A közösségi média rendkívüli fejlődése miatt időről-időre korábban soha nem látott veszélyekkel találják szembe magukat a szülők.

A Hintalovon Alapítvánnyal közösen, „
Digitális szülő vagyok! néven indította el a közelmúltban gyermekvédelmi kampányát a Magyar Telekom. A biztonságos internet világnapja alkalmából a digitális szülőség nehézségeire és a felszín alatt megbúvó veszélyekre figyelmeztet a program nagykövete, Tatár Csilla is. Digitális lábnyom, dark web, internetes abúzus: számba vettük a veszélyeket és az hatályos iránymutatásokat.

 

képforrás: Magyar Telekom

"2021-ben gyereket nevelni azt jelenti, hogy digitális szülőként is helyt kell állni. De hogyan tudnak a szülők példaképek lenni az online világban is? Mire kell odafigyelniük, ha gyereküket biztonságban akarják tudni most és a jövőben?  Milyen kockázatai vannak a közösségi médiában megosztott felvételeknek? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszik hiteles és a szülők döntéseit közvetlenül segítő válaszokat adni ez a program." – fogalmaz Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány ügyvezetője.

Digitális lábnyom, dark web, internetes abúzus, és az ártalmatlannak hitt információk utóélete mind-mind olyan fogalmak, melyekkel tisztában kell lenni ahhoz szülőként, hogy gyermekeinket biztonságban tudjuk. „Sokak számára ijesztő lehet szembesülni azzal, hogy amit valaki ártatlan fotónak lát, például egy tengerparti kép egy családi nyaralásról, az rossz kezekbe kerülve már egyáltalán nem az. A másik lehetséges veszély az abúzus, ami érheti a gyermeket egy-egy meggondolatlanul közzétett fotó vagy információ kapcsán.” A „Digitális szülő vagyok!program nagyköveteként Tatár Csilla meggyőződése, hogy a közösségi médiumok teremtette közösség közel sem olyan ártatlan, mint amilyennek elsőre tűnik. A kétgyermekes édesanya, műsorvezető és riporter sokáig bele sem gondolt abba, hogy milyen hosszú távú következménye lehet annak, hogy valaki megoszt a gyermekéről egy kedves fényképet, vagy egy olyan információt, ami előre ártalmatlannak tűnt.

Szülőként érdemes számolni azzal a ténnyel, hogy a közösségi világ rendkívüli sebességgel fejlődik és változik, így időről-időre korábban soha nem látott veszélyekkel találják szembe magunkat.

„Téves út áruba bocsátani a gyerekünket a külvilág pozitív visszacsatolása érdekében. A gyereknek egyáltalán nem az szolgálja fejlődését, ha vadidegenek megdicsérik.” – hívja fel a figyelmet Tatár Csilla –
„Természetesen nem arról van szó, hogy nem szabad megosztani semmit a gyerekekről, nem az a cél, hogy mostantól ne lássuk őket az online felületeken, de gondoljuk végig, mit és milyen csoportnak mutatunk meg! Én felnőtt emberként el tudom dönteni, hogy mi az, amit szívesen elmesélek magamról, legyen szó kudarcról vagy egy félresikerült napról, ezt azonban a gyerekemmel kapcsolatban nincs jogom megosztani, ő nem a tulajdonom.” – fogalmaz az ismert influencer.

Statisztikák szerint világszerte közel 1000 fotót töltünk fel az Instagramra percenként és több, mint 95 millió posztot és videót osztunk meg naponta a felületen. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy azok a fotók, ahol az arc is látszik, 38%-kal több like-ot kapnak, mint azok, melyeken nem azonosítható az alany. „Az, hogy online kapcsolatban maradjunk és megoszthassuk egymással életünk fontos pillanatait, az elmúlt évben talán még fontosabbá vált, mint korábban bármikor, ugyanakkor, legalább ilyen fontos, hogy továbbra is vigyázzunk egymásra, online is.” – teszi hozzá Tatár Csilla.

Forrás: Magyar Telekom

A Telekom a „Digitális szülő vagyok!” program elindításávalazt a szerepet vállalja, hogy felszínre hozza a témát, összekösse a szálakat, feltegyen a fontos kérdéseket, katalizáljanak beszélgetéseket és végső soron a pozitív változást. „Azt gondoljuk, infokommunikációs vállalatként feladatunk, hogy szolgáltatásaink által biztosítsuk a minőségi hozzáférést az online térhez, ugyanakkor felelősségünk, hogy ráirányítsuk a figyelmet a digitális eszközök és lehetőségek tudatos használatára. Programunkkal arra szeretnénk felhívni a szülők figyelmét, hogy sokszor nem is feltételezett veszélyek leselkedhetnek gyermekünkre az online közösségi térben és igyekszünk irányt mutatni, hogyan lehet a helyes arányokat megtalálni a gyermekükről készült képek online megosztásakor.” – foglalta össze kezdeményezésük célját Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.

