Átrajzolná Budapestet, összefogná a falvakat a kormány

2011.05.12. 1:14

Új helyre kerül a pénz, és új helyre kerül a hatalom az önkormányzati rendszerben, ha megvalósulnak a kormány átalakítási tervei. Az [origo] birtokába került belügyminisztériumi koncepció szerint a kétezres lélekszámúnál kisebb falvak önállósága jelentősen csökkenne, számos feladatot elvennének a településektől, és látványosan átalakulna Budapest felépítése is. A tervekről egy hónapig egyeztetnek, a kormány kemény vitákra készül.

Felszámolná a kormány az önkormányzati rendszerre jellemző szétaprózottságot - derül ki az [origo] birtokába jutott 44 oldalas belügyminisztériumi koncepcióból. A kormány elképzeléseiről nagy vonalakban szerdán beszélt már Tállai András, a minisztérium önkormányzati államtitkára, a koncepció azonban számos újdonságot tartalmaz. Ezekről Tállai szerint most kezdődik és június közepéig tarthat az egyeztetés az önkormányzati szövetségekkel. Ennek során a koncepció változhat, de a végleges terv már június végén a kormány elé kerül.

A legfontosabb tervek

  • Átalakulhat Budapest működése, kerületeket vonhatnak össze
  • Bezárnák a 2000 fősnél kisebb települések polgármesteri hivatalait
  • Ezer fő alatt nem dolgozhatna főállású polgármester egy településen sem
  • A települések működtetését összevonnák és közösen szerveznék
  • A kórházak állami kézbe kerülnének
  • Az iskolák üzemeltetése önkormányzati feladat maradna, de a tanárokat az állam fizetné
  • Az önkormányzatok kijelölt feladatokra kapnának pénzt

Mi lesz Budapesttel?

Mindenképp átalakítja a kormány a jelenlegi budapesti önkormányzati rendszert a koncepció szerint. A Belügyminisztérium a következő hetekben három variációról egyeztet a főváros és a kerületek vezetőivel. Az első változat szerint kizárólag a Fővárosi Önkormányzat maradna meg, a kerületek helyett vagy lényegesen kisebb jogkörrel rendelkező, fővárosnak alárendelt elöljáróságok alakulnának, vagy teljesen megszűnnének a kerületek, és úgynevezett igazgatási kirendeltségeket hoznának létre.

A második verzió szerint - a jelenlegi rendszerhez hasonlóan - fővárosi és kerületi önkormányzatokat is választhatnának a budapestiek, de a kormány új munkamegosztást ír majd elő. A főváros végezné az összes infrastrukturális feladatot és fejlesztést, míg a kerületeknél elsődlegesen a lakásgazdálkodás vagy egyes kulturális és sporttevékenység szervezése maradna.

A harmadik, a Belügyminisztérium által "City-koncepciónak" nevezett változat lényegesen csökkentené a kerületek számát. Egy belső kerületekből álló városmag, egy "city" maradna, a mostani külső kerületekből pedig 2-4 különálló városrész alakulna. Az egyik verzió szerint Budapest három részből állna: a city, Pest és Buda. A másik változat szerint viszont a city mellett csupán egy külső kerület maradna. Még nincs eldöntve, hogy a fővárosi rendszert az önkormányzati törvény, vagy egy külön fővárosi törvény szabályozza majd.

Mi lesz a falvakkal?

A koncepció szerint bezárnák az önálló polgármesteri hivatalokat azokon a településeken, ahol kétezernél kevesebben laknak. Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára az új önkormányzati törvényt bemutató tájékoztatóján nem beszélt erről, de az [origo] birtokába jutott koncepció szerint az érintett önkormányzatok működését egy közös, "egyesített hivatal" biztosítaná. Ebben a hivatalban tartanák a képviselőtestületi üléseket, és ezen a hivatalon belül működnének az önkormányzatok szövetségeiből alakuló úgynevezett társulások is. A tervezet szerint "csak az alapellátás önálló biztosítására képes településrészek" különválását lehetne támogatni.

