Alkotmányvita helyett hazamentek a képviselők

"A Fidesz-frakció kezdeményezte a következő napirend elhalasztását az őszi ülésszakra" - ezekkel a szavakkal keltett megdöbbentést péntek reggel a parlamentben Ujhelyi István, az országgyűlés szocialista alelnöke. A bejelentés április 1-i tréfa volt, hiszen azt jelentette volna, hogy a kormánypártok elhalasztják az új alaptörvény elfogadását. Ujhelyi elnézést kért, majd folytatódott az ülés.

Az infokommunikáció fontosságáról beszélt Nyitrai Zsolt államtitkár, aki arra emlékezett, hogy 2002-ben, amikor képviselő lett, még alig volt felnyitott laptop az ülésteremben. Az államtitkár azt a módosító indítványt ajánlotta a képviselők figyelmébe, amely az alaptörvényben rögzítené, hogy az állam, működésének hatékonysága érdekében törekszik az új műszaki megoldások alkalmazására.

A képviselők mentelmi jogának eltörlése, illetve visszahívhatósága mellett érvelt a jobbikos Bana Tibor, aki sajnálta, hogy az alkotmányügyi bizottságban a kormánytöbbség lesöpörte indítványaikat. A Jobbik az alaptörvényben rögzítené azt is, hogy parlamenti képviselő nem lehet sem polgármester, sem önkormányzati képviselő. Bana kifogásolta azt is, hogy a kormánypárti tervezet szűkre szabja a népszavazás lehetőségét, és az alaptörvényt sem bocsátják népszavazásra. A képviselő emlékeztetett, hogy ellenzékiként még a Fidesz is támogatta a népszavazás intézményét.

A lelkiismereti- és vallásszabadságról beszélt a KDNP-s Szászfalvi László, aki szerint az alaptörvény-tervezet erénye, hogy megemlékezik a kereszténységről, együttműködést ajánl az egyházaknak, de biztosítja a szabad vallásgyakorlást. Az egyházügyi államtitkárként is dolgozó képviselő jelezte, hogy már készül az új egyházügyi törvény, amely megakadályozza majd, hogy "bizniszcsoportok" éljenek vissza a vallásszabadsággal.

A kormány olyan kisebbségi önkormányzati választási rendszert dolgoz ki, amely tényleges közösségi támogatással rendelkező intézményeket hoz létre - mondta Szászfalvi, utalva azokra a csoportokra, akik esetenként négyévente más-más nemzetiség nevében indilnak a választásokon. Szerinte nincs igaza a tervezetet bíráló Kállai Ernőnek, a kisebbségi jogok biztosának, az alaptörvény megfelelő szinten védi a kisebbségek jogait. Az államtitkár külön kiemelte, hogy a korábbi kisebbség és népcsoport kifejezések helyett egységesen a nemzetiség szót használja.

Szili Katalin független képviselő következne felszólalásra felszólalásra, de nincs a teremben.

A Jobbik az alaptövényben rögzítené, hogy a Magyar Nemzeti Bank az országgyűlés eszköze, és a jegybank támogatja a kormány gazdaságpolitikáját. Hegedűs Tamás képviselő szerint le kell számolni a jegybanki függetlenség hamis mítoszával, hiszen ez kivonja a pénzkibocsátás jogát a legitim törvényhozói és végrehajtói hatalom kezéből.

Nem támogatja az 1946. évi első törvény, illetve a rövid életű második köztársaság alaptörvénybe emelését a fideszes Balsai István, aki szerint ez ellentétben áll azzal, hogy 1944-től megszállás alatt állt. Példaként azt mondta, hogy az 1944-es debreceni ideiglenes nemzetgyűlésben Vorosilov marsallnak külön karosszéke volt, hogy onnan figyelje az eseményeket (a módosító indítványt auz alkotmányügyi bizottságban leszavazták).

Az 50-es számú, kormánypárti módosító indítványt kifogásolta a jobbikos Balczó Zoltán, mivel az 63 ponton tartalmaz nyelvtani és kodifikációs javításokat. Ez Balczó szerint a slendrán kodifikáció és a kapkodás eredménye, ami azt jelzi, hogy a kormánypártoknak fontosabb, hogy április 25-én, választási győzelmük évfordulóján alaptörvény legyen, mint az, hogy megfelelő minőségű legyen a szöveg.

Az alaptörvény-tervezet eredetileg azt írta,. hogy nem ismerjük el az 1949-es alkotmány jogfolytonosságát - mondta Balczó, aki kifogásolta azt a kormánypárti módosító indítványt, amely kivenné a jogfolytonosság kifejezést, vagyis csak az 1949-es alkotmányt nem ismerné el az alaptörvény. Ennek Balczó szerint az Alkotmánybíróság elmúlt 22 évben keletkezett határozatai miatt van jelentősége, hiszen azokat az 1949-es évszámot viselő alkotmány alapján hozták.

