Kiderült: ebben a vármegyében vesztették a legtöbben életüket az elképesztő kánikula miatt

Meglepő eredményre jutott egy friss magyar kutatás: nem a legforróbb megyékben követeli a legtöbb áldozatot a kánikula. Az elemzés szerint Tolna megyében ugrik meg legnagyobb mértékben a halálozás hőhullámok idején, miközben az ország legmelegebb térségeiben a lakosság felkészültsége és a légkondicionálás jelentősen mérsékelheti a hőség halálos hatásait.

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hőhullámok ott követelik a legtöbb áldozatot, ahol a legmagasabb a hőmérséklet, egy friss hazai kutatás azonban ennek éppen az ellenkezőjét mutatja. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita a 2015–2025 közötti időjárási adatokat vetették össze a KSH és a NEAK halálozási statisztikáival. Ebből pedig kiderül, hogy habár a legtöbb hőségnap Csongrád-Csanád, Békés és Bács-Kiskun megyében fordult elő, a legnagyobb többlethalálozást Tolna megyében mérték, ahol kánikula idején átlagosan 35 százalékkal nő a halálesetek száma. A lista élmezőnyében Baranya (28 százalék), Jász-Nagykun-Szolnok (26 százalék), Bács-Kiskun (25 százalék), valamint Budapest és Békés (24-24 százalék) szerepel.

Tolna vármegyében vesztik a legtöbben az életüket a kánikula alatt.  - Fotó: Másfélfok

A kutatók szerint a különbség oka az alkalmazkodás. Csongrád-Csanádban például kiemelkedően magas a légkondicionált lakások aránya, ami jelentősen csökkentheti a hőség egészségügyi kockázatait.

Nem csak a nappali kánikula hordoz magával veszélyt

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy nem a nappali csúcshőmérséklet, hanem a lehűlés nélküli, úgynevezett trópusi éjszakák jelentik a legnagyobb veszélyt. Ilyenkor a szervezet nem tud regenerálódni, különösen a sűrűn beépített városi környezetben. Budapesten a 2024 júliusi, kéthetes hőségriadó alatt 34 százalékos többlethalálozást regisztráltak.

A kutatás szerint a jövőben nemcsak az egészségügyi tanácsokra, hanem célzott megyei alkalmazkodási intézkedésekre, jobb lakókörülményekre és az idősek, valamint a krónikus betegek fokozott védelmére is szükség lesz. A meteorológiai adatok azt is bizonyítják, hogy a szélsőséges hőség egyre gyakoribb: míg 1970 és 1990 között összesen tíz 35 Celsius-fok feletti napot mértek, addig idén júniusban már hat ilyen nap is előfordult - írja a Másfélfok.