Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, ha nem is érzékelhető előzmények nélkül, de váratlanul szökött szárba október 23-a kellemesen verőfényes délutánján. Az 1955-ös, rövid életű Rákosi-féle restaurációs kísérlet a hruscsovi desztalinizációs fordulat, a hidegháborús szembenállásban tapasztalható olvadás, valamint a kemény diktatúrával szemben egyre jobban növekvő társadalmi ellenállás miatt 1956 nyarára összeomlott. A Magyar Dolgozók Pártja élén Rákosit váltó Gerő Ernő azonban a reformoktól elzárkózva, a rendszer konzerválására törekedett. Kövesse párhuzamosan 1956 és 2015 eseményeit az Origóval!

11:05
Kósa Lajos: Meg kell védenünk Magyarországot

A mai magyar demokráciánk nem átmeneti, hanem 1956-ban gyökerezik - mondta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, frakcióvezetője pénteken Debrecenben, a nagyerdei '56-os szobornál tartott megemlékezésen.

"Ahogy 1956-ban a magyarok nem haboztak megvédeni az országunkat, úgy ma mi sem habozhatunk: meg kell védenünk Magyarországot, Európát és az európai értékeket" - vont párhuzamot múlt és jelen között Kósa Lajos.

Úgy fogalmazott: "kapunk nyitva áll, de a kerítésünk nem". A kerítés - tette hozzá - nem vasfüggöny, utóbbi ugyanis börtönrács, míg a kerítés a szabadság védelmét szolgálja.

11:03
A magyarok nem hagyják magukat

A magyarok ezer év alatt senkinek sem hagyták, hogy eltörölje a nemzetüket, mindig tudták, hogy a szabadságnak és a békének ára van, azért harcolni kell, és ezt meg is tették, ha szükséges volt - mondta Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere az önkormányzat által a Corvin közben rendezett 1956-os megemlékezésen.

11:00
Leverték a vörös csillagot

Debrecenben az egyetemisták nemzeti színű zászlókkal, valamint Nagy Imre képeivel a megyei pártbizottság székháza elé vonulnak, a párt megújítását és Nagy Imre kormányfővé választását követelve. Odabent a pártbizottság felforrósodott hangulatú ülést tart; többen is indulatosan kérdezik, hogy hol bujkál Rákosi, és mikor vonják felelősségre a törvénytelenségek sorozatát elkövetett párt- és állami vezetőket. A tüntetők közül néhányan felmásznak a MÁV igazgatósági épületére, és a tömeg üdvrivalgása közepette leverik a homlokzatra szerelt vörös csillagot.

1956, Kossuth térForrás: Fortepan
10:35
Felvonták a nemzeti lobogót

Katonai tiszteletadás mellett felvonták az ország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulóján Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren péntek délelőtt. Az ünnepi ceremónián jelen volt mások mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök, valamint a diplomáciai testület tagjai.

A zászlófelvonás után, amelyet több száz érdeklődő figyelt, a Nemzeti Táncegyüttes ad emlékműsort a Kossuth téren.

10:00
Elkerülhetetlenek a változások

Az úgynevezett „Nagy Imre-kör" vezető értelmiségei informális tanácskozást tartanak Losonczy Géza lakásán. Szóba kerül az egyetemi és főiskolai diákság délutánra tervezett tüntetése. Nagy Imre határozottan ellenzi a diákok megmozdulását, mások, Losonczy, Gimes Miklós és Vásárhelyi Miklós viszont támogatnák a tüntetést. A kör elkerülhetetlennek tartja a drasztikus személyi változásokat az MDP-ben és a kormány élén, Gerő leváltásával Kádár Jánost tennék meg a párt főtitkárának, a rákosista Hegedűs András helyére pedig Nagy Imrét miniszterelnöknek.

09:57
Megszólalt Schmidt Mária

„Nagyon sok alapkutatás befejeződött 1956-tal kapcsolatban, sok mindent tudunk, azonban vannak még kutatni való anyagok” - mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

09:07
Megemlékezések országszerte

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulóján számos megemlékezést tartanak országszerte és a fővárosban; a nemzeti ünnepen délelőtt 10 órakor katonai tiszteletadás mellett vonják fel Magyarország lobogóját. A zászlófelvonáson jelen lesz Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke. Ezt követően a Nemzeti Táncegyüttes ad emlékműsort a Kossuth téren, ahol táncházzal várják az érdeklődőket, ingyenesen megtekinthető a Parlamentben a Szent Korona; a Terror Háza Múzeumban ingyenes látogatás, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban családi nap lesz.

09:00
Visszatértek Belgrádból a pártvezetők

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a Belgrádból hazaérkezett pártfőtitkár, Gerő Ernő vezetésével megkezdi rendkívüli ülését. A tárgy az „aktuális politikai helyzet" értékelése. Az egyetemisták elhatározzák, hogy a délutánra meghirdetett lengyel szimpátiatüntetésre 14:30-tól gyülekeznek a II. kerületi Bem-szobornál. A Szabad Nép október 23-i számában cikket tettek közzé Rákosiról, bírálva a bukott pártfőtitkár vezetési módszereit.

