Az Orbán-dilemma fogságában - A Fidesz utolsó válságának története II.

2010.04.02. 9:48

Puccs ugyan szóba sem került, de sokak fejében ott volt a kényes kérdés, hogy van-e még esélye a Fidesznek visszatérnie a hatalomba Orbán Viktorral az élen. Ő eközben az egység megőrzésén dolgozott, és úgy erősítette meg saját magát, hogy a Fideszen esett egy csúnya seb. Az [origo] riportja a Fidesz 2006-os belső válságáról, amikor úgy tűnt, Orbánból soha többé nem lesz Magyarország miniszterelnöke. Második rész.

A cikksorozat első részéből kiderül, hogyan, milyen hangulatban zajlott a Fidesz 2006-os kampányának utolsó szakasza és hogy mivel magyarázta a vereséget közvetlenül a választás után Orbán Viktor.

Gyakori vendég volt Orbán Viktornál 2006 április végén és május első napjaiban a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, Semjén Zsolt és alelnöke, Harrach Péter. Arról egyeztettek több fordulón keresztül, hogy a Fidesszel szövetséges, önálló politikai tevékenységet alig végző párt külön frakciót alakítson-e a választások után felálló új parlamentben. Orbán már a választások másnapján, a Magyar Rádiónak adott interjújában arról beszélt, hogy azt szeretné, ha közös frakciója lenne a Fidesznek és a KDNP-nek, a kereszténydemokraták azonban önállósodni akartak. Semjénék egyrészt azzal győzködték a Fidesz-elnököt, hogy nagyobb apparátushoz, több tisztséghez tudnak jutni, ha két frakció alakul, másrészt erőteljesebben tudnak megjelenni a nyilvánosságban.

"Azzal érveltünk, hogy ha egy frakció van, akkor 3:1 arányban fognak bennünket ütni, és kommunikációs szempontból laposra vernek bennünket" - mondta egy, a tárgyalások részleteit ismerő KDNP-s politikus, utalva arra, hogy az új parlamentben nemcsak a kormányzó MSZP-t és az SZDSZ-t tekintették ellenfélnek, hanem a magát középutasnak beállító MDF-et is. Orbánt nem volt könnyű meggyőzni, és az egyeztetéseket közelről figyelő képviselők szerint a KDNP-sek hajthatatlanságát látva megpróbálkozott egy olyan megoldással is, hogy "rendben, alakuljon önálló frakció, de csak az önkormányzati választás után". Erre azonban az volt a kereszténydemokraták válasza, hogy "ez maszatolás", és ha "ez jó ötlet, akkor már jó most is".

Orbán végül engedett a kereszténydemokratáknak, és május 4-én bejelentették, hogy frakciószövetséget alapít a két párt, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy külön képviselőcsoportot hoz létre a KDNP, de szorosan együttműködik a Fidesz frakciójával. "Nem konfliktus volt ez, hanem kölcsönös belátás" - idézte fel egy kereszténydemokrata képviselő, egy másik pedig úgy fogalmazott, "nem akartunk a Fidesz ellen menni, mindenképp velük együtt akartunk dolgozni".

"Ha együtt maradunk, túl fogjuk élni"

Orbán azért ódzkodott a KDNP-sek önállósodásától, mert tartott tőle, hogy a választási bukás után rossz üzenete van, ha nem tudnak egységet felmutatni, márpedig ő ennek biztosítását tartotta az egyik legfontosabb feladatnak. "A választást követő időszaknak az volt a tétje, hogy egyben kell maradni" - magyarázta a pártvezetés egyik tagja, aki az akkori helyzetet a Gladiátor című amerikai filmnek ahhoz a jelenetéhez hasonlította, amelyben a rabszolga harcosok bevonulnak a Colosseum küzdőterére, és feszülten várják az ellenfeleket. A Russell Crowe által játszott gladiátor, Maximus ekkor megkérdezi a társait, hogy szolgált-e közülük bárki is katonaként, majd azt mondja nekik: "Bármi jön is ki a kapuk mögül, nagyobb esélyünk van a túlélésre, ha összedolgozunk. Megértettétek? Ha együtt maradunk, túl fogjuk élni."