Az önkormányzati társulások sok olyan feladatot kapnak a koncepció szerint, amelyet csak közösen, "kötelezően megalakított társulásokban tudnak ellátni hatékonyan és gazdaságosan". A koncepció szerint ilyen feladat lesz például a településüzemeltetés, a közfoglalkoztatás, a térség fejlesztése, de közösen kell fenntartaniuk a bölcsődét és a tornatermet is. Az önálló hivatalukat elveszítő falvakban csupán néhány főt foglalkoztató irodák működnének, ahol az ügyintéző a tervezet szerint "zárt informatikai rendszeren keresztül továbbítaná" az adatokat a megfelelő helyre.

Az új önkormányzati törvény koncepciója szerint ha egy település nem tud polgármestert vagy helyi képviselőket választani, akkor egy másik községhez kell csatlakoznia - így részönkormányzatként működne tovább. Ugyanakkor az is elképzelhető lenne, hogy átmeneti időre a megyei kormányhivatal vezetője nevezne ki településvezetőt. Az új rendszerben azért fordulhat elő a mostaninál könnyebben, hogy egy falu polgármester nélkül marad, mert a koncepció szerint az ezer fő alatti településeken nem lehetne főállású a polgármester.

Milyenek lesznek a járások?

A kormány már jövőre létrehozná a járásokat is a koncepció szerint, ahol a járási hivatalok a jegyzők mostani hatáskörébe tartozó, nagyjából négyezer feladat kétharmadát átvennék. A kormány kiemel majd országszerte nagyjából 200 várost, amelyek "járási jogú városként" működtethetnének oktatási és egészségügyi intézményeket.

A megyék feladatait is átalakítja a kormány. A koncepció két egymással teljesen ellentétes lehetőséget vázol fel: vagy az intézményfenntartás mellé többletfeladatokat is kapnának a megyék, vagy - szinte minden feladatot a kormányhivataloknak átadva - csak jelképesen maradnának meg. Az önkormányzati államtitkár a szerdai háttérbeszélgetésen csak az első variációról beszélt, amely szerint a megyék a területfejlesztési feladatokat átvennék a mostani regionális tanácsoktól.

Mi lesz a kórházakkal, iskolákkal?

Az új rendszerben a koncepció szerint "csak azok a helyi közügyek maradnak az önkormányzatoknál, melyek kizárólag helyben oldhatóak meg gazdaságosan és melyek ellátása biztonsággal finanszírozható". Ilyen önkormányzati feladat maradna például a közvilágítás, a temető, a közutak, a parkolás és közparkok fenntartása, a településrendezés és fejlesztés, a helyi adóügyek, a sport és a kultúra. Kötelező önkormányzati feladat lenne a közfoglalkoztatás megszervezése, és az országos közmunkaprogramban is szerepet kapnának a helyhatóságok.

A koncepció szerint több, jelenleg az önkormányzatok által ellátott feladatot állami kézbe vennének, azokat a központi költségvetésből finanszíroznák. Az állami szervekhez (járási és megyei kormányhivatalok) kerülnének a koncepció szerint a jelenleg még az önkormányzatnál lévő államigazgatási hatósági ügyek: az okmányirodák, a gyámhatóság, illetve az építéshatóság. A már korábban publikált katasztrófavédelmi koncepciónak megfelelően államosítanák az önkormányzati tűzoltóságokat is.

Megosztanák a feladatokat a közoktatás terén: az állam fizetné a pedagógusok bérét, míg az iskolaépületek fenntartása az önkormányzatok feladata maradna. Ezzel párhuzamosan a kormányzat határozná meg az alapvető szakmai követelményeket, az önkormányzat a pedagógiai program kialakításába szólhatna bele. Az indoklás szerint ez biztosítaná, hogy a helyi specialitások megjelenhessenek az oktatásban.

A mostanihoz képest más logika szerint osztanák meg az egészségügyi feladatokat: továbbra is az önkormányzatok kezében maradna a járóbeteg-ellátás (körzeti orvosok, szakrendelők), viszont a fekvőbeteg-ellátást a koncepció szerzői "kifejezetten állami feladatnak" tekintik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam a saját kezébe veszi a jelenleg még önkormányzati fenntartásban lévő kórházakat.

Megoszlanának az állam és az önkormányzatok közt a szociális ellátás feladatai is. A pénzbeli ellátást a javaslat szerint az állam közvetlenül a jogosultak számlájára utalná, az önkormányzatnak kellene viszont meghatározni, hogy kik jogosultak például segélyre (így lehetőség van az ügyek egyedi, méltányos elbírálására). A természetbeni ellátásban azonban a koncepció szerzői szerint nincs szerepe az államnak, azt meghagynák önkormányzati feladatnak.

