Hétfőtől megvehetik a pártok a választók adatait

Fejenként akár 3,30 forintért is hozzájuthatnak a pártok a választók adataihoz, amelyek megvásárlására hétfőtől van lehetőségük. A választási törvény szerint azért kérhetik ki az adatokat, hogy közvetlenül is megszólíthassák a választókat.

Az áprilisi országgyűlési választáson induló jelöltek, pártok hétfőtől kaphatják meg a névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét, ha kérik és fizetnek érte. A törvény azért engedi ezt meg, hogy a pártok a kampányban közvetlenül is megszólíthassák a választókat. Az adatokat legkorábban a választást megelőző huszadik napon - azaz március 22-én - lehet megszerezni.

A jelöltek és a pártok a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEK KH), vagy a helyi jegyzőtől kérhetik az adatokat. Az adatok áráról egy 1998-ban született belügyminisztériumi rendelet rendelkezik, eszerint a választók neve és lakcíme (nemenként, korcsoportos és lakcím szerinti bontásban) fejenként 3,30-6,40 forintba kerül attól függően, hogy elektronikus adathordozón, papíron vagy öntapadós etiketten kérik a pártok. Az adatokért a tavalyi európai parlamenti választáskor is ugyanennyit kellett fizetni.

Nem lehet eltitkolni az adatokat a pártok elől

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján az állampolgárok megtilthatják, hogy adataikat marketingcélra kiadja a KEK KH, ez a korlátozás azonban nem vonatkozik a választással összefüggésben kért adatokra. Emiatt többen is az adatvédelmi biztoshoz fordultak, kifogásolva, hogy névre szóló kampányleveleket kaptak, annak ellenére, hogy éltek a jogukkal, és korlátozták, illetve megtiltották a személyes adataik kiadását.

Jóri András adatvédelmi biztos még a választás kitűzése előtt ajánlást adott ki a választási kampánnyal kapcsolatos adatkezelésről. Felhívta a jogalkotót, tegye lehetővé, hogy az állampolgár megtilthassa lakcímadatai kiadását a pártoknak kapcsolatfelvétel céljára.

A biztos szerint olyan szabályozásra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgár külön nyilatkozatban tilthassa meg a politikai tartalmú anyagok postázását, illetve a hagyományos üzletszerzés céljából történő adatigénylést. A nemzetközi gyakorlat alapján a szavazók a legtöbb európai országban megtilthatják, hogy a nemzeti népesség-nyilvántartások adataikat politikai kampányok céljára kiadják.