A csökkenő fizetésekről vitatkoztak a képviselők

Egy sor nemzetközi szerződés jóváhagyása mellett a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása is szerepel az országgyűlés hétfői ülésének napirendjén. A javaslat lényege, hogy a kormány kisebbségbe szorítaná a jegybank vezetését a legfontosabb döntéshozó testületben a monetáris tanácsban: a tanács elnöke továbbra is az NMB elnöke lenne, és helyt kapna benne a két alelnök is, de az országgyűlés - a gazdasági bizottság ajánlása alapján - négy tagot választana a testületbe. Mivel a törvényhez benyújtott módosító indítványokat a kormány nem támogatja, valószínű, hogy már hétfőn elfogadják a törvénymódosítást.

Bár az előzetesen közzétett napirendi javaslatban még nem szerepel, már hétfőn napirendre kerülhet az idei költségvetési törvény, illetve az államháztartási törvény módosítása. A javaslat, amelyet szombaton nyújtott be a kormány, összesen 13 milliárd forint zárolására kötelez több nem kormányzati szervet, például a bíróságokat és az ügyészséget. A zárolás célja a 250 milliárdos, úgynevezett stabilitási alap létrehozása. Az összeg nagyobb részét a kormány saját hatáskörében, a minisztériumok költségvetéséből zárolta.

A határozathozatalok után napirendre került a Jobbik képviselőinek házszabály-módosító javaslata a napirend előtti felszólalásokról. Balczó Zoltán és Farkas Gergely javaslata törölné azt a kitételt, hogy csak "napirenden nem szereplő" témákról lehet beszélni napirend előtt. Másrészt nem csak a frakcióvezetőknek és helyetteseiknek tennék lehetővé a napirend előtti felszólalást, hanem "a képviselőcsoport általa felkért" képviselőknek is. Ezzel megszüntetnék azt a "kissé komikus" eljárást, hogy egyes képviselőket egy-egy napra frakcióvezető-helyettessé választanak, csak hogy beszélhessenek napirend előtt.

Utolsó napirendi pontkén kerül sorra a fideszes Balsai István önálló indítványa a 2006 őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos bírósági ítéletek felülvizsgálatáról. Ha az országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor semmisnek nyilvánítják azokat a bírósági ítéleteket, amelyeket 2006. szeptember 18. és október 24. közötti ügyekben, kizárólag rendőrségi tanúvallomásokra alapozva hoztak a bírók. Az [origo] által megkérdezett jogászok szokatlannak nevezték, és korántsem tartják tökéletesnek a javaslatot (a kritikákról itt olvashat).

Elvileg már kezdődnie kellene az ülésnek, de a teremben még csak néhány tucat képviselő van jelen, és Kövér László házelnök sem foglalta még el a helyét. Orbán Viktor miniszterelnök nincs jelen, a kormányt egyelőre csak Semjén Zsolt kormányfőhelyettes képviseli.

Megérkezett Kövér László, aki megnyitotta az ülést.

"Hát ezt jól elszúrták" - mondta napirend előtt Burány Sándor szocialista képviselő, utalva arra, hogy az új adórendszerben sokaknak csökkent a nettó fizetése. "Miért vezetnek be olyan adórendszert, ahol azok járnak jól, akik többet keresnek, mint 300 ezer forint?" - kérdezte Burány, aki külün kiemelte, hogy Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője "beverte a fejét a bérplafonba", hiszen bruttó 2,2 millió forintot keresett. A képviselő bírálta a kormányt, kiemelve, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a béremelésekről létrejött megegyezés csak ajánlás, azt nem lehet számonkérni a magáncégektől.

Úgy gondoljuk, hogy ez az adórendszer igazságos - reagált Burány felszólalására Cséfalvay Zoltán államtitkár, bár szerinte az adórendszernek nem az a dolga, hogy igazságot tegyen az emberek közt. Az államtitkár nem beszélt azokról, akiknek csökkent a nettó fizetése az új rendszerben.

Az új adórendszerről beszélt napirend előtt Scheiring Gábor, az LMP képviselője is, aki külön bírálta a salgótarjáni polgármestert, akire a milliós fizetése mellett még havi 130 ezer forintos életbiztosítást is kötöttek, miközben csükkentették a pedagógusok fizetését. Scheiring bírálta a kormányt, amiért erővel, "feljelentő telefonszámmal" próbálja béremelésre kényszeríteni a kisvállalkozásokat. "Ez a helyzet abszurd" - mondta a képviselő, aki szerint a kormány a vállalkozásokkal próbálja megfizettetni a saját ígéreteit. Scheiring szerint az igazságtalan adócsökkentésekből következett az improvizációs sorozat, amelynek része volt a járulékemelés, majd a magánnyugdíjpénztárak államosítása is.