A belső egységet és annak külső látszatát azonban nem volt könnyű fenntartani úgy, hogy a párthoz kötődő lapokban sorra jelentek meg az időnként személyi felelősségrevonást is követelő véleménycikkek, és a Fideszen belül is voltak feszültségek. "Zajlott egy vita arról Viktor és Áder között, hogy a frakció elvégezte-e azt a munkát, hogy Gyurcsányt leharcolják" - idézte fel a párt egyik befolyásos politikusa, aki szerint Orbán azt mondta, Gyurcsánynak sikerült úgy befejeznie a parlamenti ciklust, hogy épen került ki belőle, a frakciót négy éven át vezető Áder János viszont állította, hogy megtettek mindent, és keményen dolgoztak. "Ez a vita több megbeszélésen is előjött, időnként korrekt elemző, máskor feszültebb hangnemben, de összességében normális stílusban" - mondta a képviselő.

"Inkább a beleszarás érződött"

Bár a párton belül készült egy hivatalos elemző anyag a választási vereség okairól, az általunk megkérdezett fideszes politikusok nem számoltak be mélyebb önvizsgálatról. "Komolyabb elemzésre nem emlékszem az általános sebnyalogatáson kívül" - mondta ezekről a hetekről a párt egyik befolyásos politikusa, aki szerint azt az időszakot "a sorok rendezése" jellemezte. A bukásról szóló hivatalos dokumentum is arra a kongresszusra készült, amelyet alig négy héttel a választások után, május 20-ra hívtak össze. Az elemző anyag megállapította, hogy a bukásnak több külső oka is volt (például a szerintük elfogult média, a jobboldali szavazatokat szerző MDF és az osztogató kormány), saját hibának pedig azt tartották, hogy nem sikerült a szavazótábor mozgósítása, nem fejeződött be a párt megújulása, stílusváltása, és becsúsztak taktikai hibák is. A Budapesti Kongresszusi Központban tartott rendezvényen a küldöttek megtárgyalták ezt a dokumentumot, és nagyarányú szavazattöbbséggel megerősítették pozíciójában a lemondását korábban felajánló elnökséget.

Forrás: MTI/Beliczay László
Sebnyalogatás közben - Orbán a 2006. májusi kongresszuson

Feltűnő volt azonban, hogy a teljes, 1751 fős küldötti létszámból csak mintegy 1020-an szavaztak, és közülük 896-an támogatták a pártvezetést. Sokan egyszerűen el sem mentek a kongresszusra, akik pedig ott voltak, azokat letargia jellemezte a résztvevők emlékei szerint. "Inkább a beleszarás érződött, mint az, hogy gyerünk, csináljunk valami mást" - mondta az egyik küldött, aki többekhez hasonlóan a beszédekre sem emlékezett, kivéve Kósa Lajos debreceni polgármester felszólalását.

A közvetlenségéről  és poénkodó nyilatkozatairól ismert politikus a zárt ajtók mögött zajló kongresszus több mint ezer résztvevőjének egy politikai rendezvényeken szokatlan stílusú viccet adott elő, amely Ivan Ivanovicsról, a szovjet filozófusról szólt, aki magányában hangosan gondolkodik azon, hogy Nietzsche ugyan fantasztikus elme volt, de a férfiakat szerette, a szintén briliáns Kant pedig impotens volt. A viccet záró poén az, hogy a szovjet filozófus a gondolatmenet végén elkiáltja magát: "És itt vagyok én, hatalmas faszom van, de nem jut eszembe semmi!"

"Láttam, hogy elsötétült a tekintete"

A kongresszus több résztvevője szerint Kósa ezzel Gyurcsány Ferencre utalt, akiről a fideszes politikus azt gondolta, a választási győzelem után szembesült azzal, hogy kormányozni kellene, de láthatóan nem tudta, hogyan kezdjen hozzá. A debreceni polgármester ugyanakkor nemcsak a politikai ellenfelet kritizálta, keményen bírálta saját pártjának a választási kampányban nyújtott teljesítményét is. "Lajos beszéde azt az álláspontot tükrözte, hogy a tanulságok levonásával még foglalkoznunk kell, akkor is, ha az tovább tart" - mondta a kongresszus egyik résztvevője, aki szerint ez a vélemény nem passzolt az Orbán által diktált irányhoz, aki szerette volna minél hamarabb lezárni az önvizsgálatot. Azt azonban Kósa is nyilvánvalóvá tette, hogy szerinte nincs szükség változtatásra a párt élén, mert annak az önkormányzati választások előtt amúgy sem lenne értelme.

