Legyűrtük Magyarországot

2013.08.21., 09:32

Közel ötórás út a szomszédos megyeszékhelyig, fantom a vécében, kalauzokat eltüntető varázsige - buszra szálltunk az ország legkeletibb településen, majd hat átszállás, 650 kilométer utazás, 16 és fél óra és fejenként 11 ezer forint kifizetése után eljutottunk a legnyugatibb faluig. Magyarország átszelésének története.

05.26 |

Az első napsugarak

A hármas határnálFotó: Tuba Zoltán - Origo

Kel fel a nap Magyarország legkeletibb településén, Garbolcon. Azaz egész Magyarországon, ugyanis a román-ukrán-magyar hármas határtól pár kilométerre fekvő települést érik először a napsugarak. Zolival, a fotósunkkal éppen a határ környékén sétálgatunk. Volt, hogy itt afrikai menekültek sétálgattak 13 fős csoportban, tudtuk meg kísérőnktől, ő is buktatta le őket a határőröknél. ”Nincs harmat, tehát esni fog” - ismertet meg egy népi bölcsességgel a menekültek réme.

A rövid nézelődés után indulnunk kell a faluba, 6.17-kor megy a buszunk, amellyel elindulunk Magyarország legnyugatibb települése, Felsőszölnök felé, és ha minden jól megy, 22.08-ra meg is érkezünk.

05.44 |

A halálra ítélt falu

A református templom már kész, a mellette haladó, Románia felé tartó út augusztusban készülhet el.Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Garbolc egyike volt annak az öt településnek, amelyet elpusztított a Szamos áradása 1970-ben. A falut halálra ítélték, 1993-ig nem is lehetett építkezni. Garbolc fiatal, ambiciózus polgármestere, Nagy Roland 7 éve irányítja a 150 fősre zsugorodott falut (apja korábban 16 évig vezette), és eltökélte, hogy felvirágoztatja.

Roland mindenkinek ad munkát, akár az önkormányzatnál, akár a helyi léptékkel méretes mezőgazdasági cégénél. Minden pályázatot megpróbál, most végeztek a református templom felújításával, és szeptemberben átadják a romániai Szárazberekkel összekötő utat, amely Garbolc újkori történetének legjelentősebb eseménye lesz. Nem lesz többé zsákfalu, és az eddigi 47 kilométer helyett csak kettőt kell majd megtenni Romániáig. A templom és az út hivatalos átadására Orbán Viktort szeretnék megnyerni.

06.06 |

Napi három busz

Anya és lánya várakozik a hajnali buszraFotó: Tuba Zoltán - Origo

A garbolci buszmegállóban rajtunk kívül egy idősebb anya és lánya várakozik, a szomszédos Méhtelekre mennek, hogy a szolgálati lakásukban pakolásszanak. "Abban bíztok, hogy estére megérkeztek?” - kérdezik tőlünk szkeptikusan, miközben kedélyesen panaszkodnak a helyi közlekedés nehézségeiről. A faluból nem könnyű kijutni, mindössze napi három busz megy, mindegyik Fehérgyarmatra. Ennek ellenére alig vannak a buszon, a helyiek közül szinte mindenki Garbolcon dolgozik, sőt a környező kistelepülésekről is járnak Roland cégéhez. A polgármester hajnalban indul, hogy begyűjtse az alkalmazottait.

06.25 |

Már késünk

Itt a buszFotó: Tuba Zoltán - Origo

Megérkezik a busz, már össze is szedtünk nyolc perc késést. Végül öten szállunk fel, és elindulunk Rozsály felé, ahol a legközelebbi vonatállomás van. A szinte teljesen üres busszal 17 percet kell menni.

06.55 |

A semmi

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Már tíz perce sétálunk a vasútállomás felé a nyílegyenes úton. Egyik oldalunkon sövény, a másikon mezőgazdasági földek váltják egymást. Fúj a szél, borús az ég, vasútállomás sehol, csak egyenesek és távolságok, nem is érezhetnénk máshol magunkat, mint egy Tarr Béla-vágóképen.