Honnan lesz pénz minderre?

A koncepció szerint az önkormányzati rendszer átalakításának legfontosabb eleme a finanszírozás. A koncepció szerint az alapelv az, hogy a finanszírozást a feladatokhoz kell igazítani. A kötelező feladatoknak van prioritása, ezekhez az államnak "valóban arányos forrásokat kell biztosítania". Megszűnne a ma alkalmazott, bonyolult normatív finanszírozás, a helyébe feladatfinanszírozás lépne. A pénzt a mai rendszerrel ellentétben az önkormányzatok csak arra a feladatra fordíthatnák, amire kapták, nem lenne lehetőség átcsoportosításra.

A koncepció szerint a jövőben csak törvényben lehet az önkormányzatok számára feladatokat meghatározni, és a parlamentnek minden esetben kötelessége lenne biztosítani a forrásokat az adott feladathoz. A tervezet szerint azt is ki kellene mondani az új törvényben, hogy a kötelező feladatok ellátásához kapcsolódó költségvetési támogatások összege év közben nem csökkenthető. Ez kizárná a lehetőségét, hogy a Pénzügyminisztérium zároljon olyan összegeket, amelyeket a költségvetésben már odaígértek az önkormányzatoknak.

A feladatokhoz kötődő finanszírozás mellett az önkormányzatok továbbra is kapnának úgynevezett átengedett bevételeket, illetve vethetnének ki helyi adókat. Ezek közül a vállalkozásokat terhelő iparűzési adó maradna a legfontosabb, de bevezetnének egy fontos változást: a gazdag települések egy meghatározott adóbevétel felett kötelesek lennének a "megyén belüli területfejlesztési célok megvalósításához" hozzájárulni, vagyis lényegében elvonnák a pénzük egy részét.

A koncepció szerint az önkormányzatok eladósodottsága már a teljes államháztartáshoz képest is jelentős: a teljes adósságállomány (hitelek, kötvények és beszállítói tartozások) 2011-ben meghaladta az 1300 milliárd forintot, ami a teljes állami adósság öt százaléka. Épp ezért a jövőben jelentősen korlátoznák az önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségeit, és beruházásokba is csak akkor foghatnának bele, ha később képesek lesznek fenntartani és üzemeltetni azt, amit építettek.

Nehéz meccsekre készül a kormány

A Fidesz már a választási kampányban ígéret tett az állami-önkormányzati bürokrácia leépítésére. Az önkormányzati rendszer átalakítása komolyabban az év elején merült fel először a párton belül. Az [origo] információi szerint a február eleji siófoki frakcióülésén, illetve a Széll Kálmán-terv március eleji bejelentése előtt a párt elnökségében azért alakult ki vita, hogy az állam konkrétan milyen feladatokat vegyen át a települési önkormányzatoktól. A kérdésben végül áprilisban az alkotmányozás során sem sikerült dűlőre jutni.

Az önkormányzati rendszer átalakítását az új alkotmányhoz kapcsolódó, úgynevezett sarkalatos törvények rendezik majd. Az önkormányzati rendszer átalakítása komoly konfliktusokat okozhat a kormánypártokon belül. Az [origo]-nak fideszes képviselők azt mondták, várhatóan a sarkalatos törvények közül az önkormányzati törvény megalkotása válthatja ki a legkomolyabb vitákat a párton belül. A fideszes polgármesterek népszerűségét kedvezőtlenül érintheti, ha gyengülnek a pozícióik, például ha a segélyek kifizetéséről nem az önkormányzatok, hanem a kormányhivatalok döntenek.

Ráadásul mivel 2014-től kisebb létszámú parlament alakul, több fideszes képviselő, aki polgármester is egyben, valószínűleg lobbizni fog annak érdekében, hogy az önkormányzatoknak erősebb jogosítványai megmaradjanak. Az önkormányzati rendszer átalakítása problémát jelent azért is, mert a polgármesteri és képviselői poszt összeférhetetlen lesz, az önkormányzati rendszer átalakításával pedig több politikus elveszítheti megélhetési forrását. Az iskolák állami kézbe adása miatt például Kósa Lajos debreceni polgármester - az [origo] információi szerint - többször is vitába szállt az erősebb állami szerepvállalás mellett érvelő Orbán Viktor kormányfővel.