"Sorolta a kemény bírálatokat, de a beszédét azzal zárta, hogy bezzeg Orbán Viktor" - idézte fel az egyik küldött, aki szerint Kósa tomboló tapsvihart kapott ezért a kettős, egyrészt önkritikus, másrészt a pártvezér mellett kiálló üzenetért. A Fideszben több mint másfél évtizede politizáló küldött úgy érzékelte, hogy ez a reakció kicsit zavarba hozta Orbánt. "Közel ültem hozzá, és láttam, hogy elsötétült a tekintete" - idézte fel a politikus, aki szerint ha Kósa a pártvezetésre is kiterjeszti a bírálatát, akkor az visszatetszést keltett volna a zömében elkötelezett Orbán-hívőnek számító küldöttek között, így azonban egy pillanatra úgy tűnt, mintha elorozta volna a híveit.

"Viktort is leveszi a lábáról"

Azokban a hetekben Kósa minden megnyilvánulását élénk érdeklődés övezte, miután három nappal a választás után az MTV egyik műsorában közölte, nem tartja valószínűnek, hogy Orbán Viktor még egyszer miniszterelnök-jelöltje lesz a Fidesznek. Az ország második legnagyobb városának többször is újraválasztott polgármestereként Kósa azon kevés fideszes politikus közé tartozott, akik láthatóan nem függtek szinte semmilyen formában a központi pártvezetéstől, ezért ezt a nyilatkozatot sokan úgy értelmezték, mint egyfajta belső hatalmi harc kezdetét. Kósa azonban ezen a nyilatkozaton túl nem tett további lépéseket azon kívül, hogy a véleményét elmondta a párton belül is. "Lehet, hogy a lelke mélyén gondolt rá, hogy belőle is lehetne miniszterelnök-jelölt, de nekem soha nem beszélt róla. Abban viszont biztosan ő is benne lett volna, hogy elkezdődjön a gondolkodás arról az irányról, hogy nem Viktort jelöli a párt" - mondta a Fidesz egyik befolyásos politikusa.

Forrás: MTI/Kollányi Péter
Benne lett volna egy új irányban - Kósa Lajos debreceni polgármester

Az MTV-s Kósa-nyilatkozatra Orbán egy másnapi sajtótájékoztatón újságírók kérdésére csak annyit reagált, "lehet, hogy Kósa Lajosnak igaza van", majd hozzátette, joguk van a parlamenti képviselőknek ahhoz, hogy akár a nyilvánosság előtt is elmondják, "ami a szívüket nyomja". Ez finom jelzése volt annak, hogy a Fidesz-elnök nem feltétlenül örül a pártegység látszatát megbontó nyilatkozatnak, ennél mélyebb konfliktus azonban nem alakult ki Orbán és Kósa között, akiknek viszonyát amúgy is korrektnek és barátságosnak írták le fideszes politikusok. "Az elnökségi üléseken Lajos ontja magából a poénokat, és ezzel Viktort is leveszi a lábáról" - mondta ezeknek a megbeszéléseknek egyik rendszeres résztvevője.

Kósa ráadásul már az elhíresült MTV-s nyilatkozatban is egyértelművé tette, hogy az új miniszterelnök-jelölt keresésén nem Orbán félreállítását érti, szerinte ugyanis a pártelnökre "kulcsszerep" vár az újrarendezésben és a jobboldali szövetség összetartásában. Ebben a formában vetette fel Orbán szerepének átgondolását a pártelnök legszorosabb politikai szövetségeseként számon tartott Kövér László is, aki 2006 május közepén az Inforádiónak azt mondta: "Orbán Viktor megkerülhetetlen tényezője marad a magyar belpolitikának, úgy is, mint a Fidesz meghatározó politikusa. Hogy ezt pontosan milyen poszton fogja csinálni, az a következő évek kérdése, amit nem most tudunk eldönteni."