07.10 |

Állomás a semmi közepén

A rozsályi állomásFotó: Tuba Zoltán - Origo

A rozsályi állomás mindössze egy esővédőből áll, rajtunk kívül egy középkorú fejlesztő pedagógus vár az egy kocsiból álló InterPicire. A szomszédos Gacsályon dolgozik egy értelmi fogyatékosokkal foglalkozó intézetben.

07.19 |

Mindenki ismerős

Az InterPici és a tájFotó: Tuba Zoltán - Origo

Megérkezik a Bzmot, irány Fehérgyarmat. A vonaton kellemes MÁV-meleg, retrómintás harmonikafüggönyök és gumi ablakkeretbe ragadt rágók. Összesen ha heten utaztunk, bár csak mi ketten mentünk majdnem végig. A buszhoz hasonlóan itt is facecontrolalapon megy a jegycsekkolás: elég ismerősnek lenni ahhoz, hogy ne kelljen felmutatni az arcképes bérletet.

07.55 |

A MÁV és a WC

Ha valaki a MÁV-ról panaszkodik, akkor feltehetően dobogós helyen vannak a műbőr ülések, a vécék, meg persze a sehol máshol nem érezhető szag, amely a leghatékonyabb dezodoroknál is áthatóbb, és hosszan tartó bukét kölcsönöz annak, aki valaha a közelébe megy egy személyvonatnak.

Hát a fehérgyarmati vonat vécéje sem az, ahol az ember szívesen kezdene egy napot. Egy 80 kilósnál nagyobb ember eleve nehezen tudná nagydolog-pozícióba rendezni magát a helyszűke miatt. A helyiség egyetlen becsülhető adománya a vécépapír, szappan nincs, mind a tartályból, mind a csapból folyó víz nyomása dimenziókra van egy ózdi közkútétól. Természetesen ez a legnagyabb rendben van így, egy ilyen kihasználtságú, teljesen mínuszos járat már önmagában ajándék a kevés utasának.

08.26 |

Buktuk a csatlakozást

Megkapjuk a jegyünket DebrecenigFotó: Tuba Zoltán - Origo

Időben megérkezünk Fehérgyarmatra, majd 20 perc várakozás után felszállunk a debreceni személyvonatra. Pár perc után megtudjuk a kalauztól, hogy csúszni fogunk. Másfél hónapja lassabban kell menni egyes szakaszokon a rossz sínek miatt, így biztos, hogy nem érjük el a 10.50-es debreceni csatlakozást.

08.41 |

Áram? Sosem volt

A vonat amúgy teljesen korrekt, még konnektorok is vannak, bár áram nincs bennük. Soha nem is működtek - legyint a kalauz, aki készségesen segít az újratervezésben, így kiderül, Debrecenből az egy órával később induló IC-vel mehetünk Budapestre.

09.44 |

A népszerű pozíciók

Vajon hogy utazik egy nyírségi utas? Felmérésünk alapján a két legnépszerűbb alakzat:

1. Durcás óvodás - messze ez a legnépszerűbb utazási mód, különösen a 40-en felüliek körében. Párhuzamos lábak, talpak a földön, némileg előrébb a térdnél. Székhez szorosan simuló test, hason/sörhason összekulcsolt kéz vagy egész alkar. Alvásra kitűnően alkalmas. A pozíció legjellemzőbb kísérőjelensége a mindig lefelé konyuló száj. A tekintet merengő vagy durcás.

2. Beach feeling - népszerűségét annak köszönheti, hogy a magyar személyvonatok jellemzője a szemközti üres szék, amely elengedhetetlen a pozícióhoz. A lényege, hogy lábunkkal valamilyen formában birtokba vegyük a szemközti széket. Van, aki bejhajlított térddel, csak az ülés elejére teszi a lábát, más a keresztbe rakott lábra esküszik, az igazi ínyencek pedig nyújtott lábbal veszik birtokba. Ki zokniban, ki inkább cipőben érzi magát kényelmesebben. A sztereotípiákkal ellentétben ötvenes nők ugyanolyan élvezettel használják, mint a tinédzserek.

