Több vasi község is beadta pályázatát az azbesztmentesítési alap forrására

Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
Vas megyében Velem, Lukácsháza és Táplánszentkereszt is beadta támogatás iránti pályázatát a kormány által létrehozott, hárommilliárd forintos azbesztmentesítési alap forrására. Az azbesztszennyezés mindhárom vasi településen komoly feladatot jelent, az önkormányzatok pedig összesen több százmillió forintból próbálnák csökkenteni az egészségügyi kockázatokat. A pályázat benyújtásának határideje a kiírás szerint pénteken jár le.
Szóljon hozzá!
Vágólapra másolva!

Szabó Zoltán (független), Velem polgármestere az MTI-nek elmondta: négyszáz lakosú községük 18 utcájából 13-at szórtak fel az osztrák bányákból származó zúzalékkal, illetve egy parkoló is érintett lehet, hiszen például a Velemi Gesztenye Napok rendezvényükre minden évben két teherautónyit hozattak, hogy a parkolót alkalmassá tegyék a vendégek járműveinek fogadására. Velem mindössze húsz kilométernyire van az ausztriai Rohonctól, ezért kézenfekvőnek tűnt, hogy az anyagot onnan szerezzék be. Mindezt tették úgy, hogy fogalmuk sem volt arról, hogy a kőzet azbeszt tartalmú lehet, amelynek kiporzása egészségkárosító.

Kőszegen is intézkedéseket vezettek be az azbeszt miatt.
Több vasi község is beadta pályázatát az azbesztmentesítési alap forrására - Illusztráció
Fotó: MW

Sajnos itt, a Nyugat-Dunántúlon a mi településünk az, amelyről elmondható, hogy területének kilencen százaléka szennyezett azbeszttel

– mondta.

Benyújtott pályázatukban 75 millió forint támogatási igényt jelöltek meg, ennek önrésze a kiírás szerint 7,5 millió forint, amit a 2027-es költségvetés terhére vállaltak. Ugyanakkor a képviselő-testület által elfogadott határozatukkal megerősítették: arra kérik a döntéshozókat, hogy az önerő mértékének véglegesítése során vegyék figyelembe Velem anyagi helyzetét, teherbíró képességét, a problémában való érintettségét, és csökkentsék a község által fizetendő összeget a lehető legkisebbre.

Szabó Zoltán szólt arról is, hogy önkormányzatuk idei éves költségvetésének főösszege mindössze 135,1 millió forint, amelyből 116,7 millió forintot fordítanak működésre.

A polgármester ismertetése szerint az érintett utcákat bitumenes fedéssel kívánják ellátni, a parkolókat pedig geotextília elhelyezése után kaviccsal takarnák be.

Mint mondta, tisztában vannak azzal, hogy a bitumenes felületzárás nem végleges megoldás, nem nevezhető "azbesztmentesítésnek", egyszer ugyanis valakinek fel kell majd szednie és el kell szállítania a lerakott anyagokat, de most a lakosság egészségének megvédését tartják a legfontosabbnak.

Számunkra az a minta, amit Szombathelyen végeztek, csak ebből tudtunk kiindulni

– fogalmazta meg a község első embere, utalva arra, hogy a pályázatban sem találtak olyan támpontot, műszaki megoldási javaslatot, ami szerint más megoldást választhattak volna.

Azt mondta, nem látják tisztán, hogy a pályázatban feltételként szereplő utólagos mérések költségét a pályázati forrásból vagy az önerőn felül az önkormányzatnak kell majd fedeznie, mert ha az utóbbi lesz kötelező, az további komoly terhet jelentene a kistelepülések számára.

Felvetette, hasznos lenne, ha olyan mobil mérőműszerekhez juthatnának legalább régiónként az önkormányzatok, amellyel a helyi udvarokon és magánterületeken is lehetne méréseket végezni, ez ugyanis megnyugtatná az érintetteket. Tudomása szerint Szombathelyen már van ilyen műszer, amit kölcsön is adtak kisebb önkormányzatoknak.

Táplánszentkereszten az óvoda és az iskola parkolói is érintettek az azbesztszennyezésben

Tóth Gábor Tamás (független), a 2600 lakosú Táplánszentkereszt polgármestere elmondta: ők pályázatukban 120 millió forintot igényeltek, ebből 12 millió forint az előírt önerő.

A legsürgetőbb számukra, hogy az óvoda, a bölcsőde és az iskola előtti parkolókban megakadályozzák az azbesztrostok kiszabadulását, illetve van egy olyan területük is, amit nagyobb mennyiségben borít azbesztes zúzalék.

Mindkét helyen végeztek méréseket: az azbesztkoncentráció többszöröse az egészségügyi határértéknek.

Elmondta, a parkolókat aszfaltozni szeretnék, a munkát a közútkezelővel összehangolva úgy végeztetnék el, hogy azzal egy időben az állami közút 150 méteres szakasza is megújulhasson.

Virág János (független), Lukácsháza polgármestere elmondta: községükben szerencsére az utak nem szennyezettek azbesztes zúzalékkal, csak az utak menti padkák, ezek felszedését és kicserélését célozták meg - hat kilométeres hosszúságban - a remélt támogatásból.

A munkálatok elvégzéséhez 275 millió forintra pályáznak, a költség kétharmadát az 1100 tonna azbesztes kőzet veszélyeshulladék-lerakóban történő lerakása teszi ki, amelynek várható költsége 191 millió forint.

Hozzáfűzte: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) iránymutatása szerint az azbesztes anyagot "ideiglenes lerakóhelyen" is lehetne deponálni, viszont az nem szerepel a dokumentumban, mit értenek ideiglenes lerakóhelyen, ilyen tudomásuk szerint a környéken egyelőre nincs, ezért azt csak a Harasztifaluban lévő veszélyeshulladék-lerakóban lehet deponálni.

Több száz helyszínt érinthet az azbesztszennyezés Vasban

Az azbesztszennyezés ügye április 13-án robbant ki Vas megyében, ahol a helyi kormányhivatal környezetvédelmi főosztályának vezetője és Szombathely polgármestere sajtótájékoztatón közölte, hogy a város egyik családi házas övezetének 12 utcájában azbeszt tartalmú kőzúzalékot terítettek le évekkel korábban.

A következő hetekben számos vasi önkormányzat, közöttük Kőszeg, Lukácsháza, Táplánszentkereszt, Bük, Sárvár és Szentgotthárd jelezte, hogy szintén érintett, a laboratóriumi vizsgálatok mindenhol a határértéket meghaladó azbeszttartalmat mutattak ki. A Vas Megyei Kormányhivatal később közölte: 720 helyszínről érkezett bejelentés, a szennyezett kőzúzalék becsült tömege 216 451 tonna.

 

Szóljon hozzá!