"Mindenki megegyezéses kiutat keresett"

Ez a Kövér által megfogalmazott dilemma tűnt azokban a hetekben a Fidesz előtt álló egyik legnehezebb kérdésnek. Egyrészt még saját pártjának politikusai is nyíltan megkérdőjelezték, hogy a Fidesz belevághat-e újabb választási küzdelembe az ő vezetésével, és a párthoz közel álló értelmiségiek közül is többen kritizálták (a mindig is különutasnak számító, de nyolc éven át a Fidesz parlamenti frakciójában helyet foglaló Tölgyessy Péter például a Magyar Nemzetben írta le, hogy "Orbán Viktor végleges és visszavonhatatlan távozása nélkül nincs valódi kilátás az érdemi fordulatra"). Másrészt azonban a második választási kudarc ellenére is ő volt az, akinek a személye összefogta a színes, egymással sokszor szemben álló nézeteket valló csoportokból álló pártszövetséget, amelyet az egyik fideszes képviselő úgy jellemzett, hogy "itt ugyanúgy megférnek egymás mellett a sámánisták és a bigott katolikusok vagy az atlantisták és a NATO-ellenzők".

Így annak nem volt semmi jele, hogy bárki komolyan meg akarná buktatni a pártvezért, és ha volt is elégedetlenkedés, senki nem állt annak az élére. "Mindenki megegyezéses kiutat keresett, nem Orbán megpuccsolását, hanem a vele való együttműködést. Mindenki el akarta kerülni a vele való konfliktust" - mondta a párt egyik befolyásos politikusa. "Orbán jó ideje megrendíthetetlen legitimitással rendelkezett. Ha pedig nincs alternatíva, akkor marad a vezető az, aki volt" - fogalmazott egy a Fidesszel szimpatizáló, a pártnak időnként tanácsokat is adó elemző, míg Orbán környezetének egyik tagja megjegyezte: "Van egy zsidó mondás: a koszos vizet akkor öntsd ki, ha itt a tiszta. Ez nagyon jól illik erre a helyzetre."

"Gazdasági potentátokat soha nem engedett be"

Orbán is sokat tett azért, hogy pozícióját bebetonozza a párton belül, a 2002-es választások után például úgy alakult át a Fidesz szerkezete, hogy kiiktatták a megyei pártszervezeti szintet, és létrehozták a választókerületi elnöki rendszert, amelynek vezetőire a helyi párttagok tesznek javaslatot ugyan, de konfliktus esetén a pártelnökség szava dönt. "Rövid távon ez hasznos, mert ha kemény kézzel kell kormányozni, akkor hatékonyan működik, hosszabb távon azonban már lehetnek hátulütői" - mondta erről egy képviselő, aki szerint Orbán mindig ügyelt arra is, hogy "komoly gazdasági potentátokat soha nem engedett be a Fideszbe, így a különböző érdekek nem feszítették szét a pártot". Egy másik fideszes politikus szerint Orbán tart attól is, hogy esetleg "áttételeken keresztül befolyásolják", ezért próbál olyan embereket választani maga köré, akik nem rendelkeznek önálló hatalmi bázissal. "Mindenki abban a tévedésben van, hogy akit Orbán közel enged magához, az biztosan befolyásos, pedig ez épp fordítva van. Ahogy egy fideszes korifeus mondta a körülötte léve emberekről: ők fogyóeszközök" - magyarázta a Fidesz veteránjai közé számító politikus.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Egy sokszínű társaságot tart össze - Orbán a 2006-os vereség után

A kép azonban ennél  árnyaltabb, és Orbán nem csupán hatalomtechnikai eszközökkel érte el, hogy a Fidesz megkerülhetetlen vezetőjévé vált. Sokatmondó, hogy nemcsak a párt alapítói, hanem a később csatlakozott képviselők és egyéb tisztviselők sem Orbánként, hanem a keresztnevén, Viktorként emlegetik. "Van egy nagyon pozitív kisugárzása. Ha leül valakivel egy pohár borra, vagy csak úgy simán beszélgetni, akkor biztos, hogy nagyon jó benyomást fog rá tenni" - mondta egy politikus, aki az Orbán-kormányban is töltött be tisztséget. "A Fideszben Viktort kifejezetten szeretik, kedvelik mint embert. Erre épült az egész polgári körös világ" - jegyezte meg egy képviselő, aki 2002 után csatlakozott a párthoz, amikor a Fidesz megújította szervezetét. A személyes rokonszenven túl sokan politikailag is inspirálónak tartják Orbánt. A 2006-os választások egyik jelöltje megjegyezte, hogy bár a kampányfelkészítőkön olyan befolyásos fideszesek tartottak előadásokat, mint Kövér László és Varga Mihály, azért "Orbán volt a prémium kategória, és ha nagyon ki volt éhezve a csapat, akkor ő jött".

