Vágólapra másolva!
Jakupcsek Gabriella a legnagyobb magyar internet milliárdost, Gattyán Györgyöt kérdezte magánéletéről, sikereiről és kudarcairól. A beszélgetésből többek között kiderül, hogy rövidesen gyermeke születik, hogy cégei továbbra is magyarországi székhellyel üzemelnek és hogy tehetős emberként kötelességének érzi, hogy visszaadjon a társadalomnak.
Vágólapra másolva!

A teljes videó itt megnézhető:

Gattyán György

Az ország egyik legsikeresebb vállalkozója.
Felmérések szerint az ország egyik leggazdagabb embere.
Az elmúlt 10 év legtöbbet jótékonykodó magyar állampolgára.
Az egyetlen 100%-ban magyar kézben lévő globális internetes cég tulajdonosa.

Gattyán György 2001-ben megalapította internetes vállalatát, a Docler-t,
és rekordidő alatt egy több száz millió dolláros globális tényezővé fejlesztette.

Naponta több, mint 30 millió ügyfele emeli a világ 50 leglátogatottabb weboldala közé.

A Docler szinte a világ minden országában jelen van
és több, mint 1 millió dollár bevételt generál - naponta.

Állandó irodája működik Luxemburgtól Párizsig, New York-tól Los Angelesig.
De székhelye Budapesten van.

Gattyán György számos hazai innováció elkötelezett támogatója.
A világ legfrissebb, magyar fejlesztésű labdajátéka, a TeqBall társalapítója,
melyet az ő aktív részvétele tett világszerte ismert és sikeres sportággá.

A Kodolányi Egyetem tulajdonosa.
A Prima Primissima Alapítvány társalapítója.
És a mindenki által ismert Magyar Népmesék filmsorozat finanszírozója.

A Gattyán Alapítvány a járvány időszakban 1.000 számítógéppel és rendszeres ételkiszállítással támogatott több, mint száz gyermekotthont.


J.G.: Az az érdekes, hogy azt gondolnánk, hogy az internethez nem tartozik identitáskultúra. Tehát teljesen mindegy, hogy magyar, francia vagy indiai, de mégis Ön ragaszkodik ahhoz, hogy igenis ez egy magyar siker, ez egy magyar vállalkozás, ez egy magyar ötlet. Hol van ebben az identitás?

G.Gy.: Megfogalmazhatnám úgy, hogy én először vagyok magyar és utána üzletember. Talán először vagyok édesapa utána magyar és utána üzletember, de magyarul beszélek, magyarul gondolkodom, magyarul lett fölépítve ez az egész rendszer. Most pont abban van a kihívás, hogy a nemzetköziséget elértük, de hogyan legyünk ország-specifikusak, mert nagyon erősen magyarok vagyunk még mindig.

Jakupcsek Gabriella és Gattyán György

J.G.: Olvastuk, hogy számos egyéb magyar vonatkozású tevékenysége is van. Hogy dönti el, hogy mire költi a pénzét, ami visszaforgatódik Magyarországra?

G.Gy.: Mivel ötven éves elmúltam, ezért nyilatkozhatom úgy, hogy nyilván az embernek életszakaszai vannak. Az első komolyabb életszakaszomban nyilván arra fókuszáltam, hogy a semmiből hogy tudok úgy létrehozni valamit, ami ad egy egzisztenciát. Én azt gondolom, hogy ezt a lépcsőt jól vettem. Mivel most már mondhatom, hogy az életem második életszakaszában vagyok, itt most már az a fontos, hogy ezt a felhalmozott vagyont hogyan tudom úgy használni, hogy értéket teremtek nem csak a saját családom számára, hanem más családok számára, vagy a tágabb családom: Magyarország számára, vagy az általunk létrehozott sport által a világ számára. És ettől izgalmasabb kihívás igazából nincsen.

J.G.: Azért egy picit még ezt hadd firtassam. Prima primissima alapítója, ráadásul a Teqball, ami most talán a szíve csücske, hogy olimpiai sportággá tegye, erre mennyi az esély?

G.Gy.: Használjunk többes számot... Én ennek csak egy alkotó eleme vagyok. Társaimmal és a több, mint 200 fős csapatunkkal ez egy nagyon, nagyon komoly munka, hiszen gondoljuk el, hogy több mint 200 országban létre kell hozni irodát, szövetséget, partnerséget. Ez egy nagyon sziszifuszi munka, de ezúton is köszönöm és gratulálok a munkatársaimnak, mert nagyon jól haladunk. Az, hogy olimpiai sportág leszünk-e, az nem kérdés.

Gattyán György

J.G.: Hogy dönti el, hogy mit támogat? El tudom képzelni, hogy sorba állnak...

G.Gy.: Ez is változó. Ma már kifejezetten üzleti alapú kihívást nem keresünk, tehát megvan a saját üzleti modellünk és azt fejlesztve ebből jól megtudunk élni és tudunk pénzt keresni. Kifejezetten olyan dolgok érdekelnek, amivel egyszerűen fényezni lehet azt, amink van és ilyen az egyetem is. Én azt gondolom, hogy nyilvánvaló, hogyha valaki megteheti, hogy ahova járt, kapott tudást, lehetőséget és ott valamiért szükség van az ő támogatására, segítségére, szerintem az kötelező kell, hogy legyen, hogy segít. Én nagyon hiszek az oktatásban.

J.G.: A Magyar Népmesék hogy jött?

G.Gy.: Olvastam valahol annak idején, hogy forráshiánnyal küszködik a Kecskemét Film Rajzfilm stúdió és be kéne fejezni a Magyar Népmeséket. És mondtam, hogy hát én ezen nőttem fel...
Egyből telefonáltunk, elmentünk meglátogatni a stúdiót és ott láttuk, ahogy készülnek ezek a rajzok. Így ez megint magától értetődő volt...Ez talán a szüleim, a nagyszüleimtől jön, hogy nekem már gyerekkoromban kezembe adtak egy rozsdás kalapácsot, hogy egyenesítsd ki a szöget, hogy építsünk valamit. És én azt örömmel tettem.

J.G.: Több gyermekotthont is támogat. Miért választotta, hogy az államilag gondozott gyerekeket és gyerekotthonokat támogasson?

G.Gy.: Egy gyereknek, aki valamiért árva, vagy ha nem is árva, de valamiért állami gondozásba kerül, jóval limitáltabbak a lehetőségei és ezért azt gondolom, hogy ott van a legnagyobb ártatlanság. És egyértelműen, hogyha nekik akár sportolásra, tanulásra, bármire tudunk extra lehetőséget adni, ez megint nekünk - mint Magyarországnak - nagyon fontos.