Nem az alaptörvényben van helye a képviselői összeférhetetlenségi szabályoknak - reagált a jobbikos javaslatra a KDNP-s Rubovszky György, aki szerint ugyanakkor ott kell rögzíteni a mentelmi jogot. A mentelmi bizottság elnökeként dolgozó képviselő érthetetlennek nevezte, hogy pont a mentelmi jog eltörlését szorgalmazó jobbikos képviselők tettek a legtöbbször panaszt a hatóságok eljárása miatt, mentelmi joguk megsértésére hivatkozva.

Novák Előd képviselő méltatlannak nevezte, hogy Rubovszky felrótta a jobbikosoknak, hogy bejelentik mentelmi joguk megsértését. Szerinte ez kötelezettségük, hiszen a hatályos jogszabály ezt előírja. Novák szerint ők annak szeretnének véget vetni, hogy képviselők a mentelmi joguk mögé bújnak.

Répássy Róbert államtitkár szerint nem lehet komolyan venni a Jobbik javaslatát a mentelmi jogról, hiszen ők gyűjtöttek ajánlószelvényt a terrorizmussal vádolt Budaházy Györgynek, hogy a mentelmi jog segítségével szabadlábra kerüljön.

Újabb kétperces felszólalásra jelentkezett Novák Előd, aki szeront nem igaz, hogy a Jobbik gyűjtött volna kopogtatócédulát Budaházynak. Szerinte az elmúlt időszakban előfordult, hogy a kormánypártok közvádas ügyben sem adtak ki képviselőt, miközben ők azt szeretnék, hogy adott esetben a szavazata miatt is felelősségre lehessen vonni képviselőket.

Az alaptörvény helyett a mentelmi jogról és Budaházy Györgyről kezdtek el beszélni kétperces felszólalásokban a képviselők. Az elnöklő Ujhelyi István figyelmeztetett mindenkit, hogy ne térjenek el a tárgytól, beszéljenek az alaptörvényhez benyújtott módosító indítványokról.

Szakmailag elhibázottnak tartja az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló részt a jobbikos Nyikos László, az ÁSZ korábbi alelnöke. Szerinte túl szűkre szabták azt a megfogalmazást, hogy az ÁSZ az államháztartást ellenörzi, hiszen a közpénzek gyakran kikerülnek onnan. Túl tág ugyanakkor az a megfogalmazás, hogy az ÁSZ a a nemzeti vagyon felhasználását ellenőrzi, hiszen ez alapján magánzsebekbe is betekinthetne.

Történelmi példák sorolásával vette védelmébe a vármegye kifejezés használatát a fideszes Varga István. Az eredeti tervezetben így hívták a területi egységeket, de ezt egy kormánypárti módosító javaslat megyére változtatta volna vissza. Ezt az indítványt azonban kormánypárti és jobbikos képviselők az alkotmányügyi bizottságban megfúrták.

Hegedűs Lórántné jobbikos képviselő azt kifogásolta, hogy szerinte több fontos elem is kimaradt az alaptörvény tervezetéből. Ilyennek tartja a járások definícióját. Hiányolja emellett a stratégiai vagyon fogalmát, vagyis azt, hogy milyen vagyontárgyak tartoznak az alapvető szolgáltatásokhoz. Azt mondta, fájlalja azt is, hogy nem szerepel a tervezetben a népi kezdeményezés. Szerinte érthetetlen, hogy a nemzeti együttműködés kormánya miért hagyta ki ezt. Ez inkább a nemzeti nem-együttműködés rendszerét jelenti, mondta a képviselő.

Rendkívül pozitív elmozdulásnak tartja a jobbikos Bödecs Barna, hogy a kormánypártok hajlandók beemelni az alaptörvénybe az egészséges környezethez való jogot, illetve a szennyező fizet elvét. Bödecs ugyanakkor fontosnak tartaná a részvételi jog beemelését az alkotmányba, mivel szerinte jelenleg csak korlátozottan lehet beleszólni a döntéshozatalokba. A képviselő azt is szeretné, ha önálló maradna a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, hiszen az általános biztos által képviselt jogok rövid távon gyakran ütközhetnek a környezetvédelem érdekeivel.

A tiszta levegő megőrzését is az alaptörvénybe foglalná a fideszes Heintz Tamás, aki szerint az egészséghez való jog tekintetében már sokat javult a tervezet. Heintz emlékeztetett arra, hogy néhány hét múlva elfogadják a dohányzást nyilvános, zárt helyeken betiltó törvényt.