"A politikusok fokozatosan eltűntek"

Részben ezekkel a dilemmákkal, Orbán párton belüli jövőjével is foglalkozott az a választások után néhány héttel kezdődött beszélgetéssorozat, amelyet a Schmidt Mária történész által igazgatott XXI. Század Intézet szervezett. Az intézet budai, XII. kerületi épületének kertjében gyűlt össze több alkalommal 30-40 vendég, köztük fideszes politikusok, a párttal szimpatizáló újságírók és értelmiségiek, hogy megvitassák a vereség okait és a jobboldali politizálás lehetséges irányait. "Jó hangulat volt, nyilván nem örömködő, de felelősségteljes" - mondta a beszélgetések egy résztvevője, hozzátéve, hogy mindenki nagyon lelkes volt, és bár a "beszélgetések délután háromkor kezdődtek, még este hétkor se nézegette senki a mobiltelefonját".

A rendezvények menete az volt, hogy a felkért három-négy előadó elmondta a beszédét, majd utána bárki hozzászólhatott és elmondhatta a véleményét. A Fidesz vezérkarából ott volt többek között Áder, Kövér és Kósa, de rajtuk kívül más, kevésbé ismert politikusok is megjelentek. Több résztvevő szerint Áder és Kósa is nagyon kritikus beszédeket mondott, "keményen elmondták, hogy vannak hibák", de sem ők, sem más hozzászólók nem feszegették azt, hogy változás kellene a párt élén. Maga Orbán nem vett részt egyik beszélgetésen sem, de ennek oka nem teljesen világos. Egy, a beszélgetések szervezésében részt vevő forrás azt mondta, biztosra veszi, hogy a Fidesz-elnök is kapott meghívót, egy másik szervező azonban úgy emlékezett: "Gondoltunk rá, hogy elhívjuk Orbánt, de végül nem tettük, mert arra jutottunk, hogy ha lesz valamilyen eredmény, akkor azt elé tárjuk."

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Útkeresés indult a Fidesz körül - Schmidt Mária Orbán Viktorral egy 2002-es fotón

A beszélgetések nagyrészt elvont kérdések körül forogtak. "Felmerült például, hogy meg kell teremteni a Fidesz politikájának kulturális hátterét. Sokan érezték azt is, nem világos, hogy mit akar a Fidesz az országgal, hogy mik is azok az értékek, amelyeket képvisel" - mondta egy elemző, aki több beszélgetésen is részt vett. Nyáron szünetet tartottak, de ősszel folytatták, időközben azonban kifulladt a politikusok lelkesedése. "A második alkalom után nyilvánvalóvá vált, hogy a párt vezetése nem nézi jó szemmel ezt a beszélgetéssorozatot. A politikusok fokozatosan eltűntek, megváltozott a hangulat, a párt csúcsvezetése érezhetően nem akarta, hogy ez tovább folytatódjon" - magyarázta az egyik rendszeres résztvevő, akinek azonban arról nem volt tudomása, hogy mi volt a konkrét problémája a Fidesz-vezetésnek a beszélgetésekkel.

"Ő a legokosabb és legoffenzívebb"

Erre az időszakra ugyanakkor jócskán megváltozott a politikai környezet a választások utáni hetekhez képest. Gyurcsány Ferenc kormánya bejelentett egy megszorító csomagot, amelynek több eleme homlokegyenest ellentmondott a szocialisták választási ígéreteinek, így a koalíció népszerűsége zuhanni kezdett. A pártok készültek az önkormányzati választásokra, így a Fideszen belül is igyekeztek félretenni mindent, ami elvonta a figyelmet a kampányról, és így a párt egyik befolyásos politikusa szerint "az volt a mondás, hogy nyugi, majd elemzünk novemberben". Ahogy kerültek nyilvánosságra az ország gazdasági és pénzügyi helyzetéről szóló lesújtó számok, és előjöttek a korábbi ígéretekre rácáfoló intézkedések, úgy váltak erősebbé azok a fideszes hangok is, amelyek már nem a saját hibákat, hanem az ellenfelet okolták a választási vereségért.