08:53
Kutatási program indult '56 feltárására

Közel kell hozni a fiatalokhoz, meg kell értetni velük 1956-ot, ezért kutatási program indult, hogy átfogó képet adjanak a történtekről - mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke. Úgy vélte, 1956 "sokarcú" volt, hiszen egyaránt részesei voltak a vidéki forradalmárok, a fegyveres harcosok a barikádokon vagy a reformkommunista értelmiségiek. A szabadságharcot követő megtorlásnak pedig részesei voltak bírák, ügyészek, népbírák, de fontosak azok a jogászok is, akik visszautasították, hogy részt vegyenek ebben, és mindkét mintát be kell mutatni személyes sorsokon keresztül.

08:48
Lépjen vissza a történelembe

‘56 helyszínei ma is körbevesznek minket. Idén is elindítja forradalmi játékát a Sighter csapata. Az idei évfordulón egy mobil és egy applikáció segítségével végigjárhatjuk a legjelentősebb helyszíneket Budapesten. Az archív felvételek segítségével összehasonlíthatjuk, milyen volt a város akkor és most.

Részleteket itt olvashat.

08:32
Orbán és Áder sem itthon ünnepel

Sem Orbán Viktor, sem Áder János nem lesz itthon október 23-án. A Jobbik rendezvényén viszont ott lesz Gregor Bernadett és Kalapács József is. Gyurcsány Ferenc a Ligetben lesz, Harrach Péter beveszi a Duna-kanyart.

Részleteket itt olvashat.

08:00
16 pont a hallgatóktól

A Szabad Európa Rádió az október 22-i műegyetemi nagygyűlésről, köztük a hallgatók által megfogalmazott 16 pontról tudósít. Ennek első változatát a szegedi egyetemisták fogalmazták meg október 20-i gyűlésükön, és a Műegyetemen október 22-én megtartott nagygyűlés öntötte végleges formába. A diákok legfontosabb követelései: Vonják ki a szovjet csapatokat! Új, alulról kiinduló választások legyenek a Magyar Dolgozók Pártjában (MDP). Nagy Imre alakítson kormányt, a rákosista-sztálinista bűnösöket váltsák le. Nyilvános tárgyalást Farkas Mihály (Rákosi honvédelmi minisztere, Gerő mellett a moszkovita „trojka" másik oszlopos tagja – a szerk.) ügyében, vonják felelősségre Rákosit! Általános, egyenlő, titkos választásokat, többpártrendszert, új nemzetgyűlést, sztrájkjogot. Szakemberek bevonásával szervezzék át a gazdaságot, a hazai adottságok, és a nép létérdekei alapján! Teljes vélemény- és szólásszabadságot, szabad rádiót, MEFESZ újságot, és ismerhesse meg mindenki saját káderadatát. Új nemzet jellegűi címert, a katonáknak a magyar hagyományoknak megfelelő egyenruhát (1950-től a Magyar Néphadseregbe a szovjet típusú egyenruhát rendszeresítették – a szerk.) Március 15. legyen nemzeti ünnep, október 6. nemzeti gyásznap, és tanítási szünet. Távolítsák el a Sztálin-szobrot, a helyére 1848-49-es emlékművet emeljenek!
A főváros két jelentős felsőfokú oktatási intézményében, a közgazdasági és műszaki egyetemen rendkívüli gyűlés kezdődik, a diákszervezetek deklarálják a DISZ-ből történő kilépésüket.

07:00
Pozíciót vesztettek a kommunisták

A Szabad Nép, a párt hivatalos napilapja október 23-án az újságosstandokra kora reggel kihordott lapszámában „Új tavaszi seregszemle" címen az egyetemisták és főiskolások előző napokban megtartott rendezvényeiről számol be. A cikk a hallgatókat az 1848-as forradalmi ifjúsághoz hasonlítva a reformok fontosságáról értekezik. A Szabad Európa Rádió részletesen beszámol a lengyelországi eseményekről, a kommunisták pozícióvesztéséről, és a várható szovjet reakciókat elemzi. A SZER elemzője kijelenti, hogy a lengyel eseményeknek rövidesen komoly magyarországi kihatása lesz, Nagy Imre ismételt előtérbe kerülése is ezt jelzi.

06:00
Hírek hatkor

A Kossuth rádió a hatórás hírekben bejelenti, hogy Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) főtitkárának vezetésével Jugoszláviában járt pártdelegáció befejezte belgrádi, Tito marsallal valamint jugoszláv párt és állami vezetőkkel folytatott tárgyalásait, és a kora délelőtti órákban érkezik vissza Budapestre. A Petőfi Kör nyilatkozatban követeli, hogy a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DISZ, a párt irányítása alatt álló kommunista ifjúsági szervezet) hozzon határozatot az ifjúsági mozgalom demokratizálásáról.

05:00
Erősödő hangok

A Szabad Európa Rádió (SZER) kora reggeli első hírösszefoglalójában közli, hogy Lengyelországban a katonai érdekképviseleti szervek a Lengyel Néphadsereg demokratizálását és a szovjet tanácsadók eltávolítását követelik. A rádió idézi a leköszönő budapesti amerikai nagykövet, Langall New York-i nyilatkozatát, amely szerint Magyarországon is jelentősen felerősödtek a rendszer liberalizálását követelő hangok.

