Kósa személyes harcától forr az önkormányzati belvita

Kósa Lajos, Fidesz, parlament, országgyűlés
Vágólapra másolva!
A nagyszabású reformokra készülő kormányzaton belül az önkormányzatok szerepéről alakult ki az egyik leghevesebb konfliktus, amelynek Kósa Lajos debreceni polgármester lett a főszereplője. Kósa nem tartja magát hangadónak, de fideszes források szerint személyes ügynek tekinti azt a vitát, amelynek tétje, hogy mennyi feladatot vesz el a kormány az önkormányzatoktól.
Vágólapra másolva!

"Az elmúlt időszakban az önkormányzatok adóssága folyamatosan nőtt, ennek gátat kell szabni, ezért a jövőben a hitelfelvétel kormányzati engedéllyel lehetséges" - olvasható a múlt héten bejelentett, Széll Kálmán-tervnek keresztelt kormányzati reformcsomagban. A határozott kijelentés mellett azonban nem szerepel szinte semmilyen konkrétum arról, hogyan képzeli a kormány az önkormányzatok reformját.

Pedig már a terv előkészítése során heves vita alakult ki a kormányoldalon belül az önkormányzati rendszer átalakításáról, és az [origo] korábbi információi szerint ez vezetett ahhoz, hogy a reformcsomagból inkább teljesen kihagyták az önkormányzatokat, és későbbre halasztották az átszervezés részleteinek bejelentését.

Eközben a települések egy jelentős része komoly adóssággal küzd, legutóbb például az esztergomi önkormányzat gazdálkodásáról készült számvevői jelentés mutatta ki, hogy milyen súlyosan eladósodott az önkormányzat. A települések költségvetésének hiánya miatt pedig valószínű, hogy nem teljesül a tavalyi évre tervezett, a GDP-hez képest 3,8 százalékos államháztartási hiány sem.

Pénzügyi gyámság alatt

A kormány elképzelései több területen - az oktatás, az egészségügy, a hatósági feladatok és a gazdálkodás ügyében is - a központosítás irányába mutatnak, ami viszont sérti a Fidesz-frakcióban nagy számban helyet foglaló önkormányzati vezetők érdekeit. Szószólójuk Kósa Lajos debreceni polgármester, a Fidesz alelnöke, aki az [origo] korábbi információi szerint a párt elnökségében és a frakció siófoki kihelyezett ülésén is felszólalt a központosítás ellen.

"Az túlzás, hogy én vagyok a hangadó, de van véleményem" - mondta az [origo]-nak Kósa, aki hangsúlyozta, eredetileg sem volt arról szó, hogy a Széll Kálmán-tervben részletesen foglalkoznak az önkormányzatokkal.

A vita egy része mindenesetre már a nyilvánosság elé is kikerült. Tállai András, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára például még január végén azt mondta: elképzeléseik szerint a jövőben az Állami Számvevőszék vagy valamelyik miniszter hozzájárulására lenne szükség ahhoz, hogy az önkormányzatok hiteleket vegyenek fel. Erre reagálva Kósa kijelentette, hogy sértené az önkormányzati működési rendszert, ha egy pénzügyi biztos felügyelné a hitelfelvételt.

Az [origo]-nak fideszes források azt mondták, hogy Kósa ezt szakmai meggyőződése mellett személyes ügynek is tekinti. Párttársai szerint tisztességtelennek érzi, hogy az önkormányzatokat teszik meg bűnbaknak, miközben, amikor az előző kormány idején hatalmas összegeket vontak ki a rendszerből, akkor a jórészt fideszes vezetésű települések erejüket megfeszítve próbáltak megfelelni a párt által támasztott politikai igényeknek is, például, hogy ne zárjanak be iskolákat.

Minisztériumi magasságok

Egyre látványosabbá válik a konfliktus a közoktatási rendszer kérdésében is, ahol felmerült, hogy az állam átvenné az általános iskolák működtetését az önkormányzatoktól. Kormányzati és fideszes források az [origo]-nak azt mondták, hogy ebben két különböző szándék találkozik. Egyrészt az oktatási államtitkárság szeretné szakmai értelemben egységesíteni az iskolákat, hogy mindenütt hasonló képzés és nevelés legyen, másrészt az iskolák fenntartásának anyagi terheit akarják levenni az önkormányzatokról.

