Ígéretek földje - A boldogság

Utolsó részéhez ért az Ígéretek földje. Három héten át minden hétköznap egy olyan problémáról faggattuk a hatalomra törő pártokat, a témával foglalkozó szakértőket és hétköznapi embereket, amelyeket fontosaknak tartunk, és ezért azt gondoltuk, hogy a politikai pártoknak választ kell adniuk ezekre. Az utolsó rész egy olyan problémával foglalkozik, amelyre a pártoknak csak áttételesen van ráhatásuk, rontani viszont sokat tudnak rajta.

230422940pl2ya7uO9NJxYLw

A probléma: a boldogság

Egy 2005-ben készült európai felmérés szerint Európa egyik legkevésbé boldog nemzete a magyar. Magyarország a felmérésben 24 országból a 21 helyen végzett, pedig 10-es skálán átlagosan 6,48 pontra értékelték boldogságukat, azaz nem mondható, hogy kifejezetten boldogtalannak tartották volna magukat. A lista legvégén található legboldogtalanabb nemzetek: Észtország, Szlovákia és Ukrajna voltak.

A kutatás szerint Magyarországon a 18 és 39 év közöttiek, a felsőfokú végzettségűek és a Közép-Dunántúlon élők boldogabbnak érzik magukat az átlagosnál, míg a középkorúak, az alapfokú végzettségűek és az észak-magyarországi régió lakosai tartják magukat a leginkább boldogtalannak az országos átlaghoz képest.

Egy 2008-ban készített felmérésben pedig azt kérdezték meg a magyar lakosságot reprezentáló csoporttól, hogy az elmúlt évtizedekben mikor voltak a legboldogabbak. A legtöbben a rendszerváltozás előtti időszakot jelölték meg. A Kádár-korszakban magukat boldognak érzők között többségben vannak az idősek és a kevésbé iskolázottak. Hasonló felmérés készült hét évvel korábban is, akkor 53 százalék jelölte a rendszerváltás előtti időszakot a legboldogabbnak, 2008-ban már 62 százalék.

Az Ígéretek földje összes részét itt találja.