"Államreformot is végre kívánunk hajtani" - fogalmazott hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, amikor arról beszélt, hogy a hatékonyabb államszervezettel akarják versenyképesebbé tenni Magyarországot. A Fidesz-elnök nem először beszélt a versenyképességi célról és az állam átalakításáról sem, az államreform szó azonban szokatlanul hangzott a szájából (a sajtótájékoztatóról részletek itt).
Szűk négy évvel ezelőtt ugyanis Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök használta ezt a kifejezést gyakran. A 2006-os kormányalakítás előtti MSZP-kongresszuson arról beszélt Gyurcsány, hogy az államreform az államszervezet és az igazgatás, valamint a közszolgáltatások reformjából áll, és közölte azt is, hogy olyan államot szeretne, amely segíti a polgárait, hogy győzzenek a versenyben.
A második Gyurcsány-kormány még egy úgynevezett Államreform Bizottságot is felállított, amelynek az lett volna a feladata, hogy felügyelje a nagy állami rendszerek - például az oktatás, az egészségügy, közigazgatás - átalakítását. Ez a bizottsági munka végül a reformok elbukásával együtt elhalt, a honlapja azonban még most is működik.
A Gyurcsány-kormány bukásával mintha maga a reform szó is kiveszett volna a politikusok beszédeiből, különösen a fideszesek részéről, bár nemrég Navracsics Tibor frakcióvezető is használta a szót. Ugyanakkor maga Gyurcsány is leszokott róla, és még lemondása előtt néhány héttel arról beszélt egy interjúban, hogy nem szívesen használja a reform szót, mert tudja, hogy "az emberek úgy utálják..., hogy csak na".