A diplomások hada és a profi foci leszerepelt olvasóinknál

A borászokért nem kell aggódni és a minőségi kulturális termékek is simán eladják magukat olvasóink szerint. Azt is egyértelműen jelezték, hogy szerintük a profi fociba kár pénzt ölni, viszont a nagy többség nem tartja rossz ötletnek, hogy az egyetemi hallgatók valamilyen formában fizessenek a felsőoktatásért. Igaz az is, hogy olvasóink negyede nem szaporítaná a diplomások hadát, inkább pár hozzáértő szakmunkást képezne. Így fest az ígéretek földje két hét után.

A héten újra szavazásra biztattuk olvasóinkat az Ígéretek földje című választási sorozatunkban. A sorozat lényege, hogy a kampány utolsó három hetében minden hétköznap egy-egy általunk fontosnak tartott témáról kérdezzük meg a hatalomra törő pártok képviselőit, ismert, a témához valahogy kapcsolódó közéleti személyiségeket, az egyes témák szakértőit, vagy olyan hétköznapi embereket, akiket érint az adott probléma. Emellett bemutatjuk, hogy a közvélemény-kutatások szerint parlamentbe jutásra leginkább esélyes öt párt milyen megoldást ajánl az adott problémára választási programjában.

A múlt heti szavazás eredményei alapján a szavazáson résztvevő olvasóink szerint a politikai lopás és a hétköznapi korrupció összefügg, de utóbbi bocsánatosabb bűn (múlt heti összefoglalónkat itt olvashatja).

Ezen héten az energiaellátásról, a nyugdíjról, az állami támogatásokról, a munkanélküliségről és a felsőoktatásról volt szó. Legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget tartották olvasóink. Az alacsony foglalkoztatottságot és a munkanélküliség mérséklése is súlyos gond szerintük (előbbit 5-ös skálán 4,74-re, utóbbit 4,73-ra értékelték). Nagyobb problémának tartották ezeket, mint például a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát vagy a nyugdíjasok sorsát. Legkevésbé a borászok támogatásáért aggódtak (ennek a problémának a súlyát 2,61-re értékelték).

Orosz energiafüggőségünknek nem nagyon örültek a szavazáson résztvevő olvasóink. Kérdésünkre 77 százalékuk válaszolta azt, hogy vagy megújuló energiaforrásokkal vagy az atomenergia részarányának növelésével, de mindenképpen enyhíteni kell kiszolgáltatottságunkon. Abban csak olvasóink kevesebb mint 17 százaléka hisz, hogy életmódváltással Magyarországon meg lehet a szénhidrogén alapú energiahordozók uralmát. Többségük (57,5 százalékuk) a már most is ismert megújuló energiaforrásokat vetné be az olajszármazákok ellen, 15 százalékuk pedig valamilyen nem várt technikai forradalom eljövetelétől várja az újabb bőséget.

Nézze meg az energiáról szóló filmünket!

Mindig lesz állami nyugdíj, legfeljebb az értéke csökken - állította a szavazáson résztvevő olvasóink 67 százaléka. Az állami nyugdíj megszűnésére csak 16 százalékuk szavazott. Elsöprő többségben voltak azok, akik szerint a nyugdíjrendszer úgy alakul át, hogy mindenki csak annyi pénzt kap majd öreg korában, amennyit korábban félretett és csak olvasóink 14 százaléka gondolja azt, hogy nyugdíjunk egyszer majd a gyerekeinket terheli majd. Az nem derült ki egyértelműen, hogy a nyugdíjasok mit várhatnak: a szavazók harmada szerint se rosszat, se jót, harmaduk szerint rosszat, harmaduk szerint javulást.

Nézze meg a nyugdíjról szóló filmünket!

A foci állami támogatását a szavazók közel kétharmada nem nézi jó szemmel. A legtöbben (közel 31 százalék) az amatőr és félprofi focira áldoznának. A kultúrára fordított pénzeket csak olvasóink 11,5 százaléka érezte kidobott pénznek és csak 18 százalékuk mondta azt, hogy a jó alkotások sem tudnak piaci viszonyok között megélni, ebben a kérdésben tehát kifejezetten bizakódóak voltak olvasóink. Ezzel szemben a bortermelőknek a szavazók 51 százaléka nem adna támogatást arra hivatkozva, hogy nekik piaci viszonyok között is meg kell élni.

Nézze meg az állami támogatásokról szóló filmünket!

A magas munkanélküliséget a szavazók szerint a sok feketén dolgoztatott ember és a kisvállalkozások gyengesége okozza (előbbit 20,3, utóbbit 20,5 százalék tartja a legfőbb gondnak). Érdekes, hogy a válságot csak a szavazók 3,7 százaléka tette felelősség a munkanélküliségért, de a magyar munkavállalók lustaságára is csak 7 százalék szavazott. Abban csak a szavazók 3 százaléka hisz, hogy jobb oktatással mérsékelhető a munkanélküliség, míg pl. 11,3 százalék mondta azt, hogy a magyar termékek előnybe részesítése jót tenni a munkaerőpiacnak. De összességében következetesek voltak a szavazók, nagy többségük, 85 százalékuk adót csökkentene, a fekete munka ellen harcolna vagy gazdasági növekedést próbálna gerjeszteni a munkanélküliség leküzdésére.

Nézze meg a munkanélküliségről szóló filmünket!

Kiderült az is, hogy a szavazók nem tartják túl jónak a jelenleg működő felsőoktatási rendszert. 52,5 százalékuk szerint kevesebb, de magasabb színvonalon oktató egyetem kell, 24,5 százalékuk szerint pedig egyszerűen több szakmunkásra van szükség, nem a diplomások számát kell szaporítani. Olvasóink 70 százaléka helyesnek tartja, hogy az egyetemi hallgatók valamilyen formában részt vállaljanak oktatásuk költségeiből.

Nézze meg a felsőoktatásról szóló filmünket!