Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA magyar 15 évesek teljesítménye több vizsgált területen is elmaradt a korábbi eredményektől, miközben nemzetközi szinten szintén visszaesést mértek. A 2025-ös PISA-felmérés alapján Magyarországon különösen a szövegértés eredménye ad okot aggodalomra, miközben természettudományokból és matematikából a magyar átlag statisztikailag nem tér el jelentősen az OECD-országok átlagától.
A 2025-ös PISA-felmérés eredményei szerint a magyar diákok teljesítménye különösen szövegértésből romlott, miközben nemzetközi szinten is visszaesés tapasztalható. A vizsgálatban 91 ország vett részt, Magyarországon 273 intézmény mintegy 6400 tanulójának tudását és kompetenciáit mérték fel.
Fotó: Pixabay
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az OECD adatai az oktatás globális válságára utalnak. Hozzátette, hogy a magyar eredmények illeszkednek a nemzetközi tendenciához, ugyanakkor összességében valamivel az átlag alatt vannak.
A miniszter aggasztónak nevezte azt is, hogy Magyarország regionális összehasonlításban lemaradni látszik, mivel a cseh, a lengyel és az észt diákok is jobb eredményeket értek el. A legjobban teljesítő magyar tanulók aránya szintén csökkent, ezért szerinte a tehetséggondozás intézményrendszerének átalakítására is szükség van.
A PISA-felmérés szerint szövegértésből maradtak el leginkább a magyar diákok
Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal köznevelési elemzési főosztályának vezetője közölte, hogy a PISA nemzetközi eredményei a vizsgálatok 2000-es kezdete óta most a legalacsonyabbak mindhárom mért területen.
Az előző, 2022-es méréshez képest a részt vevő országok szövegértési átlageredménye 14 ponttal csökkent.
Tizennégy országban legalább 20 pontos visszaesést mértek, Magyarországon 21 ponttal romlott az eredmény.
Az OECD a negatív tendenciát egyebek mellett az élményszerző olvasás visszaszorulásával és a digitális olvasás térnyerésével magyarázza. Velkey Kristóf szerint a közösségi média gyors fogyasztása veszélyeztetheti azt a képességet, amely az összetett szövegek és adatok elmélyült feldolgozásához szükséges.
Matematikából is csökkent a magyar tanulók eredménye
Matematikából a magyar diákok 459 pontos átlagot értek el, ami statisztikailag nem különbözik az OECD-országok 463 pontos átlagától. A magyar eredmény ugyanakkor 9 ponttal alacsonyabb a 2022-es adatnál.
Természettudományokból 480 pontot értek el a magyar tanulók, míg az OECD átlaga 486 pont volt. A különbség statisztikailag nem szignifikáns, és a magyar eredmény a három évvel korábbihoz képest sem változott jelentősen.
A magyar teljesítmény ezen a területen Németország, Szlovákia és Horvátország eredményéhez hasonló, ugyanakkor Ausztria, Csehország és Lengyelország tanulói jobban szerepeltek. Európában az észt diákok érték el a legjobb eredményt.
Kevesebbet beszélnek a magyar szülők gyermekeikkel az iskoláról
A felmérés több, az iskolai teljesítményen túlmutató területet is vizsgált. Lannert Judit kedvező eredménynek nevezte, hogy a magyar diákok megítélése szerint pedagógusaik az OECD-országok átlagánál nagyobb figyelmet fordítanak rájuk. A magyar tanulók fegyelmezettsége szintén átlag feletti, és ezen a területen az elmúlt évtizedben javulást mértek.
A felmérés ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a magyar szülők egyre kevesebbet beszélnek gyermekeikkel az iskoláról. A miniszter közölte, hogy a szülők megszólítására külön munkacsoportot kívánnak létrehozni a tárcánál.
Nőtt a zaklatást elszenvedő tanulók aránya
A magyar tanulók 5 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban online zaklatás érte, míg minden ötödik diák egyéb zaklatás áldozata volt. Lannert Judit szerint mind Magyarországon, mind az OECD-országok átlagában növekvő tendenciáról van szó. A probléma kezelésére szakmai munkacsoport kezdte meg működését a minisztériumban.
A környezettudatosság területén ugyanakkor a magyar diákok az átlagnál kedvezőbb eredményeket értek el. A tanulók 86 százaléka gondolja úgy, hogy képes pozitív hatást gyakorolni a környezetére, szemben a 81 százalékos OECD-átlaggal. A magyar diákok 67 százalékát érdekli az is, hogy későbbi munkájával hozzájáruljon a környezet védelméhez, míg az OECD átlaga 62 százalék.
Új nemzeti alaptantervvel javítanák a szövegértést
Lannert Judit szerint a szövegértés javítását az alapvető kompetenciák megerősítésére épülő új nemzeti alaptanterv is szolgálja majd. Az alaptanterv kidolgozása várhatóan másfél évet vesz igénybe.
A miniszter kitért a digitális eszközök használatára is. Mint mondta, Magyarországon a digitális figyelemelterelés kisebb az OECD-átlagnál, amit azzal hozott összefüggésbe, hogy az intézmények 90 százalékában korlátozzák a mobiltelefonok használatát. A tárca emellett a mesterséges intelligencia megfelelő oktatási alkalmazását célzó AI-stratégia kidolgozásán is dolgozik.
Velkey Kristóf felhívta a figyelmet az alulteljesítő diákok helyzetére is. Az Európai Unió célja, hogy 2030-ra 15 százalék alá csökkenjen az alulteljesítő tanulók aránya, a PISA adatai alapján azonban az országok jelenleg távolodnak ettől a célkitűzéstől.
Szövegértésből a magyar tanulók átlagosan 452 pontot értek el, ami szignifikánsan alacsonyabb az OECD 461 pontos átlagánál. A magyar eredmény Franciaország, Horvátország, Norvégia és Szlovákia teljesítményéhez hasonló. Ezen a területen nemzetközi szinten az ázsiai országok szerepeltek a legjobban, Európában pedig az ír és az észt diákok teljesítménye emelkedett ki.