Önök az újraelosztás pártján vannak, mi úgy gondoljuk, hogy gazdasági növekedéssel lehet megoldani Magyarország problémáit - reagált Cséfalvay Zoltán. Az államtitkár bírálta az LMP-t, hogy "régi, osztályharcos" elmélethez nyúlt vissza.

Nagyon érdekes dolgok derültek ki a 2006-os bizottsági ülések titkosításának feloldásával - mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke, aki szerint eddig is tudni lehetett, hopgy a Fidesznek nem volt semmi köze az akkori eseményekhez. Vona szerint erre a fideszesek nem lehetnek büszkék, hiszen épp azért nem volt akkor forradalom, mert a párt vezetői "elmenekültek a sors elől". A pártelnök szerint a kétharmados többséget szerzett kormánypártok megcsúfolják az alkotmányozást is, mert nem állítják helyre a történelmi alkotmányosságot. "Önök jelen pillanatban elsikkasztják a magyar rendszerváltást" - bírálta a kormányt Vona.

A titkosítás feloldásával ma már mindenki számára világossá vált, hogy ezekben a jegyzőkönyvekben semmilyen olyan információ nem volt, amelyek miatt titkosítani kellett volna - reagált Kontrát Károly belügyi államtitkár, aki szerint a titkosítás csak Gyurcsány Ferenc és az MSZP érdekeit szolgálta. "A fidesz a törvényesség és a rend pártja, kormányon és ellenzékben is" - jelentette ki Kontrát, aki szerint a kormánypárt akkor is csak az ország érdekeit szolgálta.

Aggasztónak tartja Michl József, a KDNP képviselője, hogy folyamatosan csökken a házasságkötések száma, és a gyermekek fel házasságon kívül születik. A képviselő arra kérte a kormányt és a parlamentet, hogy minden döntésnél mérlegeljék, hogyan hat az a családok jövőjére.

Hiteltelen az ellenzék kritikája - jelentette ki Rogán Antal fideszes képviselő, az úgynevezett bérmonitoring bizottság vezetője, reagálva az új adórendszert ért ellenzéki támadásokra. Rogán szerint a kormánypártok tisztában voltak azzal, hogy az egykulcsos adó bevezetésével lehetnek olyanok, akik rosszul járnak, de épp ezért született meg a bérmegállapodás az OÉT-ben. Rogán idézte a megállapodást, amely szerint a munkavállalók bruttó keresetének 4-6 százalékos emelését ajánlották annak érdekében, hogy a kis és közepes keresetűek ne járjanak rosszul. Ez után meglepetésként ért mindenkit - mondta Rogán -, hogy bizonyos gazdasági szektorokban egyáltalán nem volt béremelés január 1-től.

Rogán Antal napirend előtti felszólalásában is reklámozta a bérmonitoring bizottság telefonszámát és honlapját, de mivel túllépte az idejét, a házelnök megvonta tőle a szót. Ezen az ellenzéki képviselők jót derültek.

Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint a bérmegállapodás mellé a kormány forrást is biztosított a társasági adó csökkentésével, hiszen az 140 milliárd forintot hagya vállakozásoknál.

Az országgyűlés többsége nem vette napirendre a Jobbik javaslatát a szocialista rendszerben szerzett kiemelt nyugdíjak csökkentéséről.

Nemény András MSZP-s képviselő azt kérdezte Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztertől, hogyan adhatta a nevét alkotmányellenes szabályozáshoz. Ezzel a képviselő arra a rendelkezésre célzott, amely lehetővé teszi a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentését, és amelyet a múlt héten semmisített meg Alktománybíróság.

Navracsics helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki szintén a benyújtója volt a kormánytisztviselőkről szóló törvénynek. Szerinte nem volt előre egyértelmű, hogy az indoklás nélküli felmentés alkotmányellenes, hiszen Sólyom László korábbi köztársasági elnök sem az Akotmánybírsághoz fordult, hanem a parlamentnek küldte vissze a törvényt. Rétvári szerint nem politikai tisztogatás volt a kormányzatban, hanem "minőségi cseréket" hajtottak végre.

Nemény András nem fogadta el a választ, a parlamenti többség viszont igen.

Kövér László házelnök figyelmeztette a bekiabáló Szűcs Erika szocialista képviselőt, akinek - mont mondta - régóta hallja a hangját.

A napirend előtti felszólalásához csatlakozva interpellációban folytatja a csökkenő nettó bérek miatti aggodalmának kifejtését Rogán Antal. Kérdésére Cséfalvay Zoltán azt mondta: a kormány mindent megtett, hogy senki ne járjon rosszul az új adórendszerrel. A közszférában kompenzációt kapnak azok, akik nem tudják érvényesíteni a családi adókedvezményt, a magánszférában pedig az OÉT-megállapodás jelenti a garanciát. A munkáltatói oldal kilenc résztvevője egyhangúan, különvélemény nélkül támogatta az ajánlást az OÉT-ban - mondta Cséfalvay, aki szerint a béremeléshez forrást nyújt a társasági adó csökkentése.