10.16 |

Mágia

Arcképesem van - hangzik el sokadszorra a varázsige, amelyet akkor kell bevetni, ha azt szeretnénk elérni, hogy a kalauz nyomtalanul eltűnjön a közelünkből.

10.39 |

Ezt csinálják körülöttünk

Egy újabb rövid felmérés. Legnépszerűbb tevékenységek a Fehérgyarmat-Debrecen járaton:

1. Egyedül semmit csinálni
2. Többen semmit csinálni
3. Társalogni
4. Aludni
5. Zenét hallgatni
6. Olvasni
7. Smárolni/tapizni

11.00 |

146 km = 5 óra

Megérkezett a vonat Fehérgyarmatról DebrecenbeFotó: Tuba Zoltán - Origo

Végül 20 perc késéssel érkezünk meg Debrecenbe, ez azt jelenti, hogy Garbolcból közel öt óra alatt jutottunk el a szomszédos megye székhelyére.

11.19 |

Gyorsan egy tetkót!

Zsebtolvajokra figyelmeztető ábra a debreceni perononFotó: Tuba Zoltán - Origo

"Sziasztok, nem tudjátok, hol van itt egy tetoválószalon?” - érkezik a kérdés egy 20 év körüli sráctól a mellettünk álló tetoválatlanokhoz. Annyit tudnak neki tanácsolni, hogy menjen végig a főutcán, de nem indult el, a budapesti IC-n láttuk viszont.

11.34 |

A WC fantomja

A debreceni állomás várótermeFotó: Tuba Zoltán - Origo

Fotósunk különös jelenséggel találkozik a pályaudvar alagsori vécéjében. Amikor belép a helyiségbe, egy negyvenes férfi kukucskál az ajtó mögül az egyik fülkében, de gyorsan behajtja az ajtót, amikor meglátja. Zoli körülnéz a piszoároknál, és amikor visszamegy a fülkékhez, a férfi megint őt skubizza az ajtó mögül, majd újra eltűnik. Zoli végül az egyik messzebbi fülkét választja, ám közeledő lépéseket hall, és amikor a válla fölött hátranéz, megint őt vizslatja a mögötte álló fantom, majd harmadszor is elillan. 

11.48 |

Életkép az IC-ről

- Hú, de hideg van itt.
- Hideg van, hát hideg van, most mit csináljak?
- Mindegy, legalább nem fog megromlani a kolbász.

12.38 |

Giroszcunami

A vonatmegállókat továbbra is a restik uralják, bár a hamburger-hot dog-melegszendvics-lángos kvartett hegemóniáját kezdi megtörni a Fornetti és a girosz. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb gasztronómiai fejleménye, hogy a budapesti nagykörúton kirobbant giroszforradalom megkezdte vidéki hódítását, és vírusként terjed a vidéki lacikonyhák ragasztott fecnikből készült menüjén. Ezt utunk során is alátámasztja a gondosan bebugyolált, két kézzel fogott girosztorzók látványa, amint az egyik végéből éppen előregörnyedve harapnak, a másikból meg folyik valami a földre. A vonatokon viszont az alufóliába csomagolt, főleg paprika- és szalámiszagú szendvicsek, illetve a péksütemények dominálnak.

13.02 |

Személy > IC

Aki már utazott intercityn, az tudja, hogy nem sok dolog szokott történni, a jó csajok gyors felmérésén és időnkénti ellenőrzésén kívül legfeljebb a légkondiról vagy annak hiányáról lehet zsörtölődéseket hallgatni. A fel- és leszállók miatt mindig változó, lassuló, gyorsuló, vagy éppen álló személyvonatokon sokkal színesebb az élet, és ez még akkor is igaz, ha meglepetésünkre épp az intercityk asztalaiban van beépített sörnyitó. Én például biztos vagyok abban, hogy az ágy után IC-széken aludtam a legtöbbet életemben.

Előző
  • 1
  • 2
Következő