Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA holttérfigyelő eszköz szükséges, de önmagában nem elégséges megoldás, a közlekedésbiztonságot komplex rendszerként érdemes kezelni. Karácsony Gergely felvetéseiről a NiT Hungary-t kérdeztük, amely három ponton látja indokoltnak a beavatkozást.
Július 29-én délután egy betonkeverő teherautó halálra gázolt egy 23 éves kerékpáros nőt Budapesten, az Erzsébet körút és a Király utca kereszteződésében. Szemtanúk beszámolója alapján a nehézgépjármű sofőrje nem is észlelte a történteket, ezért többen dudálással és integetéssel próbálták megállítani a mixert. A tragédia után Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy London példáját követve megvizsgálják, miként lehetne kötelezővé tenni, hogy a kijelölt fővárosi övezetekbe behajtó nehézgépjárművek holttérfigyelő rendszerrel vagy megfelelő közvetlen rálátást biztosító megoldással rendelkezzenek. Emellett támogatja a KRESZ módosítását is, amely szerint a buszok és teherautók kanyarodási sebességét legfeljebb óránként 10 kilométerben korlátoznák.
A főpolgármester felvetései kapcsán az Origo megkereste a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületét, a NiT Hungary-t. Elsősorban azt szerettük volna megtudni, hogy megvalósíthatónak tartják-e az elképzeléseket, és milyen költséggel járna a holttérfigyelő rendszer utólagos kialakítása a járművekben.
Karácsony Gergely javaslatainak bevezetését szakmai előkészítésnek kell megelőznie
Lajkó Ferenc ügyvezető főtitkár mindenekelőtt együttérzését fejezte ki a gyászoló családnak, majd beszámolt róla, hogy a szakma régóta és aktívan foglalkozik a most napirendre került kérdéssel. Elvi szinten megvalósíthatónak tartják, és ők maguk is évek óta támogatják a holttérfigyelő és a közvetlen rálátást javító megoldások szélesebb körű alkalmazását. A megvalósítás azonban nem egyszerű szabályozói döntés, hanem szakmai előkészítést igénylő folyamat – tette hozzá.
Fontosnak tartotta rögzíteni, hogy az Európai Unió Általános Járműbiztonsági Rendelete (GSR) alapján
a holttérfigyelő rendszerek megléte kötelező előírás a 2024 júliusától Európában újonnan forgalomba helyezett teherautók és autóbuszok esetében.
A Karácsony Gergely által említett londoni példa (Direct Vision Standard) sem hirtelen felbuzdulásból alkotott szabály, hanem 2016 óta épített, iparági egyeztetéssel kialakított, csillagminősítéses rendszer, amelynek 2024-es szigorításához is többéves felkészülési idő vezetett.
Az ellátást is érintené
A NiT Hungary szakmai tapasztalatai megosztásával kész bekapcsolódni a főváros, a Budapest Közút és az érintett minisztériumok egyeztetéseibe, mert véleményük szerint közös álláspont kialakítása szükséges a járműkör nagyságrendje és összetétele, az érintett belvárosi övezetek, a műszaki szabványok, a költségek és az átállási időszak meghatározása tekintetében.
A holttérfigyelő rendszer utólagos kialakítása professzionális beszereléssel óvatos becsléseik szerint nagyjából félmillió forintba kerülne járművenként,
ezért erre valamiféle finanszírozási konstrukciót kell kidolgozni. Magyarországon ugyanis 79 600 tevékenységi engedélyes tehergépjármű és nyergesvontató, valamint 8500 különjárati autóbusz van forgalomban, amelyeket túlnyomó részben kis- és középvállalkozás üzemeltetnek. Szerintük támogatási program nélkül a kötelezés éppen azt a vállalkozói kört érintené aránytalanul, amely a városi ellátás gerincét adja.
Szükséges, de nem elégséges
Megkérdeztük azt is, hogy milyen más megoldásokat látnának célravezetőnek az ilyen balesetek megelőzésére. Válaszukban azt írták, a közlekedésbiztonságot komplex rendszerként érdemes kezelni: a NiT Hungary három egyenrangú pilléren látja érdemesnek a beavatkozást.
A hivatásos gépjárművezető-képzés rendszerszintű megújítása
A holttérfigyelő eszköz nem helyettesíti, hanem feltételezi a jól képzett, koncentrált, kipihent sofőrt. Ma Magyarországon körülbelül 13 000–18 000 fős a hivatásos gépjárművezető-hiány. A NiT Hungary ennek orvoslása érdekében 2026 júliusában konkrét javaslatokkal fordult az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárságához, ahol szeptemberre kapott ígéretet az egyeztetésre. A NiT Hungary évek óta kéri, hogy a hivatásos gépjárművezető-képzés kapjon állami stratégiai szerepet. Most, a főváros új intézkedéscsomagja mellett szerintük ez sem maradhat el.
Vizuális figyelmeztetés — holttér-matrica a nehézgépjárműveken
Franciaországban minden három és fél tonna feletti tehergépkocsi, nyergesvontató, pótkocsi és autóbusz számára kötelező a holttér-matrica (hivatalos nevén Angles Morts) elhelyezése. Ez a külső közlekedő, kerékpáros, gyalogos, motoros számára vizuális figyelmeztetés a járműholttér veszélyére. Alacsony költségű, gyorsan bevezethető, a technológiai megoldásokat kiegészítő eszköz, amelyet a NiT Hungary szintén megfontolásra ajánl a főváros és a jogalkotó számára.
Kerékpáros és gyalogos edukáció — már gyermekkortól
Jelenleg hazánkban bárki részt vehet biciklivel a közúti forgalomban, különösebb képesítés vagy hatósági vizsga nélkül. Sok kerékpáros és gyalogos számára azonban ismeretlen a járműholttér fogalma és veszélye, különösen a tehergépjárművek, buszok esetében. A NiT Hungary szerint bár ez független a baleseti felelősség kérdésétől, a kerékpáros közlekedés szabály- és képzési rendszere önmagában is vizsgálandó.
Arra is kíváncsiak voltunk, mi a véleményük a nehézgépjárművek 10 kilométeres kanyarodási sebességkorlátozásáról. Ezzel kapcsolatban úgy vélekednek, bár a javaslat célja, a városi kanyarodási balesetek csökkentése szakmailag érthető és támogatható, de önmagában nem oldja meg a holttér-problémát.
A legtöbb kanyarodási gázolás már ma is óránként 10 kilométer alatti tempónál történik,
mert a nehézgépjármű éppen indul vagy lassít, tehát a veszély elsősorban nem a sebességből, hanem a látótér-korlátból és a figyelmi terhelésből fakad.
A sebességkorlátozás önmagában nem helyettesíti a látótér-fejlesztést és a szakszerű sofőrképzést. A kettő együtt lehet hatásos, külön-külön viszont kevés – hangsúlyozták.
A NiT Hungary 2016 és 2019 között „Láss az én szememmel!" címmel kisiskolásoknak szervezett közlekedésbiztonsági vetélkedőt, amelynek kiemelt programja volt a tehergépkocsi-holtterek felismerése, valamint a nehézgépkocsik és a kerékpárosok közúti kapcsolatának bemutatása. A program tapasztalata az volt, hogy a holttérveszély már gyermekkorban is eredményesen megismertethető és tartósan hat.