a cöliákia, a pikkelysömör, a foltos hajhullás, a lupus és a reumatoid artritisz.

Az 1-es típusú cukorbetegség is autoimmun betegség
Fotó: Unsplash

Egyelőre nem gyógyíthatóak az autoimmun betegségek

Németországban 2022-ben több mint 6,3 millió társadalombiztosítással rendelkező embernél diagnosztizáltak autoimmun betegséget. Ez az érintettek mintegy 8,6 százalékát jelenti, vagyis nagyjából minden tizenkettedik biztosítottat.

A diagnózisok aránya 2012 és 2022 között 7,1 százalékról 8,6 százalékra emelkedett. Az új esetek közel kétharmada nőknél fordult elő.

Az autoimmun betegségek felismerése sokszor nehéz, mivel a tünetek nem egyértelműek. A vérvizsgálatok segíthetnek kimutatni a gyulladást és az autoantitesteket, de ezek önmagukban nem mindig bizonyító erejűek.

A betegségek ma még nem gyógyíthatók véglegesen. A kezelések célja a gyulladás csökkentése és a tünetek enyhítése. A terápiában alkalmazhatnak inzulint, hormonkezelést, kortizont, immunrendszert gyengítő gyógyszereket vagy modern biológiai terápiákat is.

A kezelés általában hosszú távú, és minden esetben egyénre szabott.

Három halálos kórban szenvedett egyszerre, aztán jött a váratlan fordulat

A CAR-T sejtterápiát daganatos betegségekben szokták sikerrel alkalmazni, de valójában még ennél is többre képes. Most egy olyan autoimmun beteget gyógyítottak meg vele, akinek már naponta kellett vért kapnia a kezelés előtt, most pedig egy éve lényegében tünetmentes.

Ártalmatlannak hitt vírus okozhatja milliók súlyos betegségét

A lupusz vagy SLE az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, és ahogy ezeknél a betegségeknél lenni szokott, nem tudjuk pontosan, mi indítja el a kórfolyamatot.