„Magamon is meglepődtem, hogy mennyi információ van fent egy számomra vadidegen gyerekről, úgy, hogy csupán az anyukáját ismerem. A kezdeményezés hatására sokan változtatták meg a korábbi gyakorlatukat, sokan vették le az összes gyermekekről készült képet a szociális felületekről. A gyerekvédelem közös ügy.” – mutat rá Tatár Csilla.

„Azok a gyermekek, akinek már van digitális lábnyoma, a szó szoros értelmében nem indulhatnak teljesen tiszta lappal, számos információt tudnak róla, hiszen mindez egy nyilvános adatbázisban fellelhető, nem egy családi asztalnál való történetmesélés.” – mutat rá Méth Barbara, a Hintalovon Alapítvány gyermekvédelmi  szakértője.
A koronavírus-járvány miatt sokan a szülők által tervezettnél korábban kerültek kapcsolatba a gépekkel, eszközökkel a digitális oktatás kapcsán. A szakember a témában készült, friss kérdőívre hivatkozva elmondta, hogy „az egyetlen irányelv, amiben minden szülő egyetért, hogy a meztelen, félmeztelen képet ne tegyünk ki gyermekünkről, de rengeteg tévhitet kell még eloszlatni ahhoz, hogy biztonságban tudjuk őket. Nyilván a családi albumba kerülő képek nem jelentenek kockázati tényezőt, de az internetre feltöltötteket soha többé nem lehet eltüntetni, bárki számára örökre elérhető, menthető, osztható.” Méth Barbara egy valós példával is élt: egy ismerőse feltöltött egy képet gyermekéről, ahogy alsónadrágban tanul otthon, hogy milyen vicces, de ez csak a saját nézőpontjából igaz, hiszen más szemében ez egészen más jelent(het). Úgy látja, hogy a szülők nagy része nincs tisztában a posztok hatásával, hiszen a téma újkeletűségéből fakadóan kimutatásai, tanulmányai csupán most kerültek látótérbe. „A képet ugyanis a szülő tölti fel, de az ezzel kapcsolatos kockázatok vagy visszaélések már nem az ő életére lesznek hatással, melyek még csak azonnal nem is érezhetők. Szabályozás a gyermekek online biztonságáért is csupán tavaly jelent meg először, pedig egy felmérés szerint a gyermekkori bántalmazás, vagy zaklatás esélye annál nagyobb, minél több kép található róla a szociális felületeken.”

Méth Barbara biztosra veszi, hogy egy szülő sem posztolna meggondolatlanul, ha tisztában lenne azzal, hogy milyen valós veszélyekkel áll szemben. „Természetesen nem kell eltüntetni a gyermekeket az internetes felületeinkről, de meg kell húznunk egy határt, hogy ne hozzunk létre számukra extra digitális lábnyomot mely által – akaratunk ellenére –kockázatnak tehetjük ki őket.”– mutat rá. Az elkötelezett szakember szerint egy-egy poszt előtt 4-5 éves gyermekünket kérdezzünk meg, hogy mit gondol, kérjük ki a véleményét. „Ez nem a felelősség áttolása, továbbra is nekünk kell a veszélyt megítélni, de tanulja meg, hogy nem döntünk a feje fölött. Gondoljunk csak bele, mennyire másként hat, ha egy gyermek az anyukája ruháiban pózol egy családi fotóalbumban, mint ha egy nyilvános képen teszi ugyanezt. Az internet nem felejt, és 100%-osan nem lehet törölni semmilyen tartalmat.” – figyelmeztet. Méth Barbara egy másik aspektusát is megvilágította a kérdésnek, miszerint a gyermekek nem tudják alakítani a magukról alkotott képet, ha megannyi előzetes információ, adat van róluk az interneten, és bárki láthatja, hogy hol élt, hova járt iskolába, milyen fejlesztést, kezelést kapott. „Ezek az adott élethelyzetben nem tűnnek problematikusnak, de ha tizennyolc éves korában ilyen információkat talál magáról, az akár sokkoló is lehet, s komoly családi veszekedésekre adhat okot, de ez persze nagyban függ attól, hogy mennyi információt közöltek róla. Gyerekek között is feszültséget okozhat, hogy az egyikről több kép van a másikról kevésbé.” – fogalmaz Méth Barbara, aki négy, fontos iránymutatást fogalmazott meg a szülők számára:

- Tegyük fel a kérdést, vajon ezt a képet magamról szívesen viszontlátnám?
- Más gyerekéről sose tegyünk ki képet!
- Meztelen, félmeztelen, vagy egyéb, kiszolgáltatott helyzetben lévő gyerekről soha ne posztoljunk!_
-Kérdezzük meg a gyerekeket arról, mit ők gondolnak a feltöltendő tartalomról!


Mindebből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a tartalmak tudatos elérhetővé tétele fontos, ezért érdemes a témában tájékozódni, bizonyos metódusainkat újraértékelni.