Már tény a Fidesz kétharmados többsége

A rendszerváltás óta még olyan sem volt, hogy egy párt koalíció nélkül, önállóan alakított volna kormányt, nemhogy egyedül kétharmados parlamenti többségre tett volna szert. Várhatóan még a kétharmad is kényelmes ráhagyással lesz meg a Fidesznek, sokat idegeskedniük a parlamenti szavazások miatt a következő években nem kell.

Bár papíron állandó partnerével, a KDNP-vel együttműködve nyeri a választást és alkot kétharmados többséget az Országgyűlésben a Fidesz és formálisan feltehetően valamilyen koalíciót is alkotnak majd, politikai értelemben ez lesz az első koalíció nélküli, homogén kormánytöbbség a rendszerváltás óta az Országgyűlésben. A várható 263 mandátum még a kétharmados többséghez szükséges 258-nál is kényelmesen magasabb, így akár betegségek, külföldi utak, egyéb hiányzások esetén is biztosan meglesz a többsége a kormánynak - azon közjogi esetek száma, amelyben kétharmados többségre van szükség az Országgyűlésben ráadásul arányosan elég csekély is. A következő években nemigen fog előfordulni, hogy az Országgyűlés leszavazza a kormányt, vagy hogy a többségi frakciók ne tudják keresztülvinni akaratukat akár a plenáris ülésen, akár a bizottságokban és minden olyan testületben, amelynek összetétele a parlamenti arányokat tükrözi.

A három ellenzéki frakció ugyanakkor várhatóan hangosabb és újszerűbb eszközökkel élő lesz a korábbi ellenzékeknél, mivel a Jobbik és az LMP éppen a korábbi szisztéma kritikájával jutott az Országgyűlésbe, az MSZP pedig a súlyos választási vereség után kénytelen lesz új eszközökhöz folyamodni. Mivel a döntésekbe kevés beleszólása lesz az ellenzéki frakcióknak, várhatóan hangos ellenzékiségre kényszerülnek, hogy meg tudják mutatni magukat. Az Országgyűlésben minden frakciónak minden ügyben van lehetősége megszólalni, így a következő években a felszólalásokra 3:2 arányban a harcos ellenzéki hang lesz jellemzőbb (a KDNP-nek nyilván önálló frakciója lesz, így lesz két kormánypárti frakció), de ellenzéki javaslatok nem sűrűn fognak átmenni a Házon, hiszen a szavazásoknál a kormány 2:1-es többsége fog érvényesülni. Esetleg előfordulhat, hogy az óriási Fidesz-frakció mellett a KDNP-csoport mintájára még néhány szövetséges szatelitszervezet (Nemzeti Fórum, Kisgazda Polgári Egyesület, Fidelitas, Magosz, stb.) neve alatt további képviselőcsoportok is alakulhatnak, ha a megszólalások száma miatt ezt a Fideszben szükségesnek látják.

Kétharmados többségre viszonylag kevés ügyben van szükség az Országgyűlésben és nem is mindig a leglátványosabbakhoz - elég például feles többség az adótörvények vagy a költségvetés elfogadásához. Kétharmad kell viszont például a választási törvény, az önkormányzati törvény, a médiatörvény és az állampolgársági törvény módosításához. Szintén kétharmad kell néhány fontos tisztség betöltőinek megválasztásához: az alkotmánybírók választásához (közülük azonban csak kettőt kell választani a következő négy évben), az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához. Nem feltétel, de jól jön a köztársasági elnök választásakor is a kétharmad (itt az első két körben még kétharmados többségre van szükség, a harmadik körben elég a feles többség is), ráadásul az államfő, Sólyom László mandátuma heteken belül lejár, így ez lesz az egyik első lehetősége az új kormánynak használnia példátlan többségét. A Fidesz azon terveiről, amelyek véghezviteléhez kétharmados többségre van szükség részletesen elemeztük korábbi cikkünkben.

Gyakorlatilag az egyetlen közjogi aktus, amely során a kétharmados többség sem elég, az Alkotmány módosítása. Az Alkotmányt ugyan meg lehet változtatni a kétharmados többség birtokában, de az új alkotmány elfogadását egy rendelkezés ennél is jobban megnehezíti. A jelenlegi alaptörvény szerint ugyanis "az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges". Tehát Alkotmányt módosítani lehet kétharmaddal, új Alkotmányt elfogadni nem. (A négyötödös többség az Országgyűlésben legalább 309 képviselőt jelent). A Fidesz korábban utalt arra, hogy az Alkotmány szimbolikus és rendelkező részeit illetően egyaránt vannak elképzelései. Egyrészt szívesen hozzányúlnának az alaptörvény szimbolikus, bevezető részéhez és törvényszámosához, mert az formailag még mindig a Rákosi-rendszer alaptörvénye: 1949. évi XX. törvénynek hívják, és preambulumában szerepel, hogy csak "hazánk új Alkotmányának elfogadásáig" érvényes. Ezenkívül az Alkotmány rendelkezik például a kétharmados törvények köréről vagy az államfő jogköréről is. Meglepő módon a politikai módosításokhoz elég a kétharmados többség, de szombolikus aktushoz, az új Alkotmány elfogadásához, az új törvényszám alatti alaptövényhez mindenképpen kell a négyötöd. Kérdés, hogy elég fontosak-e a Fidesz számára az új alkotmányozásra vonatkozó tervei ahhoz, hogy a kedvükért partnereket keressen hozzájuk az ellenzék körében (az MSZP-nek és a Jobbiknak is elegendő képviselője van külön-külön ahhoz, hogy a Fidesszel együtt elég legyen a négyötödhöz).