Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAmikor a halálunk utáni sorsunkról és a kemény munkával összegyűjtött vagyonunk elosztásáról van szó, a legtöbben csak legyintünk, mondván, ráérünk még azzal. Érdemes azonban tudni, hogy a magyar öröklési jog útvesztői rengeteg buktatót és apró részletet rejtenek, sok tévhit él a köztudatban. Az Origónak Balogi Zsófia családjogi szakjogász, megbízott egyetemi oktató beszélt arról, egyáltalán mi számít érvényes végrendeletnek.

– Az új Polgári törvénykönyv szerkezetileg is hatalmas változást hozott a régihez képest: ma már a végintézkedés szabályai szerepelnek előrébb a törvényes öröklési renddel szemben, ezzel is jelezve a jogalkotó szándékát, hogy az örökhagyó legszemélyesebb akarata élvez elsőbbséget – mondta lapunknak az ügyvéd.
A végintézkedés átfogó jogi fogalom, amely magába foglalja a végrendeletet, az öröklési szerződést és a halálesetre szóló ajándékozást. Ahhoz azonban, hogy egy dokumentumot a jog végrendeletnek tekintsen, szigorú kritériumoknak kell megfelelnie.
– Tartalmaznia kell halálesetre szóló vagyoni rendelkezést. Ha valaki csak annyit ír egy levélbe, hogy „kedves fiam, viselkedj szépen”, az önmagában még nem minősül vagyonjogi végrendeletnek. Ezen kívül fontos, hogy világosan ki kell tűnnie az írásból a végrendelkező szándéknak – magyarázta a szakember. Kiemelte, hogy a végrendelettel kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Az ilyen, hogy kötelező pontosan végigleltározni az összes vagyontárgyat. Ez azonban nem igaz.
– Ha valaki úgy rendelkezik, hogy „minden vagyonomat a gyerekeim örököljék”, de nem határoz meg arányokat, a törvény kiegészítő szabályai alapján a megnevezett örökösök egyenlő arányban osztoznak. Sőt, az sem akadály, ha az örököst csak keresztnevén (pl. „kedves Ferikém”) említik, amíg egyértelműen beazonosítható, miről vagy kiről van szó – emelte ki.
Papíron dől el minden – A holográf és az allográf végrendelet csapdái
- A magyar jog szigorú alaki szabályokat ír elő a magánvégrendeletekre vonatkozóan, amelyeket hiba nélkül be kell tartani:
A saját kezű (holográf) végrendeletet az elejétől a végéig a végrendelkezőnek saját kezével kell írnia és aláírnia. Ha a dokumentum több lapból áll, a különálló lapokat sorszámozással kell ellátni. Ha ez elmarad, az adott oldal csak akkor érvényesülhet, ha önmagában is teljesíti a feltételeket, de a hiányosságok könnyen jogvita forrásává válhatnak. - Más által papírra vetett (allográf) végrendeletnek minősül például a gépelt végrendelet is. Ebben az esetben már nem elég a saját kezű aláírás, kötelezően jelen kell lennie két tanúnak, és a lapokat sorszámozással, valamint aláírással kell ellátni úgy, hogy azt a tanúk is láttamozzák.
- Közvégrendeletnek számít, amit közjegyző előtt tesznek le, és közokiratba foglalnak. Bizonyos esetekben (például ha valaki vak vagy írástudatlan) a közvégrendelet az egyetlen lehetséges formája a végrendelkezésnek.
A magyar törvények a közjegyzőnél letétbe helyezett magánvégrendelet fogalmát is megkülönbözteti. Ez lényegében egy írásbeli magánvégrendelet, amit biztonsági okokból a közjegyző őrzésére bíznak. Ez legfeljebb a tanúhiány pótlására szolgálhat átmenetileg, de ha az örökhagyó később visszaveszi a dokumentumot, és nincsenek rajta a tanúk, az alaki szempontból érvénytelen lesz.
Fontos megjegyezni, videós végrendelet a magyar jogban nem létezik. – Egy okostelefonra rögzített felvétel jogilag teljesen semmis – szögezte le Balogi Zsófia. Az sem érvényes, ha valaki mondjuk papír híján az asztallapra ír rá alkoholos filccel vészhelyzetben, hiszen a sorszámozás és a lapozhatóság követelményét így képtelenség teljesíteni.
