Még egy hónapig biztos eltart az átmenet

2010.04.12. 11:03

Két hét múlva 57 választókerületben várják ismét az urnákhoz a választókat, hogy eldöntsék a még függőben maradt mandátumok sorsát. Ezután még várni kell néhány napot a végeredményre, majd két hétig is eltarthat a kifogások elbírálása. Az új parlament legkorábban május közepén, legkésőbb május 25-én ül össze, és elvileg akár azonnal meg is kezdheti a törvényalkotást, amint megválasztotta tisztségviselőit és bizottságait.

A Fidesz-KDNP nyerte a parlamenti választások vasárnapi első fordulóját, a párt a listás szavazatok 52,7 százalékát szerezte meg, és 50 mandátumra került a kétharmados többségtől. A második helyen az MSZP végzett 19,3 százalékos támogatottsággal. A Jobbik lett a harmadik 16,7 százalékkal. Az LMP 7,5 százalékot szerezve jutott be a parlamentbe. Az MDF 2,7 százalékos eredményt ért el, így kiesett a parlamentből (a választási eredményekről itt olvashat részletesen).

A választás azonban még nem ért véget. A magyar választási rendszerben a második fordulóban általában már csak az egyéni mandátumokról döntenek a választók. Csak egyszer, 1998-ban fordult elő, hogy az alacsony részvétel miatt több megyében a listás szavazást is meg kellett ismételni. Második fordulót azokban a választókerületekben kell rendezni, ahol egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok abszolút többségét, vagyis több mint felét.

A második fordulóba azok a jelöltek jutnak be, akik az első fordulóban legalább 15 százalékot szereztek. Ha nincs három ilyen jelölt, akkor az első három helyen végzett jelölt jut be a második fordulóba. Ebben már relatív többséggel (vagyis akár egy szavazat különbséggel) is meg lehet szerezni a képviselői mandátumot. A második fordulót két héttel az első után kell megrendezni, ez idén április 25. lesz, összesen 57 körzetben a 176-ból.

A kétfordulós választási rendszer lehetőséget ad arra, hogy az első forduló után koalíciók, együttműködések jöjjenek létre a pártok közt: 2002-ben és 2006-ban például az SZDSZ és az MSZP állapodott meg arról, hogy visszaléptetik egymás javára az első fordulóban harmadik helyen végzett jelöltjeiket. Ilyen megállapodás 2010-ben valószínűleg nem lesz, hiszen vasárnap este Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke, Schiffer András, az LMP listavezetője és Murányi Levente a Jobbik alelnöke azt mondta: jelöltjeik nem fognak visszalépni.

15 nap várakozás

A második forduló után osztják ki az országos listáról megszerezhető mandátumokat is, de még legalább négy napot kell várni a végleges eredmény megismerésére, mert a választási eljárási törvény szerint ennyi idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a külképviseleteken leadott szavazatokat - a lezárt urnában, leragasztott borítékban - Magyarországra szállítsák. Itt hozzákeverik a szavazólapokat az arra kijelölt szavazókörök voksaihoz, és azokkal együtt számolják meg.

Ha valaki megkérdőjelezi a választások tisztaságát (a tapasztalatok szerint sokan szokták), három napon belül kifogással élhet. Ezeket a választási bizottságoknak három napon belül kell elbírálniuk. A bizottság határozata ellen három napon belül fellebbezni lehet a területi vagy az országos választási bizottsághoz, majd ha annak döntése sem felel meg a panaszos számára, akkor újabb három napon belül bírósághoz fordulhat. A bíróságnak is három napja van dönteni, vagyis a kifogást legkésőbb 15 nap alatt véglegesen el kell bírálni.

Az új parlament

Az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnöknek kell összehívnia, a választás második fordulóját követő egy hónapon belül. Vagyis idén a parlamentnek legkésőbb május 25-én össze kell ülnie, hogy megválassza saját tisztségviselőit: elnökét, alelnökeit és jegyzőit. A köztársasági elnök ezen az ülésen tesz javaslatot az új miniszterelnök személyére, aki a szokások szerint a választásokon győztes párt jelöltje.

Ezzel hivatalosan is megszűnik a leköszönő kormány mandátuma, amely a parlament alakuló ülésétől kezdve már csak mint ügyvezető kabinet látja el feladatát, amíg az új kormány meg nem alakul. Az új parlament elvileg azonnal elkezdhet törvényeket alkotni, ahogy megalakultak a bizottságai. Erre szükség is lesz, hiszen az alkotmány értelmében a minisztériumokat törvényben kell felsorolni. Ezeket a törvényeket képviselői egyéni indítványként nyújtják be a kormánypárti frakció vezetői.

Az Országgyűlés bizottságainak egyenként meg kell hallgatniuk az új kormány miniszterjelölteit, majd szavazni róluk. Az új kormány azonban egy másik, egyszerű többséget igénylő szavazással lép hivatalba: ezzel a döntéssel a parlament elfogadja a kormány programját, és egyben bizalmat is szavaz az új miniszterelnöknek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK