Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, ha nem is érzékelhető előzmények nélkül, de váratlanul szökött szárba október 23-a kellemesen verőfényes délutánján. Az 1955-ös, rövid életű Rákosi-féle restaurációs kísérlet a hruscsovi desztalinizációs fordulat, a hidegháborús szembenállásban tapasztalható olvadás, valamint a kemény diktatúrával szemben egyre jobban növekvő társadalmi ellenállás miatt 1956 nyarára összeomlott. A Magyar Dolgozók Pártja élén Rákosit váltó Gerő Ernő azonban a reformoktól elzárkózva, a rendszer konzerválására törekedett. Kövesse párhuzamosan 1956 és 2015 eseményeit az Origóval!
„Mind csalfák a lányok” – ezt énekelte a nap nyitányaként október 23-án Vincze Ottó a rádióban. Amikor az óra elütötte az éjfélt, megváltozott a világtörténelem.
Piros László belügyminiszter telefonon azt közli Kopátsy Sándor rendőrfőkapitánnyal, hogy „cselekedjék a saját belátása szerint”. Káldor Vera visszaemlékezésében elmondta, hogy aznap a Péterffy Sándor utcai kórház volt az ügyeletes egészségügyi intézmény a fővárosban.
Amikor hallott a harcok kitöréséről – noha szabadnapos volt – a kórházba sietett. Szinte az összes szabadnapos kollégája bejött, folyamatosan hozták be a súlyos sebesülteket.
69 840-an vettek részt egy órán keresztül a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) által szervezett internetes tüntetésen.
A Bokros Lajos vezette párt azt írta közleményében, hogy valószínűleg többen is voltak, de a www.maradok.hu oldalt folyamatosan támadták, és próbálták leállítani a számlálót. Ez azonban csak időnként sikerült.
Rendkívüli hír: a politikai bizottságot azonnal össze kell hívni. A tízórás hírekben beolvassák a jugoszláv-magyar tárgyalásokról kiadott közleményt, utána kamarazenét közvetítenek.
A tüntetők megostromolják a Szabad Nép székházát.
Lángvágó segítségével elvágják a Sztálin-szobor lábait, a monstrum megadja magát; a teherautók segítségével sikeresen ledöntik az elnyomás gyűlölt szimbólumát. A talapzaton csak a csizmák maradnak meg, a szobrot a Blaha Lujza térre vontatják, ahol a tömeg szétbontja.
Az osztrákok ma napig büszkék arra, hogy segítették az '56-os magyar emigránsokat. Heinz Fischer, az Osztrák Köztársaság elnöke azt mondta, hogy a humanizmusba vetett meggyőződésük győzelmeként emlékeznek azokra a napokra.
Eldördülnek az első lövések a rádiónál, tűzharc bontakozik ki. Az ÁVH-sok az emeleti ablakokból gépfegyvertüzet zúdítanak a szűk utcán összezsúfolódott tömegre.
Időközben befutnak az első teherautók Csepelről, kézifegyverekkel a rakterükben, amelyet szétosztanak a felkelők között. A honvédség egy T-34 típusú harckocsija a felkelők segítségére siet, és ágyújával lövi a rádió homlokzatát.
Szabadkán a Vajdasági Magyar Szövetsége (VMSZ) szervezett megemlékezést a Népszínházba.
Nagy Imre a Parlament erkélyéről beszédet intéz a mintegy 200 ezresre duzzadt tömegnek. Beszéde elejét, amelyet az „Elvtársak!" megszólítással kezdi, hangos pfujolás fogadja, és kórusban kiabálják: "Nem vagyunk elvtársak!"
Nagy a beszédében kihangsúlyozza, hogy az ifjúság jogos követeléseit meghallgatják, a párt és kormány pedig nem fog késlekedni a reformok megkezdésével, majd békés távozásra szólítja fel a tömeget.
Maléter Pál mindig a hazájáért harcolt, és soha nem hagyta volna el Magyarországot - erről beszélt özvegye, Gyenes Judith az M1-en.
A tüntetők betörik a rádió bejáratát, a felsorakozott ÁVH-s szakasz könnygázgránátokkal próbálja meg a tömeg visszaszorítását.
A pártvezetés az alig egy órával korábban hozott határozatát megváltoztatva a lehető legközelebbi időpontra rendeli összehívni a politikai bizottság rendkívüli ülését.
A Magyar Rádió Gerő Ernő beszédét közvetíti.
Népünk ellenségeinek legfőbb törekvése ma az, hogy megkíséreljék megingatni a munkásosztály hatalmát, lazítani a munkás–paraszt szövetséget, aláásni a munkásosztály vezető szerepét országunkban, megrendíteni népünk hitét pártjában, a Magyar Dolgozók Pártjában.
A reformokat követelő tüntetőket nacionalistának és fasisztának bélyegző beszéd csak olaj volt a tűzre, hatalmas felháborodást kiváltva, és megerősítve, hogy a Gerő-féle pártvezetéssel semmiféle változás nem remélhető az ország életében.
Összegyűjtöttük a mai nap pillanatait, a képre kattintva megtekintheti.
A Mosonyi utcai rendőrlaktanyából két rohamkocsi és egy tűzoltóautó indul a Magyar Rádióhoz. A Szabad Európa Rádió összefoglalót közöl a délután kezdődött tüntetésről azzal, hogy először csak ezrek, de néhány órán belül tízezrek csatlakoztak az egyetemisták által szervezett megmozduláshoz. Az MDP Központi Vezetősége október 31-re rendkívüli ülés összehívásáról dönt. Az Országos Tervhivatal pártbizottsága a „hibák kijavításának” jegyében azt javasolja a pártvezetőségnek, hogy mentse fel a hivatal éléről Berei Andort, a Központi Vezetőség tagját.
Csöbör Katalin, Miskolc fideszes országgyűlési képviselője beszédet mondott az '56-os forradalom és szabadságharc emléknapján rendezett megemlékezésen a miskolci Hősök terén. A téren lévő emlékműnél közös volt az emlékezés: ott volt a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik, az Együtt a Korszakváltók Pártja, az 56-os szervezetek, a vitézi rendek, a politikai foglyok, valamint több civil és társadalmi szervezet képviselője, az 1956-os történésekben résztvevők.
Elindult a Jobbik fáklyás menete a Corvin közből a rádió épületéhez, ahol a Kalapács József fog majd zenélni.
A Bem térről elindult tüntetők a Parlamenthez érnek és mintegy 200 ezren várják, hogy meghallgassák Nagy Imre beszédét. A Felvonulási téren összegyűlt tömeg pedig megkezdi Sztálin szobor ledöntését. Eközben Gerő Ernő katonai segítséget kér a szovjet nagykövettől, de Jurij Andropov megtagadja, ekkor Gerő riadóztatja az ÁVH alakulatait.
Százak vonulnak el az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének Szabadság-téri épülete előtt, miközben ütemesen azt kiáltozzák: „Ki a szovjet hadsereggel!"
