80 éve adták át a forgalomnak az újjáépített Szabadság hidat - galéria

Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
1946. augusztus 20-án indult meg ismét a forgalom a háborúban felrobbantott Szabadság hídon. A budapesti átkelő újjáépítése a háború utáni főváros egyik fontos szimbóluma lett: alig másfél évvel a pusztítás után ismét összekötötte Buda és Pest partjait. Az azóta eltelt évtizedekben a híd Budapest egyik legismertebb és legkedveltebb jelképe lett.
Vágólapra másolva!

Budapest egyik legismertebb jelképe, a Szabadság híd idén 80 éve, 1946. augusztus 20-án kapta vissza eredeti funkcióját: a második világháború pusztítása után újjáépítve ismét megindulhatott rajta a forgalom. A zöld színű híd ma már elképzelhetetlenül szorosan hozzátartozik a budapesti városképhez, története azonban legalább annyira kalandos, mint amennyire látványos.

Szabadság híd: 80 éve, 1946.augusztus 20-án adták át a megújult hidat
Szabadság híd: 80 éve, 1946.augusztus 20-án adták át a megújult hidat - Fotó: BKK

A hidat eredetileg Ferenc József hídnak nevezték és 1896-ban, a millennium évében adták át. 

A 333 méter hosszú átkelő a Duna két partját kötötte össze a Fővám tér és a Gellért tér között, és hamar a főváros egyik fontos közlekedési útvonalává vált. A

 híd különlegessége nemcsak elegáns szerkezete, hanem a tetején található, szárnyait kiterjesztő turulmadár is, amely máig jellegzetes dísze.

A második világháború azonban súlyos csapást mért Budapestre. 1945 januárjában a német csapatok a visszavonulás során felrobbantották a főváros Duna-hídjait, így a Szabadság híd is a folyóba zuhant. A híd szerkezetének nagy része megsemmisült, a roncsok pedig hosszú hónapokon keresztül hevertek a Dunában.

1945, Budapest – a lerombolt Szabadság híd (Ferenc József)  a pesti alsó rakpart felől nézve, háttérben a Gellért-hegy, fenn a Citadella
Fotó: Fortepan

A háború után azonban rendkívüli gyorsasággal kezdődött meg Budapest újjáépítése. A Szabadság híd újjáépítését kiemelt feladatként kezelték, és az eredeti szerkezet számos felhasználható elemét is igyekeztek megmenteni. 

1946. augusztus 20-án, alig másfél évvel a pusztítás után, ismét megindulhatott rajta a közlekedés.

Ferenc József híd helyett Szabadság híd

Az újjáépített hidat már Szabadság hídnak nevezték. Az átadás szimbolikus jelentőségű volt: nem pusztán egy fontos közlekedési útvonal született újjá, hanem Budapest is egy újabb lépéssel közelebb került ahhoz, hogy kiheverje a háború pusztításait.

Azóta nyolc évtized telt el, a híd pedig nemcsak közlekedési szereplőből vált Budapest egyik legkedveltebb látványosságává. 

A képre kattintva galéria nyílik:

Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd
Szabadság híd, Szabadsághíd

Nyáron emberek százai piknikeznek rajta, turisták fényképezik, a város egyik legnépszerűbb találkozóhelye lett miközben a zöld acélszerkezet ma is ugyanazt az üzenetet hordozza: Budapest újra felépült.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!