04:35
Október 23-a drámája óráról órára

A Kossuth rádió október 23-i adásnapját a „Vidáman, frissen" című tánczenei műsor sugárzásával kezdte meg. Ekkor még senki sem sejthette, hogy az átlagos munkanapként indult kedd világtörténelmet formáló napként fog befejeződni. „Mind csalfák a lányok" - énekelte Vincze Ottó az éter hullámain az ébredő országnak. A szpíker szerint derült, kellemes, szinte nyárias idő várható 20 Celsius-fok körüli csúcshőmérséklettel.

04:20
Rákosi bukásával kiszabadult a szellem

1956 februárjában, az SZKP XX. kongresszusán a Nyikita Szergejevics Hruscsov pártfőtitkár által meghirdetett desztalinizálás azonban nem csak a Szovjetuniót, hanem a kelet-európai csatlós államok pártvezetését is érintette. Rákosit 1956 júniusában lemondatták pártfőtitkári tisztségéről, de a helyébe lépő Gerő Ernő ugyancsak a régi sztálinista vonalat képviselte. Ez, valamint Nagy Imre rehabilitálásának elmaradása, nem különben az 1956. június 28-án a lengyelországi Poznanban kitört munkásfelkelés felgyorsította az erjedés folyamatát. A Rajk László október 6-i újratemetésén összegyűlt kétszázezres tömeg a rendszer elleni néma tüntetésként volt értelmezhető. Az események menetében a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségének (MEFESZ) október 16-án, Szegeden történt megalakulása jelentette a fordulópontot, amely deklarálta függetlenségét a kommunista ifjúsági szervezettől, a DISZ-től, és a párttól is. A MEFESZ október 20-i ülésén a diákok pontokba foglalták a társadalom demokratizálására vonatkozó követeléseiket. Ennek, valamint a poznani munkásfelkelés hírének hallatán, a Budapest Műszaki Egyetem (BME) hallgatói október 22-én nagygyűlést szerveztek az egyetem aulájában. A felfokozott lelkes hangulatban elhatározták, hogy másnap, október 23-án délután 3 órára szimpátiatüntetésre hívják a budapesti egyetemi és főiskolai hallgatókat, a Margit híd melletti Bem-szoborhoz. A szellem kiszabadult a palackból.

04:10
Egyre több repedés a rendszer épületén

1953. március 5-e, Sztálin halála után a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) vezetésében megindult erjedés nem maradt hatástalan a magyar pártvezetés helyzetére sem. Szovjet nyomásra Rákosi Mátyás kénytelen volt kormányzati hatalmáról lemondani. A helyére kinevezett Nagy Imre óvatos reformokba kezdett; leállította a nehézipar erőltetett fejlesztését és az erőszakos kollektivizálást, enyhített a beszolgáltatási rendszeren, és megkezdte a jogtalanul internáltak, valamint bebörtönözöttek rehabilitációját. Az 1954-ben létrehozott Hazafias Népfront, továbbá a Petőfi Kör az értelmiség egyfajta szellemi műhelyeként Nagy Imre, valamint a reformok legfőbb támogatója volt. A reformfolyamatot Rákosi 1955-ös restaurációs kísérlete törte meg; a Német Szövetségi Köztársaság januári, NATO-ba történt felvétele miatt a szovjet pártvezetésben történt váltást kihasználva, a magyar pártvezetésben ismét a sztálinista szárny vette át az irányítást. A leváltott, és „revizionizmus" címén még a pártból is kizárt Nagy Imrét a kormány élén felváltó Hegedűs András a dogmatikus irányvonalat képviselte. A pártvezetésen belüli rákosista váltás óriási elégedetlenséget okozott; a rossz társadalmi hangulatot pedig csak fokozta, hogy az 1955-ös osztrák államszerződés ellenére sem vonták ki a szovjet csapatokat Magyarország területéről.

04:00
Diktatúra épült a háborús romokon

1948, az úgynevezett fordulat éve – a leszalámizott Magyarországi Szociáldemokrata Párt és Magyar Kommunista Párt kommunista szupremácia alatt történt egyesítése – után kibontakozó Rákosi-diktatúra alapjaiban változtatta meg az ország 1945 és 1948 között kiépült, alapvetően polgári politikai-gazdasági rendszerét. A diktatórikus pártállami hatalomgyakorlás, az erőszakos kollektivizálás, az elhibázott és az ország valós viszonyait figyelmen kívül hagyó erőltetett iparosítás, a növekvő áruhiány, valamint az életszínvonal zuhanása széles társadalmi rétegekben váltott ki növekvő elégedetlenséget. A 28 000 főre felduzzasztott Államvédelmi Hatóság (ÁVH) közreműködésével megvalósított terror, a futószalagon gyártott koncepciós perek és Rákosi Mátyás mértéktelen személyi kultusza csak fokozta a megfélemlített társadalom ellenszenvét a sztálinista diktatúrával szemben. 

44