570 éve harangoznak nap, mint nap délben – ez a déli harangszó titkos története

570 éve, 1456. június 29-én III. Kallixtusz pápa döntése évszázadokra meghatározta Európa vallási és történelmi hagyományait. A déli harangszó elrendelésével a keresztény világot imára szólította a török ellen harcoló magyar seregekért, a nándorfehérvári ostrom idején.

1456. június 29-én III. Kallixtusz pápa elrendelte, hogy délben szólaljanak meg a harangok, és a hívek imádkozzanak a török ellen harcoló keresztény seregekért. A rendelkezés hátterében a nándorfehérvári ostrom állt, amely nemcsak Magyarország, hanem egész Európa történelmére hatással volt. A pápa az intézkedést nem vonta vissza, így a déli harangszó hagyománya fennmaradt – írja a hungarianconservative.com.

III. Kallixtusz pápa Vicente Juan Masip festményén. 1456. június 29-én III. Callixtus pápa elrendelte, hogy déli harangszóval imádkozzanak a hívek a török ellen harcoló keresztény seregekért. 
Fotó: Wikipédia

A török előrenyomulás egész Európát fenyegette

1453-ban elesett Konstantinápoly, a Bizánci Birodalom központja. II. Mehmed oszmán szultán ezzel óriási győzelmet aratott, és a keresztény Európa számára világossá vált: az Oszmán Birodalom következő célpontja Közép-Európa lehet.

A magyar királyság ekkor a kontinens egyik legfontosabb védvonalának számított. A török sereg 1456 nyarán Nándorfehérvár ellen indult. A vár stratégiai jelentőségű volt: ha elesik, megnyílhat az út Magyarország belseje és akár Bécs felé is.

III. Kallixtusz pápa felismerte a veszély súlyosságát. Június 29-én kiadott bullájában arra kérte a keresztény világot, hogy imádkozzanak a magyar seregek győzelméért, és délben harangszó figyelmeztesse erre a híveket.

Hunyadi János és Kapisztrán János vezette a védőket

A nándorfehérvári vár védelmét Hunyadi János szervezte meg, aki már korábban is számos csatában harcolt az oszmánok ellen. Mellette fontos szerepet játszott Kapisztrán János ferences szerzetes is, aki keresztes sereget toborzott.

A várban és környékén több tízezer védő gyűlt össze, miközben II. Mehmed hatalmas hadsereggel érkezett. Az ostrom 1456 júliusában kezdődött, és rendkívül véres harcok zajlottak.

A döntő ütközet július 22-én következett be. Hunyadi váratlan ellentámadást indított, amely végül visszavonulásra kényszerítette a török sereget. A győzelem egész Európában óriási visszhangot váltott ki. 

A köztudatban sokáig úgy élt, hogy a déli harangozást a nándorfehérvári győzelem emlékére vezették be. A történészek szerint azonban a helyzet ennél összetettebb – írja a szekesfehervar.hu.

A pápa ugyanis már a csata előtt elrendelte a harangozást, hogy imára hívja a keresztényeket. Mire azonban Európa sok részére eljutott a rendelkezés, addigra a magyarok már győzelmet arattak. Emiatt a déli harangszó sok helyen egyszerre vált könyörgéssé és hálaadássá.

Évszázadokon át fennmaradt a déli harangszó hagyománya

III. Kallixtusz később nem vonta vissza az intézkedést, így a déli harangszó hagyománya fennmaradt. A katolikus templomok mellett számos protestáns közösségben is meghonosodott.

570 év távlatából a déli harangszó már nemcsak egyházi szokás, hanem a magyar és európai történelem egyik legismertebb öröksége.