Ezeknél a betegségeknél jár leszázalékolás – mutatjuk, mennyit fizet az állam

Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
Sokan nincsenek tisztában azzal, mikor és milyen feltételekkel jár állami támogatás egészségkárosodás esetén. A leszázalékolás rendszere szigorú szabályok mentén dönti el, ki jogosult ellátásra és mekkora összegre számíthat.
Vágólapra másolva!

A leszázalékolás (megváltozott munkaképesség) azt jelenti, hogy valaki tartós egészségkárosodás miatt nem képes teljes értékű munkavégzésre. A rendszer célja, hogy ilyen esetben anyagi biztonságot nyújtson, ugyanakkor a jogosultság megállapítása összetett, több szempont alapján történik – tájékoztat a TEOL.

A leszázalékolás alapja az egészségkárosodás mértéke
A leszázalékolás alapja az egészségkárosodás mértéke
Fotó: Pexels

Milyen betegségekre jár a leszázalékolás?

A leszázalékolás nem konkrét betegségek listájához kötött, hanem az egészségi állapot romlásának mértékéhez. Ugyanakkor a gyakorlatban jellemzően az alábbi betegségtípusok vezethetnek megváltozott munkaképesség megállapításához:

  • súlyos mozgásszervi betegségek (pl. protézisek, gerincproblémák);
  • szív- és érrendszeri betegségek;
  • krónikus légzőszervi betegségek;
  • daganatos megbetegedések;
  • neurológiai betegségek (pl. sclerosis multiplex);
  • mentális és pszichiátriai betegségek;
  • anyagcsere-betegségek súlyos szövődményekkel;
  • látás- vagy halláskárosodás.

Fontos, hogy nem maga a diagnózis, hanem az egészségi állapot százalékos mértéke dönt a jogosultságról.

Mekkora összeg jár leszázalékolás esetén 2026-ban?

2026-ban az ellátások alapját egy központi viszonyítási szám adja, amelynek összege 147 175 forint. A ténylegesen kifizetett összeg több tényezőtől függ:

  • az egészségi állapot százalékos mértéke;
  • a megállapított rokkantsági kategória;
  • a korábbi átlagjövedelem;
  • a biztosításban töltött idő.

Két fő ellátási forma létezik:

  • Rehabilitációs ellátás: legfeljebb 36 hónapig jár, ha van esély a munkába való visszatérésre
  • Rokkantsági ellátás: akkor jár, ha a rehabilitáció nem javasolt vagy a nyugdíjkorhatár közeli

Az összegek jelentősen eltérhetnek, de általában az alapösszeg bizonyos százalékában kerülnek megállapításra.

Milyen kategóriák vannak a leszázalékolásnál?

A leszázalékolás során hat minősítési kategória létezik, amelyek az egészségi állapot alapján határozzák meg az ellátást:

  • B1 kategória (51–60%) – enyhébb egészségkárosodás;
  • B2 kategória (51–60%) – rehabilitáció nem javasolt;
  • C1 kategória (31–50%) – rehabilitálható állapot;
  • C2 kategória (31–50%) – nem rehabilitálható;
  • D kategória (1–30%) – súlyos egészségkárosodás;
  • E kategória (1–30%) – önellátásra korlátozottan képes vagy képtelen.

A rokkantsági kategóriák döntően befolyásolják, hogy ki milyen ellátásra és mekkora összegre jogosult.

Most érkezett: új munkaszüneti nap jöhet a nyár közepén Magyarországon?

Egy civil kezdeményezés új nyári ünnepnap bevezetését vetette fel Magyarországon. A javaslat szerint a munkaszüneti nap július 8-ára esne, és a Rákóczi-szabadságharc előtt tisztelegne. Az ötlet egyelőre nem hivatalos, de máris élénk vitát indított a történelmi emlékezet szerepéről.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!