Szóban is lehet végrendeletet tenni, de kizárólag rendkívüli, életveszélyes helyzetben, amikor az örökhagyó fizikai képtelenség miatt (például annyira reszket a keze vagy olyan kritikus egészségügyi állapotban van) egyáltalán nem képes írásbeli végrendeletet készíteni, még a nevét sem tudja leírni. Ha valaki egyszerűen csak lustaságból nem ragad tollat, de lett volna rá lehetősége, a szóbeli végrendelet érvénytelen.
Különélő házastársakkal kapcsolatban az egyik leggyakoribb tévhit a túlélő házastársak helyzetét érinti.
Sokan úgy vélik, hogy ha a felek már öt éve külön élnek, de nem váltak el hivatalosan, a házastárs automatikusan örököl. Ez viszont tévedés.
– Ha az életközösség véglegesen megszűnt, és semmi kilátás nem volt annak helyreállítására, az a törvény szemében egy speciális kiesési ok – mondta Balogi.
A jogászok rémálma
Előfordulhat az a különleges eset, amikor tegyük fel egy egész család életét követeli egy tragikus baleset. Ez az úgynevezett közös veszélyben elhalás elve, a jog ekkor egy megdönthetetlen vélelmet állít fel: úgy kell tekinteni, mintha ők egyszerre estek volna ki az öröklésből. Ezzel elkerülhetővé válik a jogászok rémálma, vagyis azok a bonyolult, oda-vissza átszálló hagyatéki láncolatok, amelyek akkor történnének, ha perceken vagy órákon múlna a halálozási sorrend.
Más a helyzet, ha valaki a helyszínen meghal, de egy másik családtagot kómában akár évekig életben tartanak a kórházban ugyanazon baleset után. Ebben az esetben a kómában lévő személy a jogi elv szerint él és jogképes, így ő maga is örököl, hiszen az öröklési képesség a jogképességgel függ össze. Az ő későbbi halálakor aztán a saját törvényes örökösei viszik tovább a vagyont.
Az sem feltétlelnül távozik üres kézzel, akit kifelejtenek a végrendeletből
Az is előfordulhat, hogy valakit egyszerűen kifelejtenek a végrendeletből, vagy nem tesznek róla említést. Ez még nem jelenti azt, hogy teljesen üres kézzel távozik: a legközelebbi hozzátartozók (például a gyermekek) ugyanis kivételezett helyzetben vannak, hiszen nekik jár az úgynevezett köteles rész. Ha valaki egyszerűen csak kizárja a gyermekét, az illető attól még jogosult a törvényes örökrésze felének megfelelő köteles részre, amely egy kötelmi jellegű pénzkövetelés (és nem automatikus vagyonrész, azt külön igényelni, érvényesíteni kell).
Teljesen más a helyzet, ha érvényes kitagadásról van szó. Kitagadni valakit csak a törvényben szigorúan felsorolt, súlyos magatartási okok (pl. érdemtelen viselkedés az örökhagyóval szemben) alapján lehet, és ezt a végrendeletben név szerint, indoklással együtt le kell írni. Ha a kitagadás alaptalan vagy jogellenes, a kötelesrész jár, de ha megalapozott, a leszármazott teljesen kiesik az öröklésből.
A magyar öröklési jog egyik legfontosabb alapelve a a végrendelet kedvezése: ez azt jelenti, hogy a jogászok és a bíróságok mindig arra törekszenek, hogy a végrendeletet úgy magyarázzák és értelmezzék, hogy az örökhagyó valós akarata minél teljesebben megmentsék és érvényre juttassák. Ha tehát a szövegezés kicsit pontatlan, de a szándék világos, a jog megpróbálja védeni azt. Csodák azonban nincsenek: a súlyos alaki hibákat (például a hiányzó sorszámot vagy a tanúk hiányát) ez az elv sem tudja pótolni.
Összességében az tanácsolható: érdemes időben, szakértő ügyvéd vagy közjegyző segítségével papírra vetni utolsó akaratunkat.
