Támadást indítana a laza erkölcs ellen a Fidesz

2010.04.21. 8:23

Kötelező házastársi hűség, körülményesebb válás, törvényben szabályozott jegyesség és orvos-beteg viszony, a melegek bejegyzett élettársi kapcsolatának eltörlése - többek között ezek az ötletek bukkannak fel az új Polgári Törvénykönyvhöz korábban benyújtott fideszes és KDNP-s módosító javaslatokban. A Fidesz többször bejelentette, hogy visszavonja a részben május 1-jén életbe lépő új Ptk.-t, mert szeretné átdolgozni. A Fidesz elnöki stábjának jogi igazgatója szerint a fentiekhez hasonló javaslatokat szeretnének viszontlátni a Ptk.-ban.

Kormányra kerülése után a Fidesz legelső intézkedései között lesz, hogy visszavonja a tavaly novemberben, tízéves előkészítő munka után elfogadott új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) május 1-én várhatóan hatályba lépő első két könyvét, és az egész Ptk-t visszaküldjék átdolgozásra az új törvénykönyvet eredetileg kidolgozó kodifikációs bizottságnak - mondta az [origo]-nak kedden Balsai István, a Fidesz elnöki stábjának jogi igazgatója.

A Fidesz korábban megpróbálta megakadályozni, hogy a kódex első két könyve hatályba lépjen május 1-én. Az országgyűlés februárban fogadta el az új Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező törvényt, a Ptké-t, amely kimondja, hogy a kódex első két könyve május 1-én lép életbe, a többi része 2011 januárjában, illetve van olyan rendelkezés, amely csak 2015-től lenne hatályos. Az első két könyv a személyekre, a gondnokságra, az alapítványokra és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő már ekkor jelezte: pártja az Alkotmánybírósághoz fordul, és a májusig hátra lévő idő rövidsége miatt, a felkészülési idő hiányára hivatkozva, a hatályba léptető rendelkezések megsemmisítését kéri. Bár az Alkotmánybíróság már kétszer is napirendre vette Répássy beadványát, döntést még nem hoztak arról.

Beszűkítenék a senkiföldjét

Ezen a héten nem foglalkozik vele az Alkotmánybíróság, a jövő heti napirendet pedig csütörtökön hozzák nyilvánosságra - mondta az [origo]-nak Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke. Sereg szerint várhatóan a jövő héten ismét tárgyalni fognak a fideszes beadványról, de Balsai úgy látja: nincs rá esély, hogy döntést is hozzon a testület még május 1-je előtt.

Balsai szerint azért lesz nagyon sürgős a hatályba lépő első két könyv visszavonása, hogy ne tartson hosszan a bizonytalanság, minél rövidebb ideig, lehetőleg csak két-három hétig tartson a "senkiföldje", amikor már a visszavonni szándékozott rendelkezéseket kellene alkalmazni a gyakorlatban.

A Fidesz elnöki stábjának jogi vezetője megerősítette pártja korábbi nyilatkozatát: a kódex átfogó felülvizsgálatára van szerinte szükség. Arra a kérdésre, hogy mely konkrét rendelkezéseken változtatna a Fidesz, Balsai azt válaszolta: a parlamenti vita során felvetett módosító javaslataikat szeretnék viszontlátni az új kódexben. Példaként a Salamon László KDNP-s politikus által benyújtott módosító indítványokat említette.

Hűség, jegyesség, 30 nap türelem az esküvőig

Salamon három másik - egy KDNP-s és két fideszes - képviselőtársával közösen több tucat módosító indítványt nyújtott be az új Polgári Törvénykönyvhöz 2008-2009-ben. Elvetett javaslataik nagy része a családot érintő szabályokra vonatkozott. Közöttük volt a jelenleg hatályos családjogi törvényben még szereplő házastársi hűség követelményének kikötése a Ptk-ban is. Az új Ptk. elfogadott változata hűség helyett együttműködési kötelezettséget ír elő a házastársaknak, és mindezt az előterjesztő azzal indokolta, hogy a személyi viszonyokat ma már elsősorban erkölcsi normák szabályozzák.

Be szerették volna vezetni továbbá Salamonék a jegyesség intézményét, amelyet a hatályos családjog nem ismer. Az indítvány szerint a jegyességből nem keletkezett volna kötelezettség a házasság megkötésére, a jegyesség szabályai, az annak ideje alatt tett vagyonjogi nyilatkozatok sorsát rendezték volna.

Salamon és képviselőtársai szerették volna, ha az új Ptk. is tartalmazza azt, a most még hatályos szabályt, hogy a házasságkötési szándék bejelentése után csak harminc nappal lehet ténylegesen megházasodni. "Amennyiben a javaslat nem tartalmazza a 30 napos várakozási időt, tovább fog nőni a meggondolatlanul kötött, s gyorsan felbomló házasságok száma" - írták indoklásképp.