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, az elsöprő jobboldali győzelem az önkormányzati választáson, majd az október 23-i rendőrségi túlkapások betetőzték ezt a folyamatot. "Orbán pozíciója ekkor szilárdult meg igazán. Kimondhatta azt a mondatot, amelyre minden politikus vágyik: össze kell fognunk a közös ellenség ellen" - magyarázta egy, a Fidesszel szimpatizáló, a pártnak időnként tanácsokat is adó politikai elemző. Orbán ebben az időszakban rendkívül aktív volt, beszédeket mondott, interjúkat adott, és minden lépésével nagyon kemény nyomás alatt tartotta a kormányt. "Ő a legokosabb és legoffenzívebb politikus köztünk. Ha van politikus, akinek az a krédója, hogy te diktáld a játékszabályokat, akkor az ő" - jellemezte Orbánt egy, a Fidesz vezetéséhez tartozó képviselő.

"Ha veszélyesnek tartunk, kapsz egy gyomrost"

Néhány hónap alatt tehát hatalmasat fordult a helyzet, és látszólag eltűntek a Fidesz által követett politikai irány és Orbán jövőbeli szerepe körüli kérdések. Csak apró jelei voltak annak, hogy vannak feszültségek, és ezek közé tartozott, hogy 2007. január 15-én a Fideszhez közel álló Magyar Nemzetben megjelent egy cikk, amely azzal vádolta meg a korábban Orbán tanácsadói köréhez tartozó, de a pártelnöktől időközben eltávolodott Schmidt Máriát és a Fidesz által követett politikai irányt szintén kritizáló Áder Jánost, hogy új pártot szerveznek Orbán ellenében.

Forrás: MTI/Kollányi Péter
Valaki veszélyesnek tartotta - Áder és Orbán egy 2006-os sajtótájékoztatón

Ezt akkor minden érintett tagadta, és azóta sem került elő semmilyen bizonyíték, amely alátámasztotta volna a pártszervezésről szóló állítást. A cikk szerzője nem ismert, és az sem volt világos, hogy ki állt a cikk mögött, amelyet a pártban sokan értetlenséggel fogadtak. "Ádernek sok híve volt, és kérdezgették, miért van erre szükség" - mondta egy fideszes politikus, egy, a cikket "soha be nem gyógyuló, gennyes sebnek" nevező képviselő pedig úgy fogalmazott: "Áder megtámadása azt üzente, hogy nem érdekes, mennyit dolgoztál és mennyire vagy tisztességes, mert ha veszélyesnek tartunk, azonnal kapsz egy gyomrost." A cikkről folytattak beszélgetéseket a párt befolyásosabb politikusai Orbánnal is, és az ezek tartalmát ismerő egyik forrásunk szerint a pártelnök azt mondta, "a cikkben szereplő dolgok valós veszélyt rejtenek magukban, és ő soha nem fogja szó nélkül hagyni, hogy a háta mögött szervezkedjenek".

Ez arra utal, hogy Orbán tudtával jelent meg az írás, és a célja az volt, hogy az állítólagos elégedetlenkedőknek még a kedvét is elvegye attól, hogy a pártegység megtörésén dolgozzanak. Bár az [origo] által megkérdezett fideszes politikusok egyike sem tudott arról, hogy lett volna bármilyen szervezkedés, bő fél évvel a 2006-os parlamenti választások után már amúgy is eloszlott a vereség hatására a pártot eluraló kétkedés. Ez nemcsak annak az eredménye volt, hogy a körülmények a Fidesz számára kedvezően alakultak, hanem annak is, hogy Orbán következetesen kemény lépéseket tett. "Küzdelem van, nincs idő a méricskélésre" - a Fidesz egyik vezető politikusa szerint ekkor már ez jellemezte a politikájukat, és "Viktor a következő három évben is olyan stratégiát folytatott, hogy folyamatos készenlét és akciózás van, így nincs is idő elővenni a 2006 tavaszán megfogalmazódott kérdéseket".

KAPCSOLÓDÓ CIKK