Egyre több vadállat jön lakott területre – így segíthetsz a szomjazókon

Megszakad a szív, amikor arról hallani, hogy le kellett lőni egy városban bolyongó vadállatot, amely csak azért tévedt emberek közé, hogy a hőségben vízhez, élelemhez jusson. Az afrikai hőhullám okozta kánikula és vízhiány idején különösen fontos, hogy az ember találékony legyen és ott segítsen, ahol tud, hiszen minden élet értékes. Cikkünkben az Országos Magyar Vadászkamara segítségével mutatjuk be, hogyan lesz számunkra is biztonságos az állatok itatása.

• Az aszály az erdei források kiszáradásához vezet, ezért egyre több vadállat a városok felé veszi az irányt a túlélés reményében.
• Amennyiben ivóvízzel szeretnénk segíteni az állatokat, a legjobban tesszük, ha lakott területen kívülre helyezünk ki itatókat.
• Akkor járunk el jól, ha az adott területen illetékes vadgazdálkodó szervezettel egyeztetve igyekszünk segíteni.
• A vadállatok lakott területre, akár az erdőhöz közeli telkünkre szoktatása nem jó megoldás, ugyanis az állatok, különösképpen a rókák betegségeket hordozhatnak.
• Amit a saját kertünkben megtehetünk, az a madáritatók kihelyezése, de az is csak akkor jó ötlet, ha nincs macska a kertben.

Több mint két hete, hogy hazánk területének jelentős részét tekintve utoljára esett az eső. A hőség és az aszály tovább súlyosbodott, ennek pedig minden élőlény megissza a levét – pontosabban csak inná. A természetben akkora a vízhiány, hogy a vadállatok a városokba menekülnek annak reményében, hogy italhoz, élelemhez jutnak. A legutolsó hírek Zebegényről szóltak, ahol a Duna közelsége miatt több vadállat, köztük vaddisznók, borzok, rókák, szarvasok is megfordulnak. Budapesten a 12. kerületben vettek videóra nemrég egy vaddisznó családot, majd egy hónapra rá a Kossuth térre tévedt egy vaddisznó, amelyet végül elütött egy metró, majd egy vadász lelőtte. Habár azt gondolnánk, hogy a legjobb, amit jelen körülmények között tehetünk, az az állatok itatása, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője felhívta a figyelmet, hogy a vadállatok emberek lakta területre szoktatása nem megoldás, helyette más praktikákat érdemes bevetni.

A legcélszerűbb, ha az állatok itatása a saját élőhelyükön történik, vagyis ha a vizet az erdőbe, lakott területen kívülre visszük.
Fotó: Facebook/Országos Magyar Vadászati Védegylet

Így biztonságos az állatok itatása hőségben

Az állatok itatása nyáron minden évben fontos kérdés, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület például rendszerint tájékoztatást teszt közzé arról, miképp segíthetjük például a kertünkbe tévedő énekesmadarakat. Erre a legjobb megoldás, ha egy-egy fára kisebb itatókat lógatunk, a víz mellé pedig némi élelmet is lehet tenni. Ezzel azonban csak akkor teszünk jót, ha nem tartunk a kertben macskát, máskülönben a cirmos vadászterületére csábítjuk a kismadarakat – hívta fel a figyelmet Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője és a Vadászati Védegylet főmunkatársa, aki bővebben arról tájékoztatta az Origót, hogy civilként mit tehetünk a vadon élő állatokért, és eközben mivel érdemes vigyáznunk.

A lakosság azzal segíthet a legtöbbet, ha a lakott területtől messzebb helyez ki egy-két vödör vizet, itatót

– kezdte lapunknak Földvári, felhívva a figyelmet két fontos dologra. „Háttérismeret nélkül mit sem ér a jó szándék, ezért aki segíteni szeretne, az az itatók kihelyezése előtt mindenképpen egyeztessen a területen vadgazdálkodást folytató szervezettel, lehetnek ugyanis olyan helyek, ahova nem szerencsés odacsődíteni az állatokat, mert azok kárt okozhatnak vagy veszélybe kerülhetnek. A másik, hogy ha valaki vizet visz, tartsa is frissen azt, vagyis folyamatosan cserélje, mert ha csak otthagyja, nagyobb bajt okozhat. A possadt víz árthat az állatoknak.”

A szóvivő szerint sok esetben arra is van lehetőség, hogy a vadgazdálkodókkal együtt menjünk ki az erdőbe, hogy segítsünk az itatásban. Ha pedig eleve egy erdő melletti, netán elkerítetlen telken élünk, az már a saját döntésünk, hogy hova helyezünk ki itatót, ám magunkhoz szoktatni a vadállatokat egyáltalán nem jó ötlet a szakember szerint.

„Inkább sétáljunk beljebb az erdőbe, és ott próbáljunk segíteni, ha ugyanis magunkhoz szoktatjuk a vadállatokat, egészségügyi kockázatnak is kitehetjük magunkat. Egy róka esetén például csak a legkisebb gond lesz, ha elviszi a szomszéd csirkéjét. Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy betegségeket terjeszthet. Az itthoni vakcinázási program miatt a veszettségtől kevésbé kell tartani, nem úgy, mint az úgynevezett öttagú galandféreg-fertőzéstől (Echinococcus multilocularis), amely a kétezres évek elején jelent meg hazánkban. A féreg – más parazitákkal együtt – a róka ürülékével távozik, onnan kerülhet át az emberre. Ehhez elég, ha az állat összepiszkítja a konyhakertet, vagy a kisgyerek a füvön, homokózban játszik, ahova a róka korábban odapiszkított” – fejtette ki Földvári Attila, kiemelve, hogy súlyos, gyakorlatilag gyógyíthatatlan betegségről van szó. A vaddisznók kapcsán külön megjegyezte, hogy konfliktusos fajról van szó, így ha azt a telkünkre szoktatjuk az itatással, ám egy alkalommal nézeteltérésünk akad vele, akkor kérdés nélkül megtámadhat minket és a házi állatainkat. A vadállatok ugyanis nemigen kezdenek ragaszkodni, hálát és szeretetet érezni.

„A víz mindenkit szolgál, de mindennek és mindenkinek megvan a maga helye. Ahhoz mérten kell tudni segíteni” – summázta az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője.

Nézd meg, hogyan segítenek a vadgazdálkodók az állatokon a saját, természetes élőhelyükön:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: