Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu1846. július 15-én adták át Magyarország első vasútvonalát, amely hatalmas mérföldkövet jelentett az ország iparosodásában. A Pest és Buda névre keresztelt gőzmozdonyok a fővárosból közel egy óra alatt gurultak le Vácra.
1846. július 15-én, 180 évvel ezelőtt pontosan ezen a napon adták át az első magyarországi közforgalmú gőzüzemű vasútvonalat Pest és Vác között. A 33 km hosszú utat először a Pest és Buda nevű mozdonyok 59 perc alatt tették meg, ezzel pedig egy hatalmas mérföldkövet teremtettek az ország iparosodásában, valamint közlekedéstörténetében.
Fotó: Pexels / Pexels
180 éve adták át az első magyarországi vasútvonalat
A vonalat a Magyar Középponti Vasúttársaság építette azzal a céllal, hogy gyorsabb és megbízhatóbb összeköttetést teremtsen Pest és az ország északi területei között.
A 33 kilométer hosszú pályán a kor legkorszerűbb gőzmozdonyai közlekedtek. Elsőként a Pest és Buda névre keresztelt gőzösök vontatták szerelvényeket, ezeket Belgiumból importálták, ahol a Cockerill gyárban készítették őket. Később érkezett még 2 mozdony, amelyek a Hungária és Pannónia nevet kapták.
Az ünnepélyes átadáson a kor legfontosabb közéleti személyiségei, köztük József nádor és Széchenyi István is részt vettek. Az osztrák főherceg még családjával együtt az első vonaton is utazott.
Nem ez volt az első kísérlet a vasúti közlekedés honosítására
A magyarországi vasút története egészen a 16. századig vezethető vissza. Ekkor a történelmi Magyarország területén dolgozó német bányászok alkalmazták először a fából készült nyompályákat, amelyek a későbbi vasúti pályák előfutárainak tekinthetők. Az első modern vasúti próbálkozásokra 1827 és 1828 között került sor a pest-kőbányai lebegővasút megépítésével, de a lóvasúti rendszer a hagyományos közúti fuvarozással szemben nem bizonyult gazdaságosan működtethetőnek.
Jelentős fordulatot hozott az 1836-ban elfogadott törvény, amely megteremtette a vasútépítések jogi alapját Magyarországon. Ezt követően élénk vita bontakozott ki az országgyűlésben arról, hogy a Bécs felé vezető fő vasútvonal a Duna jobb vagy bal partján haladjon-e. Végül a pesti nyomvonal mellett született döntés.
2 éven át épült a vonal
Ullmann Móric kezdeményezésére a porosz származású, amerikai vasútépítési tapasztalatokkal is rendelkező Karl Friedrich Zimpel kapott megbízást a Pest-Vác vasútvonal terveinek elkészítésére. A mérnök két éven belül kidolgozta a terveket, azonban pénzügyi nézeteltérések miatt elhagyta az országot, ami jelentősen lelassította a tervezési és engedélyezési folyamatot. A Helytartótanács végül 1844 januárjában hagyta jóvá az építkezést - írta a Rubicon.
Az építéshez szükséges pénzügyi hátteret az Ullmann Móric által alapított Pesti Magyar Kereskedelmi Bank biztosította. A kivitelezés irányítását a szintén porosz August Wilhelm Beyse főmérnök és építési igazgató vette át. Vezetésével 1844. október 5-én hivatalosan is megkezdődött a vasútvonal építése.
Az első magyar vasúti pálya korszerű, importált acélsínekből készült, amelyeket walesi és poroszországi kohók gyártottak. A talpfák hazai tölgyerdőkből származtak, míg a sínek rögzítéséhez szükséges csavarokat a resicabányai kohók készítették. A vasúti töltés építéséhez a Duna medréből kitermelt hordalékanyagot használták fel.
Az első vasútvonal után jött a többi is
A Pest-Vác vonalat hamarosan követte a Pest-Szolnok, amelyet 1847-ben adtak át. Később a dualizmus korában folytatott építkezések nyomán a sínek a századfordulóra behálózták a teljes történelmi Magyarországot. Az ország vasúthálózatának hossza már 1878 végére átlépte a 7000 kilométert - írta a Tudás.hu.
A vasút nemcsak technikai újdonságot jelentett, hanem új korszakot nyitott a személy- és áruszállításban is. Az addig napokig tartó utazások jelentősen lerövidültek, a kereskedelem felgyorsult, és a települések közötti kapcsolatok is szorosabbá váltak.
