Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Balaton-felvidéki Nemzeti Park már megkezdte a védekezést és a kárelhárítást, miközben folyamatosan vizsgálják a helyzetet. A közösségi oldalán azt írja a nemzeti park, a tömeges halpusztulást a víz oxigénhiányos állapota okozza. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a jelenség természetes folyamatokra vezethető vissza, amelyek a tó sajátos adottságaiból fakadnak. Ugyanakkor egyre több haltetem jelent meg a vízben, ezért a terület megtisztítása már megkezdődött, számolt be a Blikk.

Halpusztulás: nem őshonos fajokról van szó
A környezetért aggódók számára van egy kedvező hír is. A nemzeti park tájékoztatása szerint az elpusztult halak döntő többsége nem őshonos fajhoz tartozik. A tetemek túlnyomó része invazív ezüstkárász, amely idegenhonos fajnak számít.
Ez azt jelenti, hogy a tó értékes, őshonos halállománya egyelőre nem szenvedett olyan mértékű veszteséget, mint amilyentől sokan tartottak.
A szakemberek jelenleg is dolgoznak a tetemek összegyűjtésén és a terület megtisztításán. A hatóságok azt kérik a kirándulóktól és a turistáktól, hogy a munkálatok idején lehetőség szerint kerüljék a közvetlen vízpartot.
A figyelmeztetés addig marad érvényben, amíg a helyzetet teljesen nem sikerül kezelni.
Nem először történik ilyen Magyarországon
Az elmúlt években több magyarországi tónál is súlyos halpusztulást tapasztaltak.
Két évvel ezelőtt a Kis-Balatonnál alakult ki rendkívül súlyos helyzet. Akkor hatalmas méretű harcsák, pontyok és süllők pusztultak el tömegesen. A part mentén felhalmozódott tetemeket fekete zsákokban szállították el a szakemberek.
A látvány sokakat megrázott, és hosszú időre komoly aggodalmat keltett a térség ökológiai állapotával kapcsolatban.
A Velencei-tónál is komoly riadalmat okozott a halhullás
Nem sokkal később a Velencei-tónál is hasonló problémával szembesültek a szakemberek.
A hirtelen megindult halpusztulás akkor napokig foglalkoztatta a helyieket. Bár a vizsgálatok nem mutattak ki mérgezést vagy közvetlen szennyezést, a part mentén felhalmozódó haltetemek miatt rendkívüli egyeztetéseket kellett összehívni.
A jelenség háttere végül összetett természeti folyamatokra volt visszavezethető.
A tihanyi Belső-tónál a szakemberek szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően sikerült időben megkezdeni a kárelhárítást. A munkálatok folyamatosan zajlanak, a vizsgálatok pedig továbbra is tartanak. Addig azonban a hatóságok arra kérnek mindenkit, hogy a saját biztonságuk és a zavartalan munkavégzés érdekében ne közelítse meg a tópartot.
Erről is írtunk korábban az Origón:
Rejtély a Kis-Küküllőn, mindenkit ez a kérdés mozgat most
Tavaly nyáron írtunk arról, hogy folyamatosan figyelik a hatóságok a Kis-Küküllő sós vízzel szennyezett szakaszait. Bár elpusztult halak eddig nem kerültek elő, élő példányokat sem találtak a folyóban, ami aggodalomra ad okot. A szakemberek vizsgálják, milyen hatással lehet a szennyezés az élővilágra.
Ökológiai katasztrófa fenyegeti a Tiszát – tömeges halpusztulás a szennyezett víz miatt
Szintén tavaly nyáron számoltunk be arról, hogy tömeges halpusztulás indult el a Kis- és Nagy-Küküllőn a megnövekedett sókoncentráció miatt. A szennyezett víz akár a Tiszába is eljuthat, veszélyeztetve az élővilágot. Ökológiai katasztrófa fenyeget.