Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huTörténelmi pillanatot idézünk fel. A Paksi Atomerőmű alapkövét 1975. október 3-án helyezték el, az első blokk pedig hét évvel később már villamosenergiát termelt az országos hálózatra.
A Paksi Atomerőmű alapkövét 1975. október 3-án helyezték el ünnepélyes keretek között. Az ország első és máig egyetlen működő atomerőművének története azonban már évekkel korábban elkezdődött: Magyarország és a Szovjetunió 1966-ban kötött kormányközi megállapodást az atomerőmű felépítéséről.
Fotó: Fortepan / Urbán Tamás
Hosszú előkészítés előzte meg az építkezést
Az első földmunkák 1969-ben kezdődtek, a beruházás azonban ezt követően több évre leállt. Az építkezés a hetvenes évek első felében indult újra, és 1975-ben már mintegy 2500-an dolgoztak a területen. Ekkor az első két reaktor alapgödrében már betonozási munkák is folytak.
Galéria: Így kezdődött a paksi atomerőmű története
1/10
Az Atomerőmű építése, 1979
A helyszín kiválasztásában több szempont is szerepet játszott. Az erőművet Paks közelében, a Duna jobb partján építették fel, ahol rendelkezésre állt a működéshez szükséges hűtővíz, emellett a terület földtani adottságait és a későbbi fejlesztés lehetőségét is figyelembe vették.
Ünnepélyesen helyezték el a Paksi Atomerőmű alapkövét
Az alapkőletételi ünnepséget 1975. október 3-án délután tartották a reaktorok alapgödrének közelében. Az eseményen Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese írta alá az alapítólevelet, amelyet más dokumentumokkal együtt egy urnában helyeztek el. Az urnát betontömbbe zárták, amelyre „Paksi Atomerőmű alapköve 1975” feliratú márványlap került – számolt be róla a muzeum.atomeromu.hu.
Az alapkőbe az alapítólevél mellett az akkor forgalomban lévő fémpénzekből is elhelyeztek egy sorozatot, valamint az aznapi országos napilapok és a megyei újság egy-egy példányát. Az esemény alkalmából a Magyar Posta különleges, első napi bélyegzéssel ellátott levelezőlapokat is kiadott.
Több mint tízezren dolgoztak a beruházáson
A Paksi Atomerőmű építése a 20. századi Magyarország egyik legnagyobb ipari beruházása volt. Az építkezés során összesen több mint tízezer ember dolgozott a létesítmény megvalósításán.
Az első blokkot 1982. december 28-án kapcsolták az országos villamosenergia-hálózatra, ezzel Magyarországon megkezdődött a nukleáris alapú villamosenergia-termelés. A további blokkok ezt követően fokozatosan álltak üzembe, a negyedik blokk 1987-ben csatlakozott a termeléshez.
Ma is meghatározó a Paksi Atomerőmű szerepe
A Paksi Atomerőmű négy reaktorblokkból áll, elektromos összteljesítménye 2026,6 megawatt. Az MVM adatai szerint az erőmű 2025-ben 16 097,9 gigawattóra villamos energiát termelt, ami történetének második legmagasabb éves termelési eredménye volt.
A több évtizedes működés mellett az erőmű történetének tárgyi emlékeit is őrzik. Az egykori alapkövet az építkezés előrehaladtával eltávolították eredeti helyéről, később raktárba került, majd az 1990-es években találták meg ismét. Ezt követően kiállítási tárgyként mutatták be.
A Duna alacsony vízállása is próbára tette a Paksi Atomerőművet
A 2026-os nyár rendkívüli időjárása a Paksi Atomerőmű működésére is hatással volt. A tartós szárazság és a kánikula következtében jelentősen csökkent a Duna vízhozama, miközben a folyó vizének hőmérséklete is megemelkedett. Júniusban és júliusban több alkalommal csökkentették a blokkok teljesítményét annak érdekében, hogy betartsák a Duna hőterhelésére vonatkozó környezetvédelmi előírásokat. Július 27-én Paksnál mínusz 106 centiméteres, addig rekordalacsony vízállást mértek, ezért az 1. blokk teljesítményét 254 megawattal csökkentették.
A helyzet a következő napokban tovább romlott. Július 29-én, amikor a vízállás már mínusz 118 centiméter volt Paksnál, megkezdték a 3. blokk leállítását, július 31-én pedig a 4. blokk teljesítményét 50 százalékkal csökkentették. Augusztus 1-jén az 1. blokk még működő turbinagenerátorát is leállították, majd augusztus 2-án megkezdődött a 4. blokk még üzemelő turbinagenerátorának leállítása. Ekkor már csak a 2. blokk működött, az is 50 százalékos teljesítménnyel.
A Duna vízszintjének emelkedésével augusztusban fokozatosan megkezdődhetett a blokkok visszaindítása. A 2. blokk teljesítményének növelése augusztus 10-én kezdődött, majd augusztus 22-én a korábban leállított blokkok közül a 3. blokk egyik turbinagenerátorát is hálózatra kapcsolták. Augusztus 26-án már mind a négy blokk ismét névleges teljesítményen üzemelt. A 4. blokkot ezt követően, szeptember 18-án tervezett főjavítás miatt állították le, vagyis ez már nem a Duna vízállásával összefüggő intézkedés volt.