"Én a Belvárosban szívesen odaadom az iskoláinkat az államnak" - mondta erre múlt hét pénteken a Hír Tv műsorában Rogán Antal V. kerületi polgármester, aki szerint az állami normatíva csak az oktatás költségeinek felét fedezi. Rogán szerint az általa vezetett kerület ki tudja gazdálkodni a költségeket, de megjegyezte, hogy a tízezer főnél kevesebb lakosú települések egy jelentős részénél megkönnyítené a gazdálkodást, ha az állam átvállalná az iskolák működtetését. Az ellenérzéseit jelezte azonban azzal, hogy hozzátette: "minisztériumi magasságokból" nehezebb megszervezni az ellátást.

Fideszes források az [origo]-nak azt mondták: valószínűleg az lesz a megoldás, hogy nem lesz kötelező államosítás, de amelyik település akarja, átadhatja az iskoláit, vagy azok első négy osztályát az államnak. Ezzel valószínűleg azok a kistelepülések élnek majd, amelyeknek az állami normatíván kívül nincs más bevételük, így már a működéshez is hitelt kell felvenniük. Valószínű azonban, hogy ezek a polgármesterek garanciákat várnak arra, hogy az állam nem körzetesíti a falusi iskolákat.

Egy ilyen megoldást valószínűleg Kósa Lajos is elfogadna, szerinte ugyanis úgy kellene átalakítani az önkormányzatok feladatait, hogy külön kezeljék azt a mintegy 300 települést, ahol a lakosság 80-90 százaléka él, és amelyek el tudnak látni minden feladatot. A mintegy 2800 kistelepülés esetében Kósa szerint is érdemes újragondolni, hogy esetleg átadják az iskoláikat az államnak, vagy valamilyen társulás keretében lássák el a hivatali feladatokat.

Megosztott ellenzők

Az önkormányzatok hatásköreit csorbítanák a járási kormányhivatalok is, amelyeknek felállítását jövőre tervezi a kormány. Ezekhez kerülhetne át több közigazgatási hatáskör, mindenekelőtt az építési hatósági eljárás. Erről egy fideszes képviselő az [origo]-nak azt mondta, a korrupció elleni harc eszköze, hogy elveszik az építési engedélyek kiadását az önkormányzatoktól, hiszen ezen a téren szinte mindennaposak a visszaélések.

Mivel a Fidesz-frakcióban 76 polgármester és több tucatnyi más önkormányzati tisztviselő ül, egy éles konfliktus veszélyeztethetné a kétharmados többséget is. Egyelőre azonban nem alakult ki egységfront a kormányzati elképzelésekkel szemben. Egy, a kormányzati politikusokkal közeli kapcsolatokat ápoló, névtelenséget kérő elemző az [origo]-nak azt mondta, hogy egyelőre csak Kósa Lajos tiltakozik nyíltan a kormányzati tervek ellen, és szerinte az elképzelés támogatói meg is tesznek mindent, hogy ne tudjon maga mellé állítani más, befolyásos vezetőket.

Ennek egyik eszköze, hogy az önkormányzati rendszerről szóló döntést nem egyszerre, hanem több lépcsőben fogják meghozni. Az első lépés az új alkotmány elfogadása lesz. Ez valószínűleg keveset foglalkozik majd az önkormányzatokkal (a jelenlegi alaptörvény is szűkszavú ezen a téren), de például a közpénzügyi fejezetben rendelkezhet arról, hogyan lehet korlátozni az önkormányzatok eladósodását. Egy másik lehetséges figyelemre méltó körülmény, hogy a Kósához hasonló befolyásos fideszes polgármesterek közül többet is szorosan magához kötött a kormány: Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester frakcióvezetőként a miniszterelnök szoros szövetségese, az ősfideszes Kovács Zoltán, korábbi pápai polgármester pedig a megyei kormányhivatal vezetője lett.