A válást is nehezebbé tették volna, mint amilyenné a novemberben végül elfogadott kódex tette. Azt javasolták, hogy a mostani szabályozáshoz hasonlóan, a megegyezéses bontás feltételei között szerepeljen a közös vagyon közokiratba foglalt megosztása. "Ez két szempontból logikus és fontos: egyrészt a házastársak önálló életre való berendezkedését biztosítja, másrészt a bíróság ebből is következtetést tud levonni a bontási szándék komolyságára, a kapcsolat teljes és helyrehozhatatlan megromlására, a házasság gyakorlati felszámolására" - állt a módosító javaslatban.

Kihagyták volna a melegek bejegyzett élettársi kapcsolatát

A melegeket érintő, bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló paragrafusok teljes elhagyását is javasolták a parlamenti vita során Salamonék. "Az azonos neműek párkapcsolatának házasság szintjére történő emelése, melyet a törvényjavaslat gyakorlatilag magáévá tesz, elfogadhatatlan és egyben alkotmányellenes" - írták indítványukban a fideszes és KDNP-s képviselők.

Az öröklés szabályait úgy változtatták volna meg, hogy az örökhagyótól származó, és halálakor már megfogant magzat egy megítélés alá essen az örökhagyó gyermekével. Javaslatukat azzal indokolták: méltánytalan lenne, ha kizárnák például annak a gyereknek az öröklését, aki egy nappal született az örökhagyó halála után.

A közszereplőket védenék a sajtóval szemben

Több Salamonék-féle módosító javaslat foglalkozott a sajtó munkáját érintő kérdésekkel is. A novemberben elfogadott Ptk. lényegében azt mondja ki, hogy ha közszereplő jóhírnevét közéleti tevékenységével kapcsolatban sértik meg, akkor a sajtó csak akkor vonható felelősségre, ha a jogsértés szándékos vagy súlyosan gondatlan eljárása miatt történt. A fideszes és KDNP-s képviselők a parlamenti vita során ennek a szabálynak az elhagyását javasolták, azzal az indoklással, hogy indokolatlanul korlátozza a közszereplő jóhírnevének védelmét és visszaélésekre teremt lehetőséget.

Egy másik módosító javaslattal azt szerették volna elérni, hogy sajtótudósításoknál ne legyen elég az újságíró védettségéhez a felelősségrevonás alól, ha nyilvános rendezvényen elhangzottakról, a nyilatkozó személyének pontos megjelölésével, az elhangzottaknak megfelelően, szöveghűen tudósít. A fideszes-KDNP-s módosító javaslat további feltételként azt is megszabta volna, hogy a sajtónak a reagálás lehetőséget kell felajánlania és biztosítania a sérelmet szenvedő embernek. Ezt azzal magyarázták a módosítást benyújtó képviselők, hogy szerintük enélkül a szabály kiszolgáltatott helyzetbe hozza a sérelmet szenvedő felet.

Salamon és képviselőtársai szigorítottak volna azon a szabályon is, amely bizonyos esetekben engedélyezi, hogy az érintett hozzájárulása nélkül készüljön képmás vagy hangfelvétel. Az elfogadott Ptk. most akkor engedi meg ezt, ha jogsértés bizonyítása érdekében, közérdekből vagy jogos magánérdekből történt, feltéve, ha a felvétel elkészítése nem okozott aránytalan jogsérelmet és felhasználása nem visszaélésszerű. Salamonék szerették volna a feltételek közé beemelni azt is, hogy a képmás vagy hangfelvétel készítője felfedje, illetve elismerje kilétét.

Gyógyítási-kezelési szerződés az orvos-beteg viszonyra

Módosítási javaslattal tiltakoztak a parlamenti vita során fideszes és KDNP-s politikusok az ellen, hogy az új Ptk. egy évről két évre emelte a szerződések megtámadhatóságának határidejét. Azzal érveltek, hogy "a vagyoni forgalom biztonságának aligha használ, ha a megtámadási határidő - nyugvási ok hiányában is - ennyire kitolódik". Általánosságban kifogásolták a Ptk. tervezetének lízingszerződésre és faktoringszerződésre vonatkozó paragrafusait is.

Salamonék egyik javaslata beemelte volna a jogrendszerbe az úgynevezett gyógyítási-kezelési szerződést. A Ptk-ban csak annyit rögzítettek volna, hogy az orvos és a beteg jogviszonyára a megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni. az orvosi felelősség tekintetében pedig a szerződésen kívüli felelősség szabályai az irányadóak. A részletes szabályokat külön törvény állapítsa meg - javasolták.

Szerették volna bevezetni a magán-munkaszerződés fogalmát is. Javaslatuk szerint ilyen szerződéssel a munkavállaló az idejét köthette volna le arra, hogy annak tartama alatta a munkáltató utasítása szerint végez munkát, a szerződésben előre körülhatárolt tevékenységi körben a munkáltató személye, hozzátartozói körül, a háztartásában, kertjében, műhelyében, a munkáltató pedig a lekötött időre, megállapodás szerinti munkabért fizet és esetleges kiegészítő szolgáltatásokat is biztosít.

KAPCSOLÓDÓ CIKK